Kína és a Nyugat fokozza kereskedelmi háborúját, és a vállalatoknak ki kell találniuk a módját az ehhez történő hatékony alkalmazkodásnak. Keddtől Kína fékezi a chipek gyártásához szükséges két kritikus fém – a gallium és a germánium – exportját, válaszul azért, hogy az Egyesült Államok,  Hollandia és Japán visszafogta egyes fejlett chipnyomtatók exportját. A nyár előtt közzétett holland korlátozások szeptember 1-jétől lépnek életbe.  

A kereskedelmi háború a mikrochipgyártás áthelyezésére és biztosítására irányuló globális támogatási verseny hátterében bontakozik ki. Ami a világjárványok idején kezdődött, ma már versenyfutás az ellátási torlaszok elkerülése érdekében, ha Tajvanon, a chipek egyik fő központjában konfliktus törne ki – írja a Politico.

Annak ellenére, hogy Kína visszatartja a nyersanyagokat és a világ elsődleges galliumkészletének 95 százalékával rendelkezik, a chipgyártó vállalatok a legutóbbi negyedéves beszámolóikban viszonylag hallgattak a közelgő korlátozásokról.

Ugyanilyen közömbösek voltak a kínai ellenlépést kiváltó nyugati korlátozásokkal szemben is. Az ASML, a holland exportellenőrzés fő célpontjának számító holland chipberendezés-beszállító azt mondta, hogy az intézkedéseknek nem lesz lényeges hatása a cég 2023-as kilátásaira, sem a hosszabb távú forgatókönyvekre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek nem lesznek következményei.

Mivel a kínai gallium- és germániumgyártóknak kiviteli engedélyeket kell kérniük, sok múlik majd azon, hogy mennyire szigorú az engedélyezési eljárás – írták a Wood Mackenzie kutatócég elemzői július elején készült jelentésükben, amelynek baljóslatú címe: Chip-háborúk: az eljövendő korszak jele.

Ha az engedélyezési eljárás korlátozza a Kínán kívüli chipgyártók nyersanyagellátását, az hatással lesz a későbbi végfelhasználói piacokra, köztük az elektromos járművekre

– olvasható a jelentésben. Ez felidézi a 2020-as és 2021-es chiphiányt, amely megnövelte az autószállítások várakozási idejét. Különösen sérülékenyek az európai országok: Németország, amely Japán után a második legnagyobb galliumimportőr és Hollandia.

Stratégiai jelentőségű szintre léptek a félvezetők

Nagyobb aggodalomra ad okot azonban, hogy a jelenlegi korlátozások csak a kezdete egy nagyobb, egyre fokozódó kereskedelmi háborúnak. „Aggodalomra ad okot, hogy ez a protekcionizmus átterjedhet más kritikus anyagipari ágazatokra is” – olvasható a Wood Mackenzie jelentésében.

Az ASML vezérigazgatója, Peter Wennink már a vállalat negyedéves eredménybemutatóján kénytelen volt kommentálni azokat a jelentéseket, amelyek szerint további chip-exportellenőrzésre készül az Egyesült Államok: „Természetesen nem fogunk és nem is tudunk reagálni a spekulációkra.” Wennink viszont kénytelen volt elismerni, hogy jelentős bizonytalanság van a piacon, és ennek egyik okaként a geopolitikai környezetet és az exportellenőrzést említette.

Az iparág kezd ráébredni arra, hogy a kormányok a félvezetőket stratégiailag fontosnak tartják, és már nem haboznak beavatkozni nemzetbiztonsági érdekeik biztosítása érdekében.

Mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió több milliárdos támogatási programokat – az EU Chips Act (43 milliárd euró) és az USA Chips and Science Act (52 milliárd dollár) – vezetett be, hogy magánberuházásokat csábítson az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung vagy a tajvani TSMC cégekből. 

Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter viszont nem lát semmilyen ellentmondást a Kínába irányuló exportellenőrzés és az Egyesült Államok több milliárd dolláros, a chipkapacitások átcsoportosítására irányuló terve között.