Génmanipuláció brüsszeli módra: állítólag nincs különbség a hagyományos és a megpiszkált növények között

Nem esnének újfajta szabályozás alá az új géntechnológiával (NGT) létrehozott növények az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság kiszivárgott tervezetéből, amelyet Brüsszel hivatalosan július 5-én ismertet.

Ez a megközelítés mindenkit meglepett, mivel az előzetes tárgyalásokon egy új szabályozás megalkotásáról volt szó, amely a jelenlegi, ám elavult GMO-törvény helyébe lépne.

Ezért kell átírni a GMO-szabályozást

Az Európai Unió szigorúan szabályozza a génmódosított növények termesztését és az új GMO-k engedélyeztetését. Egy GMO-növényt csak akkor lehet termeszteni az EU területén, ha a vetőmaggyártó az adott fajtára engedélyeztetési eljárást indít. A procedúra során az uniós hatóságok megvizsgálják a környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatásokat. Ha az időigényes eljárás során mindent rendben találnak az uniós hatóságok, akkor az adott növényfajta megkapja az engedélyt a forgalmazásra és a termesztésre is az EU egész terültére.

A jelenleg érvényben lévő GMO-szabályozás elavult, mivel az azóta feltalált és elterjedt új genetikai eljárásokat nem képes megkülönböztetni az 1990-es évek óta elterjedt géntechnológiáktól.

Meglepő megközelítés Brüsszelből

Az új géntechnológiák alkalmazását és a módszerek elterjedését gyakorlatilag ellehetetleníti a jelenlegi szabályozás, mivel most hivatalosan az NGT-k is GMO-knak számítanak. Ez a tudósok és az agrárvállalatok szerint az innováció útjában áll, miközben az új eljárásokkal hatékony választ lehetne adni a klímaváltozás okozta kihívásokra, ráadásul az eredmény ugyanaz, mint a hagyományos nemesítésnél.

Fontos különbség, hogy a génszerkesztéssel olyan változások érhetők el gyakorlatilag percek alatt, amelyek a nemesítés során évekig, sőt évtizedekig is eltarthatnak. Ezzel szemben a GMO növényekben tapasztalt változás természetes körülmények között nem jöhet létre.

Az új géneljárásokat két csoportba sorolja:

1. Az első kategóriába sorolt NGT-k a hagyományos növényekre vonatkozó szabályoz alá esnének. Ezek a célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növények. A változások nem csak a géneljárással, hanem a természetben is kialakulhatnak, vagy hagyományos nemesítéssel létrehozhatók, ezért a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék. Ez azt jelenti, hogy nem kellene külön engedélyeztetési eljárás az új fajtánál, csak egyszerű bejelentés és külön nyilvántartás. Az uniós országokban létrehozott NGT-fajtákat a tagállamok ellenőriznék, beleértve az uniós kritériumok betartását. Az import vetőmagokat és az uniós intézményekben fejlesztett növényeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálná. A forgalomba hozatal minden esetben az Európai Bizottság döntésén múlna.
2. A második kategóriába sorolt NGT-növények továbbra is a GMO-jogszabályok hatálya alá esnének, vagyis engedélyezési eljáráshoz kötöttek. A kockázatértékelést frissítené a bizottság, és a fenntarthatóságot is ösztönözné. A nyomon követhetőség, valamint a címkézés megmaradna, vagyis a gyártó maga döntené el, hogy a GMO megjelölést kiegészíti-e a géntechnológiára vonatkozó részletes információkkal. A második kategóriába tartozó NGT növények engedélyezését bizonyos esetekben gyorsított eljárással is lefolytathatnák a hatóságok. 

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Egy gyomirtószer-tűrő NGT növény például minden esetben engedélyköteles maradna annak érdekében, hogy a szakemberek értékelni tudják az emberek és állatok egészségére és a környezetre gyakorolt hosszútávú hatásait.

Továbbra is vita tárgya, hogy az első kategóriába sorolt NGT növények, vagyis azok, amelyek a génszerkesztési eljárás során csak olyan változásokon mehetnek keresztül, amelyek a természetben is előfordulhatnak kaphatnak-e bioélelmiszer minősítést.

Mi a különbség a GMO, az NGT és a hagyományos nemesítés között?

