Személyre szabottan és automatizáltan nyújt segítséget befektetési döntésekhez a Corvinus egyetem kutatói által kidolgozott modell. Az ajánlórendszer gépi tanulással, iteratívan figyelembe veszi többek között a demográfiai tényezőket, egyéni preferenciákat és a szakértői tudást is, és három jellemző befektetői típust különített el az adatok alapján.

A kutatók – Asefeh Asemi, Adeleh Asemi és Kő Andrea – ehhez 2019-ben online felmérést végeztek, 1542 válaszadó demográfiai adatai (életkor, nem, foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelmi szint), személyiségjegyei, a digitális megoldásokra való nyitottsága, pénzügyi helyzete, megtakarításai, jövőbeni pénzügyi tervei, és az alapján, hogy mennyire vannak tudatában a lehetséges pénzügyi kockázatoknak. A Corvinus befektetésajánló-rendszere ezekre az adatokra építve, a gépi tanulást, valamint az ún. fuzzy logikát (amely az életlen halmazokat is kezelni képes) ötvözte a szakértői véleményekkel.

A rendszer a klaszterezéssel háromféle befektetői típust azonosított aszerint, hogy melyik befektetési forma illik leginkább a különféle demográfiai csoportokhoz.

A tőzsdétől idegenkedők:

Jellemzően állampapírokat, befektetési alapokat és részvényeket vásárolnak, de államkötvényeket általában nem. Ezek a személyek az elmúlt 3 évben nem vállalkoztak tőzsdei befektetésre, és nem követték rendszeresen a vásárolt részvények teljesítményét. A demográfiai jellemzők alapján ide tartoznak például a posztgraduális végzettségű és az alacsonyabb vezetői állásokban dolgozó potenciális befektetők.

A mindenevők:

Általában befektetési terméknek tekintik a tőzsdén jegyzett részvények, befektetési alapok, állampapírok mellett az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az államkötvényeket is. Ezek a személyek az elmúlt 3 évben fektettek be a tőzsdére és rendszeresen figyelemmel követték a részvények teljesítményét. Ide tartoznak például jellemzően a 45 év körüli, illetve a Budapesten kívül élő, havi 300 ezer forint körül kereső válaszadók.

A befektetési alapokat mellőzők:

Gyakran mellőzik a befektetési alapokat, ugyanakkor számukra - az előző csoporthoz hasonlóan - a legkedveltebb befektetési eszközök a tőzsdén jegyzett részvények, az önkéntes nyugdíjpénztárak és állampapírok, az elmúlt 3 évben a tőzsdén is vásároltak, és rendszeresen ellenőrizték a részvények árfolyamát. A demográfiai jellemzők alapján ide tartoznak az 500 ezer forintot meghaladó havi jövedelműek, valamint az alacsonyabb vezetői állást betöltő, főiskolai vagy egyetemi végzettségű válaszadók.

Modellünkkel bebizonyosodott, hogy a különböző demográfiai tényezők befolyásolhatják az egyén befektetési preferenciáit és ajánlásait, a jövedelem növekedésével például arányaiban egyre kevesebb nő válik befektetővé

– mondta Kő Andrea, a Corvinus kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: a Corvinuson kidolgozott új befektetési ajánlórendszer abban is egyedülálló, hogy felhasználja a befektetők és a szakértők visszajelzéseit, így sokkal pontosabb és relevánsabb ajánlatokat tud tenni, tehát a rendszer továbbfejleszthető.

A modell arra is képes, hogy részben hibás vagy hiányos adatok alapján működjön.

Az ajánlórendszer befektetési társaságoknak, egyéni befektetőknek és alapkezelőknek is hasznos lehet befektetési döntéseik meghozatalában. A begyűjtött adatok értékes betekintést nyújthatnak abba, hogy az ügyfelek hogyan használják és értékelik pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket. Ez pedig a jelenlegi és potenciális befektetők viselkedésének előrejelzésében is segíthet.

A kötvényalapok felé fordulnak a kisbefektetők

A magas kamatok nyomán elfordultak a kockázatosabb eszközöktől a lakossági befektetők, az első félév egyértelműen a kötvényalapokról szólt a magyarországi piacon. Bővebben >>>