Mezőfalván a Sittara Kft. 2028-ig kapott engedélyt, hogy a műtrágyát kiváltó fermentlevet tároljon a falu határától néhány kilométerre. A vállalat állítja, az anyagnak csak a terítéskor van szaghatása, a helyiek viszont már két hónapja küzdenek a szaggal.

Az Index a helyi önkormányzat képviselő-testület szeptember 4-i, indulatoktól sem mentes nyílt üléséről beszámolva azt írja:

mezőfalvaiak nem nyugodhatnak meg, a vállalat nem tudja megígérni, hogy megszűnik a szaghatás.

A helyiek szerint a két céghez, a Sittara Kft.-hez és a Pannonia Bio Zrt.-hez köthető fermentlétárolók miatt a településen már hetek óta elképesztő bűz terjeng, ami súlyosan rontja a helyiek életminőségét.

Az ablakokat gyakorlatilag lehetetlen kinyitni a szagok miatt reggel vagy este, amikor még hűvös van, így a napi szellőztetés szinte lehetetlenné vált

- mondta Darabos Richárd, egy mezőfalvai lakos.

A problémák a községben az utóbbi hónapokban kezdődtek, amikor Mezőfalvától néhány kilométerre három hatalmas medencét, úgynevezett lagúnát ástak ki kierjedt fermentlé tárolására. Ez az anyag a biogáz előállítása közben, a biomassza erjesztésekor keletkező melléktermékből készül - ebben az esetben a helyben előállított kukorica- és árparostból - , ami tápanyagként a talajba kerülve a talajt az istállótrágyánál is jobban tudja szerves anyagokban gazdagítani, így az ezzel való trágyázás nemcsak a terméshozamokat fokozza, hanem a talajok kémiai, mikrobiológiai tulajdonságait is javítja.

Ebből az anyagból a klasszikus műtrágyákhoz hasonlóan - ammónia szabadul fel, ezért lezárt tárolókban vagy megfelelő eljárással kezelve, a fent említett lagúnákban helyezik el a felhasználásig.

A lagúnák lényegében nagy, földbe vájt gödrök, amelyeket különleges technológiával létrehozott tófóliával bélelnek ki, majd kissé megemelt földfallal vesznek körbe. Ezek kialakításához nincs szükség külön környezetvédelmi engedélyre, viszont monitoringkutakat vagy szenzorokat kell melléjük telepíteni, amelyek segítségével a környezetvédelmi hatóság ellenőrizni tudja, hogy szivárog-e a tároló vagy sem. Az építésügyi hatóság csak ezeknek a terven való feltüntetésével adja ki az engedélyt a lagúna létrehozására.

A fermentlé előállítását a Pannonia Bio Zrt. végzi, míg a nem veszélyes ipari hulladék tárolásáért és terítéséért az elsősorban burgonyatermesztéssel foglalkozó Sittara Kft. felel. Az ülésen részt vett Illés Tibor, a Sittara Kft. üzemvezetője, Szász Péter, a lagúnákkal kapcsolatos projekt menedzsere és Tóth Tibor, a vállalatcsoport jogtanácsosa.

Utóbbi szerint a Sittara Kft. több mint 30 éve gazdálkodik itt a területek jelentős részén, eddig problémamentesen éltünk együtt a helyi lakossággal. Ez az első olyan helyzet, hogy nagyon sok olyan dezinformáció látott napvilágot.

Hozzátette:

  • a tervezésnél,
  • a kivitelezésnél,
  • a működtetésnél minden jogszabályi előírásnak megfeleltek,
  • és minden szükséges engedéllyel rendelkeznek,

így a helyi önkormányzat nem léphet fel a vállalat ellen.

Szász Péter azt emelte ki, hogy

a működésre a szakhatóság adott engedélyt minimum 2028. december 31-ig, az engedély meghosszabbítható, szagterhelés pedig valóban lesz.

Szerinte kétszer három hét a kitermelési időszak, és csak akkor okoz problémát a fermentlé bűze, máskor nincs szaga az anyagnak; a fejér megyei nagyközség lakói viszont teljesen más tapasztalatról számoltak be. 

Szász Péter kifejtette, az általuk használt anyag bevizsgált és engedélyezett, a szaga pedig a benne lévő káliumfoszfor és nitrát miatt van, de dolgoznak azon, hogy csökkentsék a szaghatást, és vannak kísérletek egy oltóanyag kifejlesztésére, ami enyhítheti a bűzt. Hozzátette, tudja, még nem hibátlan a rendszer, még ők is tanulják ennek az anyagnak a használatát.

Alapvetően az a célunk, hogy a műtrágya-használatunkat csökkentsük, és tudom, hogy önök ezt nem hiszik el, de alapvetően ez környezetvédelmi beruházás

- mondta az ülésen a projektmenedzser a felháborodott mezőfalviaknak, és elmagyarázta, hogy a Sittara egy ipari mellékterméket vesz, aminek van hulladékkódja.

Ez egy nem veszélyes, nem mezőgazdasági hulladék, azaz melléktermék - fogalmazott Szász Péter hozzátéve, hogy hogy az általuk használt termék nem hulladék, ezért nincs is szükségük hulladékgazdálkodási engedélyre.

Azt sajnos nem tudjuk megígérni, hogy ennek nem lesz semmilyen szaga, mert ezt nem tudjuk betartani


- jelentette ki Szász Péter.