Mindegyik eljárásnak az a célja, hogy olyan növények jöjjenek létre, amelyek ellenállnak azoknak a körülményeknek, amelyek a terméshozam visszaesését okozzák.

Idetartozik például, hogy az adott növény ellenálló legyen a szárazságnak, a kártevőknek, de lehetőség szerint a hozam is minél nagyobb legyen.

• A GMO fajták között létezik olyan kukorica, amelyet a génmódosítás során felruháztak egy másik élőlény génjeivel, így új tulajdonságot kapott a növény. A cél az volt, hogy a kártevők ne tegyék tönkre a termést, ezért a GMO kukoricát képessé tették arra, hogy olyan anyagot termeljen, ami elriasztja, vagy megöli a kártevőket. A kukorica a hagyományos eljárásokkal, vagy természetes körülmények között nem szerezhetett volna ilyen új tulajdonságokat.
• Az NGT eljárással ugyanezt a védekezőképességet úgy lehet létrehozni a kukoricánál, hogy a növény kijelölt génszakaszát egy speciális eszközzel, az úgynevezett „génollóval” a 2020-ban kémiai Nobel-díjat elnyerő új precíziós eljárással, a CRISPR-CaS9 eljárással kijavítják. A megfelelő génszakasz „megjavítása” vagy „kivágása” hatására a növény elvben ellenállóvá válik. Az eljárással növelhető a tápanyagtartalom, és a szélsőséges időjárással szemben is eddig elképzelhetetlen gyorsasággal lehet ellenállóvá tenni.
• A hagyományos növénynemesítés során a szakemberek kiválasztják azokat a kukoricákat, amelyek a leginkább ellenállnak például a kártevőknek. Ezeknek a szaporításával a hónapok, évek, sőt évtizedek alatt bekövetkező természetes változásokkal, a reprodukciós folyamatok során létrejön az a növényfajta, amelyik megfelel a növénynemesítés kijelölt céljának. Vagyis a nemesített kukorica jóval ellenállóbb lesz, mint elődei.

Átmehet az uniós döntéshozatalon a szabályozás?

Az új géntechnológiákra vonatkozó lazább szabályok megítélése vegyes. Támogatói szerint az innováció és a klímaharc érdekében elkerülhetetlen a technológiák széleskörű alkalmazása. Amennyiben az EU szabályai akadályt jelentenének, akkor az európai növénytermesztők jelentős versenyhátrányba kerülnének a globális piacokon. A Copa-Cogeca, vagyis az európai termelőket és szövetkezeteket tömörítő legnagyobb európai érdekképviselet támogatja az NGT-k elterjedését.

Az uniós politikusok összességében megosztottak, a zöldek például kategorikusan elutasítják bármilyen géntechnológia széleskörű alkalmazását. A liberálisok ezzel szemben már jelezték, szükség van új, megengedőbb NGT-szabályozásra.

A baloldal, vagyis a második legnagyobb frakció, a szocialisták és demokraták (S&D) vélhetően abban az esetben támogatják a tervezetet, ha az Európai Néppárt cserébe megszavazza az uniós élelmiszerreformra vonatkozó Farm to fork stratégia kritikus javaslatait, például a növényvédők jelentős korlátozását.

A tagállamok támogatottsága szintén vegyes. Sok európai országban régóta engedélyezett a GMO-termesztés, Spanyolország például a világ egyik legnagyobb termesztője. Ezekben a tagállamokban nem várható ellenállás.

Az európai döntéshozatalt érdemben alakító Németország és Franciaország ugyanakkor nem tartozik ide. A német kormánykoalíción belül sincs egyetértés, a zöldek ugyanis elzárkóznak a javaslattól. Magyarország sem támogatja maradéktalanul a javaslatot.

A társadalmi elfogadottság ugyanakkor meglehetősen alacsony. A hagyományos GMO-kat az emberek többsége elutasítja. Éppen ezért az NGT-k elfogadottsága sem jobb. A technológia ellenzői arra hivatkoznak, hogy a génszerkesztés gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, ugyanakkor a technológia olcsón és könnyedén hozzáférhető. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy „mindenki azt csináljon a mikroszkóp alatt, amit akar.”