Nem esnének újfajta szabályozás alá az új géntechnológiával (NGT) létrehozott növények az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság kiszivárgott tervezetéből, amelyet Brüsszel hivatalosan július 5-én ismertet.

Ez a megközelítés mindenkit meglepett, mivel az előzetes tárgyalásokon egy új szabályozás megalkotásáról volt szó, amely a jelenlegi, ám elavult GMO-törvény helyébe lépne.

Ezért kell átírni a GMO-szabályozást

Az Európai Unió szigorúan szabályozza a génmódosított növények termesztését és az új GMO-k engedélyeztetését. Egy GMO-növényt csak akkor lehet termeszteni az EU területén, ha a vetőmaggyártó az adott fajtára engedélyeztetési eljárást indít. A procedúra során az uniós hatóságok megvizsgálják a környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatásokat. Ha az időigényes eljárás során mindent rendben találnak az uniós hatóságok, akkor az adott növényfajta megkapja az engedélyt a forgalmazásra és a termesztésre is az EU egész terültére.

Az uniós engedélyt ugyanakkor felülírhatják a tagállami szabályok, például Magyarország az alaptörvényben tiltja a génmódosított növények termesztését.

A jelenleg érvényben lévő GMO-szabályozás elavult, mivel az azóta feltalált és elterjedt új genetikai eljárásokat nem képes megkülönböztetni az 1990-es évek óta elterjedt géntechnológiáktól.

Meglepő megközelítés Brüsszelből

Az új géntechnológiák alkalmazását és a módszerek elterjedését gyakorlatilag ellehetetleníti a jelenlegi szabályozás, mivel most hivatalosan az NGT-k is GMO-knak számítanak. Ez a tudósok és az agrárvállalatok szerint az innováció útjában áll, miközben az új eljárásokkal hatékony választ lehetne adni a klímaváltozás okozta kihívásokra, ráadásul az eredmény ugyanaz, mint a hagyományos nemesítésnél.

Fontos különbség, hogy a génszerkesztéssel olyan változások érhetők el gyakorlatilag percek alatt, amelyek a nemesítés során évekig, sőt évtizedekig is eltarthatnak. Ezzel szemben a GMO növényekben tapasztalt változás természetes körülmények között nem jöhet létre.

A korábbi várakozásokkal szemben a kiszivárgott brüsszeli anyag nem alkot új szabályrendszert az NGT-kre.

Az új géneljárásokat két csoportba sorolja:

  1. Az első kategóriába sorolt NGT-k a hagyományos növényekre vonatkozó szabályoz alá esnének. Ezek a célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növények. A változások nem csak a géneljárással, hanem a természetben is kialakulhatnak, vagy hagyományos nemesítéssel létrehozhatók, ezért a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék. Ez azt jelenti, hogy nem kellene külön engedélyeztetési eljárás az új fajtánál, csak egyszerű bejelentés és külön nyilvántartás. Az uniós országokban létrehozott NGT-fajtákat a tagállamok ellenőriznék, beleértve az uniós kritériumok betartását. Az import vetőmagokat és az uniós intézményekben fejlesztett növényeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálná. A forgalomba hozatal minden esetben az Európai Bizottság döntésén múlna.
  2. A második kategóriába sorolt NGT-növények továbbra is a GMO-jogszabályok hatálya alá esnének, vagyis engedélyezési eljáráshoz kötöttek. A kockázatértékelést frissítené a bizottság, és a fenntarthatóságot is ösztönözné. A nyomon követhetőség, valamint a címkézés megmaradna, vagyis a gyártó maga döntené el, hogy a GMO megjelölést kiegészíti-e a géntechnológiára vonatkozó részletes információkkal. A második kategóriába tartozó NGT növények engedélyezését bizonyos esetekben gyorsított eljárással is lefolytathatnák a hatóságok. 
Fontos különbség, hogy a hagyományos GMO-kkal ellentétben a tagállamok nem korlátozhatják az NGT-k termesztését vagy piaci forgalomba hozatalukat.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Egy gyomirtószer-tűrő NGT növény például minden esetben engedélyköteles maradna annak érdekében, hogy a szakemberek értékelni tudják az emberek és állatok egészségére és a környezetre gyakorolt hosszútávú hatásait.

A hagyományos rizs fehér színű, míg a GMO rizs arany színű, mivel béta-karotint adtak hozzá, hogy magasabb legyen az A-vitamin tartalma
A hagyományos rizs fehér színű, a GMO rizs pedig arany színű, mivel az eljárás során béta-karotint adtak hozzá, így növelve az A-vitamin tartalmát. Az ilyen változást csak mesterségesen lehet előidézni.

Továbbra is vita tárgya, hogy az első kategóriába sorolt NGT növények, vagyis azok, amelyek a génszerkesztési eljárás során csak olyan változásokon mehetnek keresztül, amelyek a természetben is előfordulhatnak kaphatnak-e bioélelmiszer minősítést.

Mi a különbség a GMO, az NGT és a hagyományos nemesítés között?

