A régiós bankok profitabilitása csúcsra jutott 2023-ban, a pénzintézetek összesített mérlegfőösszege tavaly 6-7 százalékkal nőtt, de ez reálértéken zsugorodást jelent minden országban – emlékeztettek a Deloitte szakértői.

A magasabb kamatkörnyezet egyértelműen jótékonyan hatott a kamatbevételekre és így a nyereségességre is: 

a bankrendszer saját tőke arányos jövedelmezősége átlagosan 18 százalékos volt tavaly a régióban, de Lettországban, Litvániában, Romániában, Szlovéniában és Magyarországon is 20 százalék feletti értéket mértek.

A megnövekedett kockázatok egyelőre nem látszanak, így a nem teljesítő hitelek állománya sem nőtt a komoly infláció ellenére sem. A helyzet ugyanakkor meglehetősen furcsa, hiszen ha a hitelezés hosszabb ideig fékre lép a magasan ragadt hitelkamatok miatt, ráadásul a komoly finanszírozási költségek miatt megnövekedik nem fizető állomány, az a későbbiekben rontja majd a banki megtérülést.

Öt százalékos piaci részesedéssel lehet hátradőlni

Így pedig a most szép nyereséget elkönyvelő bankok is eladósorba kerülhetnek. A régiós bankpiacon továbbra is igaz, hogy azok a bankok maradnak meg, akik legalább a top 5 szereplő közé kerülnek az adott országban – minimum 3-5 százalékos piaci részesedésre van szükség a Deloitte szakértői szerint a rentábilis működéshez. E tekintetben az OTP Bank a legeminensebb szabályalkalmazónak számít: miután nem tudott érdemi piaci emelkedést elérni, először a szlovák bankját adta el, majd a napokban épp a román bankját engedte el és adta el a Banca Transilvanianak. Az UniCredit és az Intesa SanPaolo ezzel ellentétes utat jár be keleti szomszédunknál: mindkét olasz bank vásárlással erősítette meg piaci pozícióját Romániában. Az OTP-t ukrán bankvásárlással hozták összefüggésbe a napokban.

Az elmúlt 6 évben a működő bankok száma Magyarországon csökkent a legjobban: számuk a 2017-es 41-ről 19-re zsugorodott a számuk, igaz, hogy a működő hitelintézetek számában még így is csak Lengyelország, Románia és Horvátország előz meg bennünket. A hazai piac szétaprozódását jól mutatja, hogy továbbra 10 pénzintézet van hazánkban 1 százalékos piaci részesedés alatt, s további 2 hitelintézet 1-3 százalékos sávban van.

Magyarország vezeti a tranzakciós litát 2023-ban

Az egyre erősebb koncentráció csökken az eladósorban lévő bankok száma. Ráadásul az is tapasztalat, hogy a konszolidáció a válságos években felerősödik és a nyugodtabb években lassul, így nem lehetünk meglepődve, hogy a 2021-es 25 és 2022-es 16 értékesítéssel szemben tavaly csak 11 bankvásárlási/értékesítési tranzakció történt, amiből 7 le is zárult. E tekintetben beszédes, hogy idén már 3 eladást is bejelentettek – köztük a már említett román OTP-leány eladását.

Tavaly nálunk volt a legtöbb, 5 tranzakció, de hét éves időtávban is csak az orosz és a balti piacon történt banki értékesítések száma előzi meg a magyar piac mozgását. Tavaly az Erste 15-15 százalékos kisebbségi részesedését adta vissza az osztrák anyabanknak a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., illetve az EBRD. Az MBH Bank megvásárolta a Duna Takarék bankot, illetve a Fundamentát – ennek az ügyletnek a zárása még nem történt meg. Ugyancsak a zárásra várnak a Magyar Cetelem Bank értékesítésénél is: a BNP Paribas lakossági bankja 4 régiós országot is elhagy, a magyar pénzintézetet a Cofidis veszi meg hamarosan.

Régiós szinten egyébként az elmúlt 6 év legnagyobb vásárlója az OTP, a magyar bank – főleg a SocGen régiós leányvállalatainak megvásárlásával – 6 bankot vett a régióban – a tavalyi nagy bevásárlás, az üzbég Ipoteka akvizíció nem régiós ügylet, tehát nem szerepelt a Deloitte felmérésében. Az Erste 4 bankot vett a régióban, s emellett 3 pénzintézeti kisebbségi részesedést szerzett – a statisztika a magyar Erste visszavásárlását a 2 eladó miatt 2 tranzakcióként szerepel. Az eladói oldalt a Sberbank vezeti – igaz, az orosz bank nem feltétlenül önként engedte el a régióban az egykori Volksbank érdekeltségeken kiépülő hálózatát. A második legnagyobb kivonuló a már említett francia SocGewn volt.

Jó, ha könyvértéken eladható egy bank

A Deloitte szerint a régióban meghatározó bankcsoportok piaci kapitalizációja továbbra is csökken - átlagosan 0,8 százalékos könyvérteken állnak – az 1,2 százalék körüli könyv szerinti értéken mozgó OTP előtt csak a KBC és a lengyel PKO rendelkezik erősebb kaptialziációval. Az bizonyos, hogy a 2000-es évek elejének régiós bankvásárlásainál nem ritka, 5-7-szeres könyvértéken eladott bankok világa nem tér vissza, a mostani tranzakciók jellemzően könyvérték körüli szinteken zajlanak. Az economx kérdésére, hogy ebben a piaci környezetben és ennyire szétdarabolt hazai piacon, várható-e további konsztolidáció, a tanácsadócég munkatársai arra figyelmeztettek, hogy számos országspecifikus szabály is növeli a hazai bankok számát – például itthon önálló jelzálogbankok működnek. Ráadásul a tranzakciókat – nemcsak nálunk, más régiós országokban is - visszafogja, hogy nagyon mást gondol az értékesítendő áru, a bank értékéről a vevő és az eladó. Sok esetben pedig a kis piaci szereplő akvirálása nem hoz annyit egy-egy nagybanknak, amiért megéri egy-egy akvizícióval leterhelnie magát. Emellett pedig – a Cetelem/Cofidis ügylet a jó példa rá – egy-egy részpiacon lehet kis piaci részesedés mellett is nagyot növekedni és komoly profittal dolgozni. Ugyanakkor az az általános vélemény továbbra is igaz – és a nyugat-európai gyakorlat is ezt mutatja –, hogy 1-1 piacon bőven elég 4-6 nagy, univerzális bank ahhoz, hogy komoly verseny alakuljon ki.