A magyar költségvetés szempontjából jelentős eseménnyel indul a hét, amelynek első napján az Országgyűlés elé terjesztik a 2025-ös büdzséterveket.

Az úgynevezett békeköltségvetésről a Költségvetési Tanács már megállapította, hogy elérhető a jövőre tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés, és csökkenhet az államadósság.

A kormány vállalta, hogy 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékeli a hiány mértékét.

Érdemes átböngészni a tervezetet

A november 14-ig társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet számos változást tartalmaz, amelyről itt írtunk bővebben. 

A jövőben például a közszolgáltatások fenntartására fordítanák a rekreációs célú állami ingatlanok eladásából befolyó pénzek felét, miközben szigorítanák az állami befektetések feltételeit és több átcsoportosítás is történhet.

A nyugdíjrendszert is több változás érinti jövőre: az ellátásról való lemondás szabályai mellett szigorodnak az egészségi állapot felmérésének feltételei is, amelynek elmulasztása esetén a nyugdíj visszavonható. 

A 13. havi nyugdíjra való jogosultságot viszont már azok is megszerezhetik, akik februárig vonulnak vissza, míg ugyanebben a hónapban derülnek ki jövőre az éves nyugdíjkorrekcióval és özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatos intézkedések. 

Szijjártó Péter: jöhetnek a javító intézkedések

A költségvetés kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter a hétvégén arról beszélt, hogy Donald Trump győzelme nemcsak a globális politikában jelent új realitást, hanem Magyarország életében is.

Jó sansz van arra, hogy „a jövő év már vissza tudja hozni a békét Európának”, és nyilvánvalóan

a békében egészen más gazdasági lehetőségek nyílnak ki, mint egy háborús időszakban

– mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A háború ugyanis korlátozza a lehetőségeket, mert védekezésre és fegyverekre kell költeni, a rossz közeg pedig visszaveti a növekedést és energiaár-emelkedést, inflációt eredményez.

Mint mondta, most egy olyan költségvetést fognak előterjeszteni, amely már erre a békeidőre reflektál, és a forrásokat az emberek mindennapi életét jobbá tevő intézkedésekre fordíthatják. 

Ilyen

a családi adókedvezmény megduplázása, a kis- és közepes vállalkozások soha nem látott mértékű támogatása, a 13. havi nyugdíj megvédése, vagy a fizetések vásárlóértékének növelése

– sorolta.