Mindegyik eljárásnak az a célja, hogy olyan növények jöjjenek létre, amelyek ellenállnak azoknak a körülményeknek, amelyek a terméshozam visszaesését okozzák.

Idetartozik például, hogy az adott növény ellenálló legyen a szárazságnak, a kártevőknek, de lehetőség szerint a hozam is minél nagyobb legyen.

A géneljárások célja, hogy olyan tulajdonságot kapjon egy növényfajta, amely a hagyományos nemesítéssel nem hozható létre, vagy kialakulása akár évtizedekig is eltartó természetes folyamat eredménye.
  • A GMO fajták között létezik olyan kukorica, amelyet a génmódosítás során felruháztak egy másik élőlény génjeivel, így új tulajdonságot kapott a növény. A cél az volt, hogy a kártevők ne tegyék tönkre a termést, ezért a GMO kukoricát képessé tették arra, hogy olyan anyagot termeljen, ami elriasztja, vagy megöli a kártevőket. A kukorica a hagyományos eljárásokkal, vagy természetes körülmények között nem szerezhetett volna ilyen új tulajdonságokat.
  • Az NGT eljárással ugyanezt a védekezőképességet úgy lehet létrehozni a kukoricánál, hogy a növény kijelölt génszakaszát egy speciális eszközzel, az úgynevezett „génollóval” a 2020-ban kémiai Nobel-díjat elnyerő új precíziós eljárással, a CRISPR-CaS9 eljárással kijavítják. A megfelelő génszakasz „megjavítása” vagy „kivágása” hatására a növény elvben ellenállóvá válik. Az eljárással növelhető a tápanyagtartalom, és a szélsőséges időjárással szemben is eddig elképzelhetetlen gyorsasággal lehet ellenállóvá tenni.
  • A hagyományos növénynemesítés során a szakemberek kiválasztják azokat a kukoricákat, amelyek a leginkább ellenállnak például a kártevőknek. Ezeknek a szaporításával a hónapok, évek, sőt évtizedek alatt bekövetkező természetes változásokkal, a reprodukciós folyamatok során létrejön az a növényfajta, amelyik megfelel a növénynemesítés kijelölt céljának. Vagyis a nemesített kukorica jóval ellenállóbb lesz, mint elődei.

Átmehet az uniós döntéshozatalon a szabályozás?

Az új géntechnológiákra vonatkozó lazább szabályok megítélése vegyes. Támogatói szerint az innováció és a klímaharc érdekében elkerülhetetlen a technológiák széleskörű alkalmazása. Amennyiben az EU szabályai akadályt jelentenének, akkor az európai növénytermesztők jelentős versenyhátrányba kerülnének a globális piacokon. A Copa-Cogeca, vagyis az európai termelőket és szövetkezeteket tömörítő legnagyobb európai érdekképviselet támogatja az NGT-k elterjedését.

Szintén a technológiát támogatók táborát növeli az Európai Néppárt, amely az Európai Parlament legnagyobb frakciója.

Az uniós politikusok összességében megosztottak, a zöldek például kategorikusan elutasítják bármilyen géntechnológia széleskörű alkalmazását. A liberálisok ezzel szemben már jelezték, szükség van új, megengedőbb NGT-szabályozásra.

Az NGT-tervezet elfogadása várható, ám kompromisszumokkal, mivel jelenleg politikai eszközként is szolgál.

A baloldal, vagyis a második legnagyobb frakció, a szocialisták és demokraták (S&D) vélhetően abban az esetben támogatják a tervezetet, ha az Európai Néppárt cserébe megszavazza az uniós élelmiszerreformra vonatkozó Farm to fork stratégia kritikus javaslatait, például a növényvédők jelentős korlátozását.

A tagállamok támogatottsága szintén vegyes. Sok európai országban régóta engedélyezett a GMO-termesztés, Spanyolország például a világ egyik legnagyobb termesztője. Ezekben a tagállamokban nem várható ellenállás.

Az európai döntéshozatalt érdemben alakító Németország és Franciaország ugyanakkor nem tartozik ide. A német kormánykoalíción belül sincs egyetértés, a zöldek ugyanis elzárkóznak a javaslattól. Magyarország sem támogatja maradéktalanul a javaslatot.

GMO vita: Együtt néz farkasszemet Brüsszellel Berlin és Budapest

Elkezdődött az Európai Unió egyik legnehezebb vitája, amelynek tétje, hogy az új génszerkesztési technológiák (NGT), elsősorban az új növénynemesítési technológiák új, megengedőbb szabályozást kapnak-e a jövőben. Az egyeztetések során Németország, Magyarország és Ciprus már bejelentette, nagyon szigorú feltételek mellett támogatnak bármilyen irányelv-módosítást. Bővebben >>>

A társadalmi elfogadottság ugyanakkor meglehetősen alacsony. A hagyományos GMO-kat az emberek többsége elutasítja. Éppen ezért az NGT-k elfogadottsága sem jobb. A technológia ellenzői arra hivatkoznak, hogy a génszerkesztés gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, ugyanakkor a technológia olcsón és könnyedén hozzáférhető. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy „mindenki azt csináljon a mikroszkóp alatt, amit akar.”