Nincs túl sok esélye az Európai Bizottságnál a Spar Austria csoportnak és az extraprofitjuk után futó multiláncoknak, amelyek több fronton támadják a magyar kormányt az energiaválság és az infláció terheinek csökkentésére bevezetett kereskedelmi különadó miatt. Arról ugyanis már megállapították az EU-ban, hogy teljes mértékben megfelel az uniós jognak. 

Ezt 2020-ban mondta ki az Európai Bíróság abban a precedens értékű perben, amelyet a Tesco áruházlánc indított a magyar állam ellen. Ebben a Tesco visszaperelte volna az elsőként 2010-ben, a távközlésben és a kiskereskedelemben válságkezelési szándékkal kivetett különadós befizetéseit, azon az alapon, hogy az adó kivetése uniós jogokat sértett.  

A pert azonban a multicég éppen az EU-s bírák miatt bukta el, ami most azért érdekes, mert hasonló érveléssel az osztrák Spar-csoport is közölte, hogy feljelentette a kormányt Brüsszelben a 2022-ben újra bevezetett különadó és az azt követő, árszabályozó intézkedések miatt.

Nincs bizonyíték a kisajátítási szándékra

Megírtuk: pénteken a Lebensmittel Zeitung ausztriai élelmiszeripari szaklapban Hans Reisch, a Spar Austria vezetője közölte, hogy az osztrák gazdasági miniszter és a külügyminiszter támogatásával feljelentést tettek az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnál.

Szerintük ugyanis a magyar különadó és az árstop vagy a kötelező akciózás diszkriminatív intézkedések, és sértik az áruk szabad mozgását, illetve más uniós jogokat. 

Az osztrák cégvezető ráadásul emelte a tétet: több lapban, például a Die Pressében is azt közölte, hogy Orbán Viktor megüzente nekik, a kormány részesedést kíván szerezni a Sparban, amiért cserébe szóba jöhet a kereskedőknek nagy veszteségeket okozó különadó csökkentése. 

Ez nagy vihart kavart itthon, miközben az állami piacszerzésre irányuló szándékról tett kijelentéseit Hans Reisch a sajtóhíreken kívül egyelőre nem bizonyította. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont vasárnap közölte: a kereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága nyilvánította jogszerűnek. „Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” – szögezték le.

Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is visszautasította a „valótlan és rosszindulatú” állításokat a Spartól. 

Az általuk kifogásolt adót a kormány a családok és a rezsicsökkentés védelme érdekében vezette be azokban a szektorokban, ahol az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció miatt olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg – fogalmaztak. 

Az NGM megjegyezte: a Spar kommunikációja ellentétes a magyar fogyasztók érdekeivel és a támadásaik hátterében valójában a vállalat vesztséges gazdasági helyzete, azaz a magyar leánycég nem hatékony működése, a piaci versenytársakhoz képest magasabb költségszerkezete áll. Ezért a cég csak kétségbeesésében terjeszt alaptalan álhíreket.

A Tesconak sem jött be az uniós csörte

A mostanihoz hasonló különadót 2010 októberétől már alkalmazta a kormány a kiskereskedelem, a bankszektor, az energiapiac és a távközlés területein. A progresszív, azaz árbevételtől függően, sávonként emelkedő adót 30 milliárd forint fölötti éves bevételnél 0,1 százalék erejéig, míg a százmilliárd forintos adóalaptól 0,4 százalékos mértékben kellett teljesíteni 2013-ig. 

Az akkor még piacvezetőnek számító Tesconak 2010 és 2013 között évente 572-608 milliárd forint után kellett fizetnie, ami miatt a brit tulajdonú multilánc magyar leánya perbe fogta az államot. 

Nyilvános keresetében a Tesco az érintett időszakban a már teljesített 35,5 milliárd forintnyi különadó utáni adóellenőrzés megállapításait vitatta. A lánc a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) perelte a hivatal ügyeit tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, megkérdőjelezve a különadó miatt utólag elrendelt azon eljárást, amelyben további 1,39 milliárd forintos adókülönbözetet állapítottak meg.

A Tesco akkor úgy érvelt, mint most a Spar, azaz, hogy a magyar különadó az uniós irányelvekbe ütközik, diszkriminatív és sérti a külföldről betelepült cégeket.

Ennek megítélésére fordult a magyar bíróság a luxembourgi Európai Bírósághoz, hogy állapítsák meg az adó összeférhetőségét a közösségi szabályokkal, például az állami támogatások vagy a letelepedés szabadságának irányelvei alapján.

