A Bank of England kormányzója szerint Nagy-Britanniának újjá kell építenie kapcsolatait az Európai Unióval. Andrew Bailey, a londoni pénzügyi szolgáltatási központ, a City polgármesteri hivatalának (Mansion House) csütörtök esti hagyományos zártkörű éves üzleti gáláján úgy fogalmazott: közhivatalnoki minőségében nem foglalhat állást a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) puszta tényével kapcsolatban.

A brit jegybank vezetője szerint azonban rá kell mutatni a Brexit következményeire, és meg kell állapítani, hogy

az Európai Unióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok megváltozása megterhelte a brit gazdaság potenciális teljesítményét.

Bailey szerint a Brexit kereskedelmi hatásai láthatóan nagyobb mértékben érintik az áruforgalmat, mint a szolgáltatási szektort, és bár ez nem különösebben meglepő, mégis rávilágít arra, hogy miért kell üdvözlendőnek tekinteni az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer újjáépítését szolgáló lehetőségeket.

Hozzátette: fontos a gazdasági biztonságot érő fenyegetések figyelemmel kísérése, és nem szabad elfelejteni a gazdasági nyitottság fontosságát sem, mivel ez a termelékenység egyik meghatározó tényezője.

A brit jegybank vezetőjének ez volt az eddigi legerőteljesebb és legfeltűnőbb véleménynyilvánítása a Brexit reálgazdasági és kereskedelmi hatásaival kapcsolatban.

Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, valamint az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, miután a brit EU-tagságról az akkori konzervatív párti kormány által 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe. Az akkori konzervatív párti brit kormány nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, de Sir Keir Starmer miniszterelnök többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

A Brexit után most közeledik az unióhoz Nagy-Britannia, és ennek írtunk már az elzményeiről. Rendszeres kétoldalú külpolitikai egyeztetésekről állapodott meg David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek találkozóján.

A Brexit negatív gazdasági következményeire több elemzőműhely is felhívta a figyelmet.

A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ugyanebben az időtávlatban elérhetett volna.

A Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató intézete, a Cambridge Econometrics legutóbbi átfogó elemzése szerint az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye már tavaly 6 százalékkal kisebb volt, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet e két időpontig Nagy-Britannia az EU tagjaként elérhetett volna.