Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az EU-ból. Távozásának napján 11 havi átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a további kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Többhavi tárgyalási folyamat után végül egy 1246 oldalas szabálygyűjtemény született, amelyről szinte az utolsó pillanatban, 2020. december 24-én sikerült megállapodásra jutnia a brit kormánynak az EU-val. Az egyezmény alapján sem vámok, sem kvóták nem terhelik Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú árukereskedelmét abban az esetben, ha az áruk megfelelnek az eredetigazolási előírásoknak.

E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük minden egyes szállítmányhoz.

A Brit Kereskedelmi Kamarák 733 vállalat – 97 százalékban kis- és közepes méretű üzleti vállalkozás – bevonásával elvégzett reprezentatív felmérésének adataiból kiderül, hogy a TCA-megállapodás szabályrendszerének alkalmazásával járó nehézségek három év után sem enyhültek, sőt inkább fokozódtak.

A kamarai szövetség vizsgálatába bevont brit cégek:

  • 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben még nehezebbé vált számára a fizikai áruk adásvétele az Európai Unióval folytatott kereskedelemben,
  • 41 százalékuknak változatlanul gondot okoz az alkalmazkodás a TCA-egyezmény előírásaihoz,
  • 49 százalék pedig nem ért egyet azzal a kormányzati érvvel, hogy a Brexit-megállapodás elősegíti az eladások növekedését.

A kamarai felmérés szerint a szolgáltatáskereskedelmi szektor vállalatainak 35 százaléka is nehézségekbe ütközik a Brexit miatt.

Riasztóan alacsonynak nevezte a kamarai szövetség azoknak a cégeknek az arányát, amelyek egyáltalán tudnak az EU-val folytatott kereskedelemben ezután életbe lépő újabb adminisztratív előírásokról, például az új árujelölési követelményekről vagy az élelmiszerimportban hamarosan esedékessé váló ellenőrzésekről.

A felmérés eredménye szerint a vizsgálatba bevont brit vállalatok több mint 80 százalékának nincsenek információi ezekről a változásokról. Más felmérések szerint a brit lakosság többsége is a Brexitet okolja személyes nehézségeiért és a gazdaságban mutatkozó bajokért. A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű elemzőműhely és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport közös vizsgálata szerint a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a Brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és mindössze 9 százalék szerint járt jól vagy nagyon jól az ország az EU-tagság megszűnésével.

A válaszadók 60 százaléka közvetlenül a Brexitet okolta az elmúlt évek kiugró inflációjáért, az ezt kísérő megélhetési válságért és általában a brit gazdaság teljesítményének hanyatlásáért.

A brexit szövődményei még évekre megbetegíthetik a brit gazdaságot. Egy brit kutatóintézet szerint az Egyesült Királyság reál GDP-je mintegy 2-3 százalékponttal alacsonyabb, mint a brexit nélkül lehetne. Ráadásul azzal kalkulálnak, hogy 2035-re a helyzet ilyen tekintetben csak rosszabb lesz. A britek mindenesetre jövőre leválthatják az Európai Unióból való kilépést levezénylő konzervatívokat, ez pedig uniós közeledést eredményezhet, hogy ez pontosan hogyan történhetne, arról itt írtunk részeletesen >>>