A belügyminisztérium által összeállított nyilvántartási adatok szerint a 70 év felettiek száma tavaly év végén 6,32 millió volt, a húszévesek vagy fiatalabbak száma pedig 6,2 millió. A dél-koreai statisztikai hivatal tavalyi összesítése szerint az ország termékenységi rátája 0,7 volt, azaz egy nő élete során várhatóan született gyerekeinek száma kevesebb mint egy. A becslések szerint 2,1-es születési ráta lenne szükséges, hogy az ország népessége stabilan 51 millió maradjon.

Az adatok szerint az ország népessége 2020 óta folyamatosan csökken.

A 65 éves és annál idősebb népesség viszont nő és tavaly elérte a 9,73 milliót, ami a 460 ezer fős növekedés az előző évhez képest. Ez a teljes népesség 19 százaléka.

Dél-Korea 17 nagyvárosa és tartománya közül nyolc már a „szuperelöregedett" kategóriába tartozik, az ilyen helyeken a 65 évesnél idősebb korosztály a lakosság legalább 20 százaléka.

A belügyminisztérium januári adatai szerint az 51 milliós országban idén várhatóan 400 ezernél is kevesebb kisgyerek fogja megkezdeni az általános iskolát a gyerekek alacsony száma miatt.

Ezen felül a főváros és a többi régió közötti népességkülönbség soha nem látott mértékűre nőtt, hiszen a tavalyi mérések szerint Szöulban és környékén 26 millióan élnek, ami 700 ezer fővel több, mint az ország összes többi részén élők száma.

 

 

 

Ma Magyarországon 4-5 gyermeket kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek, hogy megálljon a népességfogyás – mondta Tóth Pál Péter demográfus a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal beszélgetésén. A termékenységi arányszám jelenleg 1,52, és a statisztikai mutatók szerint is egy ország népességszáma akkor fenntartható, ha teljes termékenységi ráta eléri a 2,1-et. Ettől mi nagyon messze állunk. Erről itt olvashat többet >>>