Egyre nagyobb feszültséget okoz a kelet-európai országokban, az ukrán gabona továbbra is megfékezhetetlen beáramlása. A mélyülő gabonapiaci válságot jól jelzi, hogy

lemondott szerdán Henryk Kowalczyk lengyel agrárminiszter pont akkor, amikor az ukrán elnök Varsóba érkezett, hogy megköszönje Lengyelország támogatását. Bejelentését azzal indokolta, hogy nem tudja betartani a lengyel gazdáknak tett ígéretét, vagyis a többi tagállammal együtt elérni az ukrán import korlátozását.

Gyakorlatilag az egész Európai Unió az olcsó ukrán gabonával töltötte meg a raktárakat, amelynek az ára jóval nyomotabb, mint a sokkal szigorúbb európai növényvédelmi előírások betartásával termesztett helyi termény. Az ukrán import miatt a kelet-európai gazdák nyomott áron sem találnak vevőt a terményükre.

A legsúlyosabban a lengyel gazdákat érinti a beáramló gabona. Az orosz-ukrán háború kezdetétől Kijev legnagyobb támogatójaként fellépő varsói kormány eddig nem tudta megvédeni a helyi termelőket, miközben

Brüsszel nem hajlandó érdemi támogatást nyújtani a kelet-európai országoknak és hallani sem akar a szolidaritási folyosók megszüntetéséről, vagyis továbbra is korlátlanul és vámmentesen jöhet Európába az ukrán import.

Hivatalosan azért kap kedvezményt Ukrajna, hogy eljusson az éhínséggel sújtott régiókba az ukrán alapanyag, de a tapasztalatok szerint ma már szinte csak európai országokba érkeznek szállítmányok.

Feldühödött gazdák és politikai válság fogadta Zelenszkijt

A lengyel gazdák azonnali kormányzati segítséget várnak az ukrán gabonaimport kezelésére. Az elmúlt hetekben az ország több pontján is demonstráltak a gazdák, mivel sokuk az ukrán gabona beáramlása miatt az elmúlt hónapokban tönkrement.

A gazdák eddig támogatták a lengyel kormánypártot, most a vezető politikusokat és az Európai Uniót teszik felelőssé a belpolitikai válságba torkolló piaci krízis miatt.
Érdekes egybeesés, hogy a lengyel agrárminiszter – aki egyben a miniszterelnök-helyettes is – akkor jelentette be lemondását, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóba érkezett, hogy megköszönje Lengyelország sokrétű támogatását az orosz agresszió kivédésére.

Közvetlenül a lemondása előtt a termelők azzal vádolták Henryk Kowalczykot, hogy szándékosan nem hajtja végre a közelmúltban a gazdákkal kötött megállapodást, amely a lengyel piacot elárasztó ukrán gabona okozta krízis megoldására irányulna.

A kormány nem tudja tovább csillapítani az indulatokat

A piaci zavarok miatt egyre dühösebb lengyel gazdák megnyugtatása érdekében a kormány a közelmúltban megállapodott a termelői képviseletekkel bizonyos piacvédelmi intézkedésekről. Ez a megállapodás vezetett végül a mezőgazdasági miniszter szerdai lemondásához.

A megállapodás aláírása óta ugyanakkor nem csökkent, hanem nőtt a gabonaszállítás Ukrajnából Lengyelországba, a vállalatok tovább halmozzák az ukrán terményt. Emiatt a gazdák úgy érzik, a kormány átverte őket.

„Varsónak át kellene gondolnia a gabonakérdést. Ha a miniszter azt akarja, hogy elrontsuk az ukrán elnök szerdai látogatását, akkor készen állunk rá. Rengeteg egyéb ötletünk is van a nyomásgyakorlásra, de erről még korai beszélni” – mondta Marcin Sobczuk, Zamość Gazdaszövetség vezetője.

A korábbi gazdatüntetések egyik legismertebb aktivistája, Michal Kolodziejczak, az AgroUnia mozgalom alapítója szerint az ukrán gabona beáramlását mindenképpen meg kell állítani, de a kormány feladata, hogy ezt megoldja. Szerinte Brüsszel 56 millió eurós támogatása nevetséges, az érdemi válságkezelésre 8-10 milliárd euróra lenne szükség.

