Borzolják a kedélyeket magyar bankárkörökben a miniszterelnök  hétvégi kijelentései, amelyek alapján akár arra is kényszeríthetik a hazai pénzintézeteket, hogy külföldi ingatlan megvásárlásához nyújtsanak hitelt. Ez szakítás lenne a szektor évtizedes gyakorlatával, és súlyos kérdéseket vet fel.

Ezekre mutatott rá a Bankmonitor elemzési igazgatója, aki elmondta: mivel a családi adókedvezmény a magyar szja-fizetőkre vonatkozik, csak az egyösszegű, vissza nem térítendő támogatások, hitelek kiterjesztésé jöhet szóba.

Kapcsolódó

Merőben szokatlan lenne, ha külföldi lakásvásárlás finanszírozásáról gondolkodna a kormány. Az első kérdés rögtön az, egy külföldi bank vajon adna-e hitelt egy ingatlanra, ha azon rajta van a magyar állam jelzálogjoga

–mondta Argyelán József a 444.hu-nak.

Orbán Viktor a szombati tusnádfürdői beszédében azt ígérete, hogy a családtámogatási rendszert a jövőben kiterjesztik a teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is.

A Bankmonitor szakértője ezzel kapcsolatban kiemelte: noha a kormányfő a támogatások határon túli kiterjesztéséről beszélt, kérdés, hogy a végén valójában mit kapnak az ott élők: olyat, ami a gyerekvállaláshoz kötődően magyarországi lakásvásárlást támogat, vagy olyat, ami külföldit.

Az ígéret gyakorlatba ültetése több problémába ütközhet, például:

  • A magyarországi bankok pedig magyar lakóingatlanok vásárlását finanszírozzák, amihez gyakran magyar lakcímet vagy  munkaviszonyt várnak el.
  • Magyar bank külföldi  ingatlanvásárlást nem finanszíroz. Ha ez a banki gyakorlat nem változik, akkor a magyar államnak kell megállapodást kötnie például a román, szerb, szlovák bankokkal.
  • Kérdés, hogy milyen támogatási formát választ a kormány: amíg a CSOK korábbi változatánál vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a családok, vagyis a bankok csak egyfajta közvetítők voltak, és csak a jogosultságot vizsgálták (a falusi CSOK még mindig így működik), addig az új CSOK-nál már hitelt kell felvenni, amihez a hitelképességet igazolni kell. Itt az állam már csak a kamatra és a tőke elengedésére ad támogatást.
  • Kötelező szintű elvárást nem lehet támasztani a bankok felé, a „kockázatvállalási hajlandóságba” nem szokott beleszólni a kormány, bár az őstermelőkre, katásokra és átalányadózókra vonatkozó könnyítés már valahol ezt jelenti.
  • A babaváró egyszerűbb - egy régóta itt élő külföldi például már most is felveheti -, de ott is kérdés, hogy a bankok gyakorlatába hogyan illik bele, hogy egy külföldön élő és dolgozó embert hiteleznek.

Jelenleg a babavárónál elvárás, hogy magyar lakcíme legyen az igénylőnek és a 3 éves tb-jogviszonyt sem túl egyszerű teljesíteni. A külföldi jogviszony is elfogadható, de ebben az esetben is előírás, hogy az utolsó 3 hónapban már magyar alkalmazotti, vállalkozói jogviszonnyal kell rendelkezni.

Argyelán József szerint egyértelműen lehet abból az államnak haszna, ha magyarországi lakáshoz juttatja a határon túl élő magyarokat, vagy hazai munkaviszonyt vár el, mert ez pörgeti a gazdaságot. A külföldi ingatlan finanszírozásában ilyet a jelenleg ismertek alapján nem lát, hacsak nem írja elő az állam, hogy magyar kivitelezőt kell bevonni a beruházásba, ez inkább csak a magyar bankrendszeren keresztül lehet hatással a gazdaságra.