Lejár szeptember 15-én az ukrán mezőgazdasági alapanyagokra – a repcére, a búzára, a napraforgóra és a kukoricára – bevezetett uniós importtilalom. Áprilisban az Ukrajnával határos országok egyoldalú behozatali korlátozást vezettek be, mivel az ukrán gabonafélék beáramlása súlyos piaci zavarokat okozott a frontországokban. Ezt követően uniós szintű tilalomról döntött az Európai Bizottság.
Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária az átmeneti importtilalom további meghosszabbítását szeretné elérni, legalább az év végéig.
Az érintett tagállamok álláspontja szerint ha a szeptember 15-ei határidő után megindulna az ukrán gabonafélék behozatala, akkor ismét óriási hátrányba kerülnének a kelet-európai országok gazdálkodói, a piaci zavarok kiújulnának.
Az Európai Bizottságon belül sincs egyetértés az importkorlátozás meghosszabbításáról – írja az Euractiv. A portál szerint komoly nézeteltérést okozott Brüsszelben, hogy Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos tényként közölte, létezik konkrét javaslat a szeptember 15-ei dátum kitolásáról. Arról is beszélt, hogy a legjobb kompromisszumos megoldást az újabb határidő jelentené.
Az Európai Bizottság hivatalosan elhatárolódott ettől a kijelentéstől, és cáfolta, hogy konkrét tervezet készült volna a kelet-európai országok nyomására, a mezőgazdasági biztos szavait pedig pusztán eszmecserének minősítette.
Az érintett tagállamok már jelezték, ha Brüsszel nem hosszabbít, akkor ismét nemzeti hatáskörben döntenek az ukrán gabonafélék behozatalának tilalmáról.
Tavaly áprilisban az érintett tagállamok egyoldalú importtilalmat vezettek be az ukrán mezőgazdasági alapanyagokra és a feldolgozott termékek többségére, mivel az olcsó ukrán termékek beáramlása miatt a mélybe zuhantak a felvásárlási árak. Az egyoldalú intézkedésekre reagálva uniós szintű korlátozás lépett életbe, amely eredetileg júniusban járt volna le. A további piaci krízis elkerülése érdekében – tagállami nyomásra – a bizottság szeptember 15-ig meghosszabbította az egyezményt azzal a kitétellel, hogy ez a végső határidő.
Közben összeomlott a nemzetközi közvetítéssel létrejött fekete-tengeri gabonafolyosó megállapodás, amelynek célja az volt, hogy az ukrán alapanyagok tengeri útvonalon hagyhassák el az országot, ezzel garantálva a globális élelmezés-biztonságot. A megállapodást Oroszország mondta fel arra hivatkozva, hogy Moszkva feltételei nem teljesültek.