Engedett a kelet-európai tagállamok nyomásának Brüsszel, így szeptember 15-ig meghosszabbította a négy Ukrajnából érkező mezőgazdasági alapanyagra májusban bevezetett átmeneti behozatali korlátozást, amely eredetileg hétfőig volt érvényben. Az Ukrajnában termesztett

  • búza, 
  • kukorica, 
  • napraforgó 
  • és repce továbbra sem értékesíthető az Európai Unió területén. 

A tranzitforgalmat ugyanakkor továbbra is elősegítik a hatóságok.

Brüsszel tétovázott, közben a tagállamok türelme elfogyott

Elsőként Lengyelország és Magyarország tiltotta meg egyoldalúan az Ukrajnából származó mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékek döntő többségének behozatalát, amely döntés szembement azzal, hogy az Európai Unió 2022 májusában az ukrán árukra feloldotta a vám- és kvótakorlátozásokat. Lengyelország és Magyarország után Szlovákia, Románia és Bulgária is hasonló intézkedés mellett döntött.

A kereskedelempolitika az EU hatáskörébe tartozó terület, így elvileg az egyoldalú tagállami lépések kötelezettségszegési eljárást vonnának maguk után, mivel ezek az egyoldalú intézkedések uniós jogot sértenek.

Az Európai Bizottság ezért jelentős támogatási csomagot ajánlott az Ukrajnával határos országoknak, a 100 millió eurós összegből az ukrán gabona okozta piaci válság hatásait kezelhetik a tagállamok, elsősorban a gazdáknak juttatott pénzekkel.

Brüsszel emellett még májusban átmeneti importtilalmat vezetett be a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra, cserébe az öt országnak meg kellett szüntetni az egyoldalú korlátozásokat, amely viszont kiterjedt szinte az összes élelmiszerre és alapanyagra. Legkésőbb Magyarország vonta vissza a tagállami korlátozást.

Gyorsan válsághoz vezetett a szolidaritás 

Az orosz-ukrán háború miatt megnyitott úgynevezett szolidaritási útvonalakon, vagyis Ukrajna szárazföldi határain az áruforgalom támogatása eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az ukrán élelmiszer el tudjon jutni az afrikai és közel-keleti térségekbe, ahol az ukrán termény nélkülözhetetlen volt az alapvető élelmiszerellátáshoz. Ekkor még a Fekete-tenger szállítási útvonalait blokkolta Oroszország, ám a tengeri útvonalak zöme már tavaly augusztusban újra megnyitott.

A szolidaritási útvonalakon az EU-ba érkező ukrán alapanyagok és élelmiszerek ugyanakkor egyre nagyobb mennyiségben rekedtek az uniós belső piacon, elsősorban az Ukrajnával határos országokban. A lényegesen alacsonyabb ráfordítási költségekkel termesztett, így olcsón értékesíthető gabona végül egyre nagyobb mennyiségben került a kelet-európai országok magtáraiba. Ez óriási válságot okozott: a helyi gazdák a terményeiket már jelentősen leszorított áron sem tudták értékesíteni. A helyzetet nehezíti, hogy közeledik az idei aratás, a magtárakban ugyanakkor nincs elegendő hely.

Kereskedelmi háborút indítana Ukrajna?

Az Ukrajnából érkező import korlátozását célzó radikális lépések Lengyelországból indultak ki. Ennek oka, hogy néhány hónap múlva választások lesznek, a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság pártja pedig a gazdák növekvő elégedetlensége miatt lépéshelyzetbe kényszerült.

A lengyel gazdák szenvedték a legnagyobb károkat eddig, mivel a problémát nem csak az Ukrajnából származó olcsó import alapanyagok okozzák, hanem az is, hogy a nyugat-európai országok is az ukrán terményből tároltak be nagy tételeket. Így az ukrán határ menti EU országokban az ukrán gabona mellett a helyi termények is beragadtak.

Egyelőre az eladhatatlan tavalyi készletekkel sem tudnak mit kezdeni az országok, miközben közeleg a búza aratása, az idei terménynek viszont még mindig nincs helye. Mára az is világossá vált, hogy

a szolidaritási folyosókon és a Fekete-tengeren folytatott agrárkereskedelemből elhanyagolható mennyiségű áru érkezett valóban oda, ahol súlyos élelmezés-biztonsági válság fenyeget.

Varsó egyoldalú lépését, majd a kelet-európai tagországok Brüsszellel szembeni nyomásgyakorlását Ukrajna barátságtalan és tisztességtelen lépésként értékelte. Kijev felszólította az Európai Bizottságot, hogy oldja fel a korlátozásokat és tartsa be az idén májusban egy évvel meghosszabbított szabadkereskedelmi egyezséget.

Lengyelország Ukrajna legfőbb szövetségese az Oroszországgal vívott háborúban. Ennek ellenére

Kijev kereskedelmi háborúval fenyegette meg Varsót, vagyis a Kereskedelmi Világszervezetnél indít eljárást, ha továbbra sem adhatja el a lengyel felvásárlóknak a terményeit.

Ezeknek az alapanyagoknak a nagy része nem felel meg az EU szigorú növényvédelmi és állatjóléti előírásainak, az ukrán termelők költsége így jóval alacsonyabb, ami a kereskedelmi korlátozások nélkül súlyos versenyhátrányt okoz az európai gazdáknak.

Magyarország is visszavonta az egyoldalú korlátozást

Nagy István agrárminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében az öt tagállam közös sikerének nevezte, hogy Brüsszel meghosszabbította a négy alapanyag behozatalának tilalmát.

Magyarország ezzel egy időben hatályon kívül helyezte a nemzeti szintű korlátozást, amellyel megszűnik minden korábban bevezetett egyoldalú nemzeti kereskedelmi intézkedés, így csak az uniós rendeletben szereplő négy terményre vonatkozó importkorlátozás marad érvényben.

A meghosszabbítás időszaka lehetőséget teremt arra, hogy közös európai megoldás szülessen a gabonapiaci helyzet tartós megoldására, amely figyelembe veszi a leginkább érintett tagállamok megnövekedett terheit, a gazdálkodók érdekeit és valódi, uniós szintű, közös teherviselést biztosít.

A magyar kormány mindig a magyar gazdák mellett áll, ebben a helyzetben is csak olyan megállapodásra nyitott, amely hosszú távon is garantálja az ő érdekeiket – fogalmazott a miniszter.

Nagy István hangsúlyozta, a tranzitszállítmányok továbbra is akadálytalanul haladhatnak át az országon. A magyar kormány amellett, hogy minden erőfeszítést latba vet a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók védelmében, támogatja a szolidaritási folyosók eredeti célját, mely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a rászoruló harmadik országokba juthassanak el – tette hozzá az Agrárminisztérium közleménye szerint a miniszter.

Brüsszel sokáig nem akarta meghosszabbítani a négy terményre vonatkozó, június 5-én lejáró korlátozásokat. A tagállamok ugyanakkor év végéig, de legalább októberig akarták fenntartani az importtilalmat, így a szeptember 15-ei dátum egyértelmű kompromisszumos megoldás Brüsszel és a régiós országok között.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.