Nem hagyta szó nélkül Debrecen fideszes polgármestere azt, ami a települések adóbevételeivel történik. Szerinte az nem szolgálja a helyben élők érdekét még akkor sem, ha tudomásul veszik azt, hogy a gazdag településeknek felelősségük van a város határán túl is.

Az új ciklusra vonatkozó terveiről szólva Papp László kiemelte: 2030-ra Debrecennek olyan várossá kell válnia, ahol a fejlődés és a hagyományok harmóniában állnak egymással.

Mint mondta, a városépítésre helyezik majd a hangsúlyt, így a többi között:

  • a lakhatás feltételeinek javítása,
  • a helyi kis- és középvállalkozások támogatása,
  • a társadalmi kapcsolatok erősítése,
  • a prevenciós és egészségügyi programok felkarolása, az ipari övezetek fejlesztésének befejezése,
  • a zöld területek növelése,
  •  és új könnyűzenei központok kialakítása kerül a fókuszba.

Nagy a kormányzati zűrzavar az iparűzési adó körül, Navracsics Tibor hétfőn jelentette be, hogy jövőre elveszik az iparűzésiadó-bevétel egy részét a városoktól, és azt a járások kapják meg, egy nappal később Tállai András egy írásbeli kérdésre válaszul azt írta: az iparűzési adó átalakításáról még nem született döntés. A részletekről itt tudhat meg többet >>>

A vidéki városok közül Debrecennek van a legnagyobb súlya, szava és ereje, és ez köszönhető a város vezetésének – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésen. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: Debrecen „a maga cívises és kálvinista karakterével" olyan értéket hordoz, amely az egész országnak megtartóerőt biztosít. Debrecen mindig szíve volt a hazának, ami itt történt, az hatással volt az ország egészére – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ma is azt mondhatjuk, hogy a legerősebb és legnagyobb város Budapest után a hajdúsági vármegyeszékhely.

A miniszter kifejezte reményét, hogy az együttműködés kultúrája – ami szerinte ma Európából láthatóan hiányzik, és az országban sem feltétlenül van meg – egy olyan közösségben, mint Debrecen, meglehet.