Véget ér Varsó és Kijev barátsága?

A gazdák ígéretet kaptak, hogy

Lengyelország kezdeményezi az ukrán gabonaimport megfékezése érdekében az Európai Unió piacvédelmi mechanizmusát, amely lehetővé teszi egyes termékek korlátozását, ha ezt súlyos piaci zavarok indokolják. Ez még nem történt meg.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közben arra tett ígéretet, Lengyelország elősegíti, hogy az ukrán gabona eljusson Afrikába, ahol a legnagyobb szükség van rá. Kiemelte emellett, hogy

Lengyelország soha nem járult hozzá ahhoz, hogy a gabona a lengyel piacra kerüljön, hátrányt okozva a helyi termelőknek.

A kelet-európai gabona felvásárlására szólították az EU-t

A kelet-európai államok az Európai Bizottság korábbi érdektelensége miatt levélben fordultak Ursula von der Leyen elnökhöz, akit arra kértek, dolgozzon ki egy átfogó intézkedéscsomagot a gazdák támogatására, akik az ukrán gabona importja miatt kénytelenek az önköltségi ár alatt értékesíteni a terményt.

Ursula von der Leyentől egyebek mellett a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelését szorgalmazzák további források bevonásával, mert nyilvánvaló, hogy a Közös Agrárpolitika keretében erre a célra felhasználható forrásokból és a nemzeti költségvetésekből nem oldható meg a helyzet.

Emellett arra kérik Brüsszelt, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határmenti tagállamokban megtermett és az import okozta árcsökkenés miatt eladhatatlan, betárolt gabonát.

A kereskedelempolitika területén pedig azt javasolják, hogy ha az import miatt kialakult piaci zavarok más módon nem háríthatók el, akkor a bizottság tegyen lépéseket a vámok és vámkontingensek visszavezetésére.

Az érintett országok szerint nem várható el és nem is igazságos, hogy az EU 27 tagállamának közös, Ukrajnának nyújtott szolidaritásának az árát csak az országgal határos uniós tagállamok gazdái fizessék meg.

Brüsszel szolidaritása elkerüli a kelet-európai gazdákat

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése miatt átmenetileg lehetővé tette, hogy Ukrajna a szárazföldi útvonalakon korlátozások nélkül, vámmentesen lépjenek be az EU-ba a mezőgazdasági termékek.

Az úgynevezett szolidaritási útvonalakon érkező gabona ugyanakkor rövid idő alatt súlyos csapást mért a kelet-európai tagállamok gazdálkodóira. A vizsgálatok által is igazolt rossz minőségű szállítmányokhoz a belsőpiaci árnál jóval nyomottabb áron jutottak hozzá a felvásárlók, mivel az ukrán mezőgazdaságot uraló nemzetközi agrárvállalatatok óriási területein jóval olcsóbban tudnak termeszteni gabonaféléket, mint az európai gazdálkodók. Ennek részben az az oka, hogy a növényvédelmi előírások sokkal lazábbak, mint az EU-ban.

Magyarországon a vizsgálatok eredményét tegnap hozta nyilvánosságra az Agrárminisztérium.

A hatóságok vizsgálata alátámasztotta, hogy a gabonaszállítmányok között sok a silány minőségű, szennyezett, sőt GMO tétel.

Az ukrán szállítmányok gyorsan lenyomták a gabona piaci árát, illetve a kelet-európai termények iránti kereslet is a mélybe zuhant. Egy tonna búza átlagára 300 forintról 215 forintra esett vissza, és ezen az alacsony szinten maradt.

Nyugat-Európában nem okozott piaci zavart a szolidaritási útvonalon érkező termény, ugyanakkor egész Európában jellemző, hogy a gabonatárolókat a silány minőségű ukrán szállítmányokkal töltötték fel, ahol maradt hely az eladhatatlan termény mellett.