Megbukott a kötelezettségszegési eljárás 

A hosszas, unió szerte példaértékű perben a nagytanácsban eljáró uniós bíróság végül kimondta: a különadó alkalmazása Magyarországon kezdettől szabályos volt, abban a 2020-as ítéletig négy uniós irányelv vizsgálatával sem találtak kivetnivalót. 

Mint megállapították, semmilyen szempontból nem volt diszkriminatív a sávos adóztatás, amelynek alkalmazásáról a tagállamok szabadon dönthetnek, és a különadó például a befizetés alól mentesülő kisebb árbevételű, magyar üzletláncokat sem helyezte előnybe a külföldi szereplőkkel szemben – mivel azok a piaci erőfölényük miatt eleve lényegesen több nyereséget termelnek hazánkban.

Annak ellenére döntöttek így a bírák, hogy a multivállalatok – ahogy most a Hervis sportláncot is birtokló Spar Austria – erősen lobbiztak Brüsszelben már az első befizetett adómilliárdok után. 

Ennek hatására az akkoriban José Manuel Barosso vezette Európai Bizottság sem tétlenkedett: 2012-ben kötelezettségszegési eljárás alá vonta Magyarországot a 2010-ben bevezetett különadó miatt, ám az eljárást a következő évben eredménytelenül megszüntették.

Az európai döntést mindvégig feszülten várták kontinens szerte, például Lengyelországban, ahol 2017-ben találták az uniós joggal ellentétesnek az ottani kormány hasonló elképzeléseit, majd Brüsszelben meg is akadályozták a magyar mintára tervezett kiskereskedelmi adó bevezetését.

Az uniós ítélet alapján a nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást azzal szemben, hogy arányosan több adót kell fizetniük, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozásoknak – reagált akkor a Pénzügyminisztérium az MTI-nek.

Ausztria nyíltan támad, itthon titkos egyeztetések zajlanak

Ez pedig az Economxnak nyilatkozó szakértők szerint tanulságul szolgálhatna a Spar Austria csoport számára is, amelynek képviselői – brüsszeli információk szerint – nem is most, hanem már hónapokkal ezelőtt panaszkodni kezdtek az Európai Bizottságnál egy osztrák parlamenti képviselő felkérésével, és például az Osztrák Kereskedelmi Kamara, illetve az európai kereskedelmi szövetség, az Eurocommerce bevonásával.

Az, hogy most került napvilágra az ügy, azzal függhet össze, hogy Ausztriában közzétették a csoport 2023-as eredményeit, amit alaposan leront a magyar leányvállalat mérlege.

A magyar piacon jelenlévő másik lánc egyik név nélkül nyilatkozó bennfentese lapunknak megerősítette az osztrák Spar-csoport azon állítását is, miszerint rajtuk kívül a többi nagy kereskedelmi cég is közreműködik a kormány elleni panaszáradatban – beadványaikat az EU költségvetési és ellenőrzési bizottságánál és más ellenőrző szerveknél már zárt ülésen tárgyalták.

A külföldi cégek úgy akarták megállítani az itteni intézkedéseket, hogy elérjék: a magyar szabályozási környezet felülvizsgálatával megerősítést nyerjen az uniós pénzek visszatartása hazánktól. 

A vásárlók zsebéből vennék ki a pénzt

Eljött az idő, amikor a multinacionális élelmiszerláncok Magyarországon is szembesülnek azzal, hogy a verseny elkerülhetetlen, az üzletileg kevésbé innovatív cégek pedig el is bukhatnak. A Spar Magyarország 30 éve nyereségesen gazdálkodik a magyar vásárlók jóvoltából – közölte az Egyenlő.hu szakszervezet és stratégiai partnere, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Kiemelték: nem tartják helyesnek, hogy a Spar az itteni adózása miatti jogvitához brüsszeli segítséget vesz igénybe, főként, hogy az Európai Bizottságnál az árstop és a különadó mellett a magyar kormány helyreállítási tervét is vitatják. – A Magyarországon évtizedek óta nyereséget termelő cégnek el kell viselni, hogy van néhány veszteséges év, a világjárvány és az infláció váratlan következményeivel pedig közösen kell megküzdenünk. Bízunk benne, hogy a hazánknak járó uniós pénzek visszatartását a Spar EU-s panaszbejelentése nem erősíti. Annál is inkább, mert azzal a vásárlókat is nehezebb helyzetbe hozzák, ha a kormány nem jut hozzá a lakosságnak járó forrásokhoz. Emiatt a fogyasztók bojkottot is hirdethetnek az áruházlánc ellen – jelezte az Egyenlő.hu és a CÖF-CÖKA.