Egy kisebb vagy közepes méretű cégnél akkor lehet NAV-ellenőrzés, ha valami szokatlan történik. Ehhez még csak a csalás gyanúja sem kell: ilyen lehet az,

  • ha jelentősen változik a szállítói vagy a vevői kör,
  • ha új tevékenységet jegyeztek be,
  • ha könyvelőt váltanak,
  • illetve ha nagy összegű visszaigényelhető adót vallanak be.

Akkor pedig pláne nem kell megijedni, ha úgynevezett támogató eljárást indít a NAV

– írja a hvg.hu.

Utóbbira akkor kerülhet sor,

  • ha az adóhivatal lát valamilyen tömeges hibalehetőséget, 2023-ban például a más adózási formára áttért egykori katásoknál indítottak ilyen eljárást,
  • vagy, ha más vizsgálatnál talál valamilyen típushibát az adóhatóság.

Ilyen esetben a legfontosabb az, hogy az adózónak tennie kell valamit, ne csak tegye el a NAV levelét azzal a felkiáltással, hogy ő úgyis mindent jól könyvelt le; nem a büntetés a cél, hanem szólnak a cégnek, hogy vizsgálják meg, minden rendben van-e, mert mindenkinek jobb az önellenőrzés.

Az önellenőrzést érdemes választani akkor, ha az ember felfedezi, hogy valamit elrontott, de a NAV még nem lépett. 

Amikor maga az adózó tárja fel a hibát, a késedelmi pótlékhoz képest alacsonyabb összegű önellenőrzési pótlékot kell csupán megfizetnie, adóbírság egyáltalán nincs és még ennek az önellenőrzési pótléknak is lehet kérni a mérséklését méltányossági helyzetben.

  • A beszállítók vizsgálata nagyon fontos, mert az több, mint kellemetlen, ha egy vállalat belekeveredik egy fiktív számlás láncolatba akár úgy is, hogy épp nála nem történik semmilyen adócsalás.
  • Emellett nagyon oda kell figyelni arra, hogy a könyvelő megbízható legyen. 
  • Figyelni kell a bevallási és a fizetési fegyelemre, arra, hogy ne legyen a számlán tartozás, ha pedig likviditási gond van, akkor érdemes cash flow tervet készíttetni.
  • Adózási bizonytalanság esetében érdemes szakértői állásfoglalást kérni akár közvetlenül a NAV-tól.