A kelet-európában ukrán gabona miatt korábban hat EU ország fordult az Európai Bizottsághoz:

  • Magyarország,
  • Szlovákia,
  • Bulgária,
  • Románia
  • és Csehország.

Brüsszel ugyanakkor csak Románia, Bulgária és Lengyelország számára nyújt rendkívüli támogatást, míg Magyarország, Csehország és Szlovákia nem részesül segítségben. A bizottsági döntést diszkriminatívnak és elfogadhatatlannak nevezte Nagy István agrárminiszter.

Románia, Lengyelország és Bulgária sem elégedett az európai segítségnyújtással, mivel a három ország 59 millió eurón osztozik, az összeg háromnegyedét ráadásul Lengyelország kapja, mint a leginkább érintett, Ukrajnával határos ország. A régiós országok egyetértettek azzal, hogy a 19,5 milliárd forintnak megfelelő brüsszeli segély összege közel sem fedezi a belsőpiaci zavarokat.

Nincs igazán szükség a szolidaritási folyosókra

A kelet-európai uniós államok miniszterei emellett arra is emlékeztettek, hogy

az ukrán termények azért kaptak mentességet a kereskedelmi korlátozások alól, hogy az EU-n áthaladva jussanak el azokba az országokba, amelyek az ukrán alapanyagok nélkül éhínséggel nézhetnek szembe és nem azért, hogy tönkretegyék az uniós gazdákat.

Az EU tavaly még azelőtt döntött a szolidaritási útvonalakról, hogy a fekete-tengeri gabonaszállítást lehetővé tévő, nemzetközi közvetítéssel tető alá hozott megállapodás létrejött volna a háborús felek között.

A szlovák-ukrán határ mellett fejleszt gabonasilót és átrakó állomást az egyik ukrán agráróriás, a projektbe az Egyesült Államok is beszállt
A szlovák-ukrán határon fejleszti a gabonasilót és az átrakó állomást az egyik ukrán óriásvállalat, a projektbe az Egyesült Államok is beszállt

Tavaly augusztus óta Oroszország nem korlátozza az ukrán kikötőkből kihajózó szállítmányokat. Mivel a harcok sújtotta országban a kapacitások miatt a gabona tengeri szállítása volt a háború előtt is a meghatározó. Éppen ezért a folyami és a szárazföldi útvonalakon található infrastruktúra elavult, a szállítási kapacitások pedig meg sem közelítik a szállítóhajók befogadóképességét.

Mivel a Moszkva és Kijev közt létrejött tengeri gabonafolyosóról szóló megállapodás másodjára lett meghosszabbítva és a felek érdeke, hogy ne legyen fennakadás. Éppen ezért az alternatív, szárazföldi útvonalakon nem indokolt fenntartani az uniós kedvezményeket.

Az ukrán agrárbárók biztosra mennek

Egyedül a világszerte komoly befolyással rendelkező ukrán agrárvállalatoknak kedvez az Európa piacain kialakult helyzet. Éppen ezért nem véletlen, hogy az EU és Ukrajna határain terveznek komoly fejlesztéseket a következő években.

Szlovákia a többi kelet-európai tagállammal együtt szintén Brüsszeltől várja a megoldást, ugyanakkor partner a szűkös kapacitással bíró szolidaritási folyosók fejlesztésében.

A szárazföldi és folyami határkapcsolatok fejlesztése, így a kapacitás növelése érdekében az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) és három ukrán agráróriásvállalat – a BZK Grain Alliance a Kernel és a Nibulon – a közelmúltban több fejlesztési tervet is bemutatott.

Ezek közül az egyik már meg is valósult a szlovák-ukrán határon: a svéd-ukrán BZK Grain Alliance részben állami támogatásból, részben önerőből felújított egy évtizedek óta használaton kívüli gabonasilót és további létesítményeket is épít. Ezzel jelentősen növelve a szállítási kapacitást az EU és Ukrajna között.

A BZK Grain Alliance Ukrajna egyik legbefolyásosabb nemzetközi hátterű agrárvállalata, amely óriási, 60 ezer hektáros területen termeszt szántóföldi növényeket a háború sújtotta országban.