A folyamatosan növekvő népszaporulat és a növekedő gazdaság, még ha nem is optimálisan, de hatalmas keresletet jelentett és jelent ma is élelmiszerek tekintetében. Mindez természetesen hozzájárul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fontosságához, hiszen az importfüggőség hatalmas kockázatokat rejtene egy – bár dinamikusan fejlődő – de általánosságban véve fejletlen gazdasággal rendelkező és gyakran politikailag is instabil régióban – hangsúlyozta Juhász Péter Gergő az Economxnak.
A magyar szaktudás, a magyar hozzáadott értékkel rendelkező technológiák, know-how-k és mezőgazdasági inputok alkalmasak, illetve alkalmasak lehetnek olyan együttműködések kialakítására afrikai partnerekkel, amik minden érintett fél érdekeit szolgálják, és nem egymás kirablására jönnek létre. Ilyen együttműködések indultak több országgal az elmúlt években akár a „Déli nyitás”, akár egyéb kezdeményezések apropóján.
Az élelmiszer jelenti a prioritást
A magyar kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények felújították, vagy elkezdték kiépíteni a kapcsolatokat az afrikai intézményekkel. Az élelmezés és élelmiszerbiztonsági témák itt is prioritást élveznek. Magyarország több, civilszervezetek által indított kezdeményezést kezdett el támogatni, amik közvetlenül, vagy közvetetten javítják az egyes afrikai régiók élelmezésbiztonságát.
Léteznek olyan kezdeményezések, ahol magyar fél hatékonyan tudja kamatoztatni a rendelkezésére álló forrásokat. A teljesség igénye nélkül néhány terület, ahol sikereket könyvelhetünk el: mezőgazdasági inputok (például: vetőmag, talajjavító anyagok, növény védőszerek) kereskedelme, Élelmiszeripari technológiák exportja.
A beruházás keretében Mwea településen vetőmag tesztelésére és termesztéstechnológiák megvalósítására kerül sor. A program részét többek között a kukorica, a cirok, a paradicsom és zöldborsó termesztése képezik.
Ott dolgozni fel a terméket, ahol értékesíteni tudjuk
Juhász Péter Gergő rámutatott: konkrét kezdeményezések vannak Malawiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Kenyában.
Legalábbis alapvető élelmiszerek tekintetében a legtöbb esetben a legcélravezetőbb egy olyan modell felállítása, ahol ott állítjuk elő a mezőgazdasági terméket és ott dolgozzuk fel, ahol értékesíteni is tudjuk. Természetesen vannak olyan szituációk, amikor ez nem megoldható, hiszen lehetnek, környezeti, biztonsági és egyéb problémák és helyzetek, amikor más a prioritás (háborúk, természeti értékek megóvása, alacsony agropotenciál, stb.)
Mégis, a legtöbb hasznot az hozhatja az afrikai és a magyar
félnek egyaránt, ha a kívülről érkező technológiát, szaktudást adaptáljuk az
afrikai (ezen belül a régióra jellemző) sajátosságokra és a helyben történő
élelmiszer-előállítást és a helyi piac kiszolgálását ösztönözzük. Az ilyen
tevékenység csökkenti a környezeti terhelést, támogatja a helyiek pozitívabb
gazdasági kilátásait, csökkenti a helyiek kitettségét, így az éhínség,
alultápláltság kialakulásának veszélyét.
Ha adottak az alapvető élelmiszerek, a tiszta ivóvíz és az ezekhez való hozzáférés, akkor javulni fog az egészségügyi helyzet, több lehetőség nyílik az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére, csökken az elvándorlás mértéke és stabilabbá válik mind a regionális, országos, mind pedig a világpolitikai helyzet a migrációt illetően.
Baromfi, de azért más is tervbe van véve
A magas fehérjetartalmú élelmiszerek fontosak az emberi szervezet egészséges fejlődéséhez. Ezek egyik forrása lehet a baromfi (főként a csirkehús). A csirketenyésztés (összehasonlítva más haszonállatokkal) relatíve produktív. A világ nagy részén (így Afrikában is) hagyományosan jelen van, tehát nem kell a fogyasztói szokásokat nagymértékben átalakítani a piacszerzés érdekében.
Szapora állat és fejlett technológiák állnak rendelkezésünkre a tenyésztés és feldolgozás tekintetében. Kijelenthető, hogy a szakszerű csirketenyésztés kevesebb környezeti terheléssel jár, mint a legtöbb haszonállat tenyésztése.
Magyarország világszinten is a csirketenyésztés és a csirkefeldolgozás élvonalában van jelenleg, fontos szerepet játszhatunk az afrikai baromfitartás és feldolgozás fejlesztésében. Mindezt úgy, hogy a magyar támogatók és befektetők közép- és hosszútávon elérik a projektcélokat illetve az elvárt nyereséget.
Nagy lehetőségek rejlenek egyéb haszonállatok tartásában is
Természetesen nem csak a baromfi a megoldás. Nagy lehetőségek rejlenek az egyéb haszonállatok tartásában (Kelet-Kongóban például egy üzleti alapon is életképes sertéstenyésztő bevétel-generáló mikro-projektet hozott létre a magyar Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület és a VÉTO kongói civil szervezet együttműködéseként).
A környezet és egészségtudatossági, illetve üzleti szempontból továbbá megalapozott döntés volna a haltenyésztésre fókuszálni.
A növénytermesztés és kertészet szintén befektetési potenciállal bír. Több olyan afrikai régiót létezik, ahol relatíve egyszerűen juthat a potenciális befektető egyes élelmiszer-alapanyagokhoz. A szezonális gyümölcsök, zöldségek rendelkezésre állnak az adott időszakban, de mivel nincsenek kidolgozva illetve kiépítve a feldolgozás, tartósítás és raktározás feltételei, a termés jelentős része nem kerül felhasználásra, illetve piacra.
Mi nem voltunk rabszolgatartók és gyarmatosítók
A Fenntartható Afrika Kutatócsoport vezetője végezetül rámutatott: magyaroknak nincs rossz híre Afrikában. Nem voltunk rabszolgatartók és gyarmatosítók, mégis európaiak vagyunk, ami egyelőre egy minőségi garancia több országban a kontinensen.