A digitális fizetés és a számlába beépített szervizdíj terjedésével folyamatosan átalakul a borravaló intézménye is. A HelloPay országos, reprezentatív kutatása szerint a felnőtt lakosság körében megoszlanak a vélemények, hogy milyen szituációban, kinek és mennyit illik fizetni egy szolgáltatásért – különösen, ami a vendéglátóipart illeti. A megkérdezettek negyede mindig, 13 százalékuk viszont sosem ad borravalót, és a fiatalabb generációk is egyre öntudatosabbak a kiszolgálás díjazását illetően.

A 18-65 éves magyar internetezők 75 százaléka jár el valamilyen gyakorisággal különböző vendéglátóhelyekre,

melyek között az éttermek (49 százalék) és a cukrászdák, kávézók (44 százalék) a legnépszerűbbek – derült ki a kutatásából. Koncertre minden negyedik, fesztiválra minden ötödik, zenés szórakozóhelyre és sportrendezvényre körülbelül minden tizedik válaszadó megy el valamilyen gyakorisággal. Az ilyen típusú kikapcsolódás leginkább a legfiatalabb felnőtt csoportra, a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre és a központi régióban élőkre jellemző.

Kötelező bérpótlék vagy nagylelkű gesztus?

Ami a borravalót illeti, a lakosság elképzelései és szokásai igencsak megoszlanak arról, hogy mikor és mennyit érdemes otthagyni a személyzetnek.

  • Minden negyedik megkérdezett mindig és szívesen ad borravalót bárhol, ha elégedett a szolgáltatással.
  • Minden ötödik válaszadót a szokás vezérli (20 százalék),
  • közel minden harmadik (30 százalék) ugyan szokásalapon dönt, de csak akkor ad, ha elégedett a szolgáltatással.
  • A megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem ad jattot, egytizedük pedig az aktuális hangulata alapján dönt.

A kiszolgálásért járó extra pénzt elsősorban az éttermi felszolgálóknak tartogatják a felmérésben résztvevők, de a futárok munkáját is egyre többen méltányolják ilyen módon.

A borravalót a vendégek teljesen önkéntesen adják a kiszolgálás színvonalának elismeréseként, és annak mértékét saját tetszésük szerint határozhatják meg. A szervizdíj ugyanakkor egy fix összegű rögzített tétel, amelyet egyre több helyen automatikusan hozzászámolnak a számla végösszegéhez. Ezt a pénzt kötelezően a munkabérek kifizetésére kell fordítania a szolgáltatónak, de ebből nem csak a pincérek részesülnek. A borravaló és a szervízdíj közti különbséggel saját bevallása szerint a megkérdezettek 75 százaléka tisztában van. 

Közel negyedük általában ad jattot a szervizdíjas helyeken is, de ugyanennyien sosem adnak, mert azt gondolják, hogy a szervizdíj egy az egyben a borravalónak felel meg.

A borravaló adását egyértelműen a szolgáltatással való elégedettség motiválja hazánkban. Abban az esetben, ha nem számolnak fel szervizdíjat, a többség 5-10 százalékos összegű borravalót ad, szervizdíj mellett pedig átlagosan 6 százalékot. Érdekes módon a 18-29 évesek megfontoltabbak ebben a tekintetben, mint a többi korosztály. De nemcsak korosztályos különbségek mutatkoznak a borravaló megítélésében, hanem kulturálisak is: az Egyesült Államokban például szinte kötelező 20-25 százalékot hozzácsapni a számlához, míg Európa nagy részén a 10 százalék körüli borravaló már nagyvonalúnak számít. Ausztriában általános szokás 10-12 százalékot adni, akárcsak Szlovákiában, ahol jellemzően nem számítanak fel szervizdíjat. A szlovénoknál kevésbé jellemző a jattolás a nagyobb városokat és turisztikai célpontokat leszámítva, az olaszok és a görögök pedig belekalkulálják a szervizdíjat a végösszegbe.

Digitális borravaló egy érintésre

A felmérésből egyértelműen látszik, hogy 

a bankkártyás fizetési mód (70 százalék) mára jócskán felülmúlta a készpénzes fizetést (59 százalék) a vendéglátó- és szórakozóhelyeken.

A papírpénzhez a keleti országrészben élők ragaszkodnak, míg a mobiltelefonos fizetés a fiatal felnőttek körében a legelterjedtebb: ebben a korosztályban szinte minden második megkérdezett él ezzel a lehetőséggel.

Bankkártyával való fizetéskor a megkérdezettek 71százaléka ad valamilyen módon borravalót – közülük a legtöbben (48 százalék) készpénzben teszik hozzá a jattot a végösszeghez. Minden harmadik válaszadó a szolgáltatót kéri meg, hogy adja hozzá a számlához az extra díjat, 16 százalékuk pedig saját maga írja be a terminálba a pincérnek szánt összeget. Ez utóbbi elsősorban a legfiatalabbakra jellemző, akik feltehetően a digitális megoldások hatására szocializálódtak így.