A honvédelmi miniszter szerint mindannyian érezzük, hogy az elmúlt néhány évben - gyorsuló ütemben - a világ körülöttünk egyre veszélyesebb hellyé válik, ezért a veszélyek korának szoktuk ezt hívni, hiszen már mögöttünk van egy súlyos pandémiás válság, és semmi nem garantálja, hogy ez – vagy még ennél is rosszabb is - ne söpörjön végig újra a világon, és az ehhez szükséges válaszok elkészítése a mi feladatunk.
A miniszter szerint szintén óriási problémát jelent az illegális migráció, a határvédelem, és a szomszédban zajló háború, ahol napra felülíródik az, amit a haditechnikáról tudunk. Ez a romló környezet egy technológiai forradalom színtere is, amely hátrányokat, veszélyeket sérüléseket hoz magával, ugyanakkor óriási fejlődési lehetőségeket is.
Mindenkinek van egy személyes viszonya ehhez a AI-kérdéshez, én személy szerint óvatos vagyok, attól hogy valami új, még nem biztos, hogy jó
– közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Hozzátette, hogy az ipari forradalom óta ez a a legnagyobb technológiai robbanás: minden területen megjelenik, de ha deep fake technikákkal találkozunk, akkor nem örülök – húzta alá. Ezzel a csodálatos haladással a létünket is fenyegetjük – emelte ki a miniszter –, ő azok közé sorolja magát, aki figyelmeztet arra, hogy muszáj a kontrollt megtalálni és meg is tartani.
Az AI legnagyobb hasznát jelenleg leginkább a hírszerzés és a felderítés területén mutatja meg, ide soroljuk azokat a képességeket is, melyek a kép- és adat feldolgozás területén érzékelhetők, ezeket már a miniszter is használja a munkája során.
Az mesterséges intelligencia a hadműveletek támogatásában is jelentős szerepet tölt be
- a digitális hadszíntéren,
- a valós idejű adatmegosztásban,
- a valós idejű adatelemzésben.
Ezen felül a kiképzés területére is belép az AI, a szcenárió elemzések felgyorsulnak, precízebbé válnak, hiszen egy bonyolult harci helyzetet becsempészve egy komputer játékba, az AI milliós végkimenetellel számol, ez segíti a taktikai döntéseket is.
A honvédelmi miniszter azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy digitális katonának nevezzük azt az évekkel ezelőtt elindult programot, melynek célja, hogy a magyar katona is fel legyen vértezve azzal az eszközzel, ami az adatgyűjtést, feldolgozás utáni harcot lehetővé teszi. Ezek az eszközök harcjárműveken is megtalálhatók már, hiszen azok is gyűjtenek adatokat, melyek mennek a parancsnoki központba, majd elemzés után vissza a katonának. Ez már hazánkban is előrehaladott fejlettségi változatban van.
A fenti területeken kívül a logisztikában is egyértelműen megjelenik ez a mesterséges intelligencia:
- a prediktív karbantartásban,
- az adatvezérelt ellátásban,
- a folyamatoptimalizálásban,
- az ellátási lánc biztonságának növelésében.
Ígéretes az automatizált rendszerek fejlődése is – mondja a miniszter –, de
ez súlyos morális kérdéseket vet fel. Hiszen ha be tudom azonosítani az ellenfél személyét (mondjuk a terrorelhárításban), és ember részvétele nélkül likvidálni is tudom, akkor felveti a szabályozások kérdését.
A mesterséges intelligenciát a következő területeken alkalmazzuk már az automatizált rendszerekben:
- autonóm szárazföldi és légi járművek alkalmazása,
- loyal-wingman,
- szenzorok adatfeldolgozása,
- célmegjelölés,
- automatizált önvédelmi rendszerek.
Ezek segítségével egyre jobban lehet high-tech haderőt tervezni.
A magyar haderő
A magyar haderőben a következő képletet használják, ez a katonai képesség 4 elem szorzata.
- Eszköz,
- doktrína,
- kiképzések,
- személyi állomány.
A tavaly októberi gázai támadásnál az volt az extrém, hogy bár minden AI-rendszer adott volt, mégis át lehetett törni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint pontosan az ilyen események mutatják, hogy nem lehet nélkülözni az embert, így teljesen automatizálni gépi vezérlése a hadipart.
Van olyan szervezetünk is már, amely számos innovációs témát magába foglal, fejleszt, és megismerteti a hadsereggel, majd beszerzésre ajánlja. Ennek a vezetője Németh Gergely, aki most vette át az intézmény vezetését, a NATO-nál volt, de öröm, hogy ez a tudás hazatér – hanngsúlyozta a honvédelmi miniszter.
A magyar védelemipar is más szerepben jelenik meg az AI hatására – közölte –, hiszen az AI önmagában óriási fejlődés alatt áll, de ennek katonai alkalmazása olyan körülményeket igényel, ami a védelmi ipar szereplőitől a nagytechnológia használatát illetően specifikus megoldásokat igényel. Így például a beszállítás – itt a kkv-kkal szeretnének összefogni az állami szereplők –, a miniszter azt üzente a kkv-knak, hogy sok lehetőség kínálkozik ebben magyar vállalatoknak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint nagyon fontos, hogy ebből az egész digitalizációs folyamatból az ember kihagyhatatlan, és nem is szabad arra törekedni, hogy kihagyható legyen.