„Ez valóban Amerika aranykora lesz” – ígérte meg szerdai győzelmi beszédében az Egyesült Államok frissen 47. elnökévé választott Donald Trump. Az elnöki tisztséget a mostani előtti ciklusban egyszer már betöltő republikánus győztes egyúttal azt a fogadalmát is megismételte, hogy fellép az okmányokkal nem rendelkező bevándorlókkal szemben. A határok lezárása mellett elhangzott továbbá az erős hadsereg koncepciója, akárcsak az adócsökkentés az adósságrendezés.

„Jó reggelt, Magyarország! Úton egy gyönyörű győzelem felé” – gratulált Orbán Viktor már szerda kora reggel hivatalos Facebook-oldalán. A magyar miniszterelnök Donald Trump győzelmét a nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatérésének titulálta. „Börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, szembefordult vele a teljes médiavilág Amerikában, és mégis győzött” – méltatta a magyar kormányfő amerikai kollégája friss politikai teljesítményét.

Optimista hangulatban 

Orbán Viktor azért is örült a trumpi diadalnak, mert szerinte ezzel többségbe kerülnek a nyugati világ békepárti erői, amelyek legyőzik a háborúpártiakat, „és ha így történik, akkor meglódulhat a gazdaság, és az amerikai-magyar kapcsolatok is visszatérhetnek a régi aranykorba. Számos tervünk van, amiket Donald Trump elnök úrral a következő évben végre tudunk hajtani” – tette hozzá az igencsak optimista hangulatba került magyar miniszterelnök, aki pont erre az eredményre számított.

Beüthetnek a védővámok

Orbán Viktor konnektivitásnak nevezett gazdasági stratégiájának lényege, hogy bárkivel hajlandó üzletelni, aki beruház Magyarországon, és ezt politikai szívességekkel is igyekszik ösztönözni. Ezzel szemben Trump valószínűleg 20 százalékos vámot vetne ki minden külföldi országból származó importra, le akarja nyomni a német autóipart az Egyesült Államokban, ami hatalmas csapást mérhet a magyar gazdaságra. Nem mellesleg Trump Kína-politikája, amely magában foglalja a teljes körű kereskedelmi háborút, ellentétben áll Orbán azon törekvéseivel, hogy mélyítse a kínai kapcsolatokat – szerepel a Political Capital választások előtti elemzésében.

Oké, hogy nyert Trump, de ez valóban jó nekünk? 

Az „USÁ-ban minden a magyar terveknek megfelelően alakult” képet azonban némileg árnyalja, hogy legfontosabb gazdasági partnereink, a németek már megkongatták a vészharangot, és ha a német ipar „letérdel”, akkor nagy bajba kerül a magyar gazdaság. Ugyanis az utóbbi időben Donald Trump több alkalommal is „megfenyegette” az európai autógyárakat: például súlyos vámokat helyezett kilátásba, amennyiben megválasztják, és 2025. január 20-tól beiktatják elnöknek.

Európa legnagyobb gazdaságában milliárdos veszteségeket, tömeges elbocsátásokat, a befektetések zuhanását és az autóipar mélyülő válságát vetítik előre, ami minden bizonnyal a magyar GDP-re is hatással lesz. (Külkereskedelmünk közel ötödét a német reláció adja.) A német gazdaság a harmadik negyedévben 0,2 százalékos növekedést ért el negyedéves bázison az előző negyedévi 0,1 százalékos csökkenés után. Bár éves összevetésben 0,2 százalékkal zsugorodott a német gazdaság.

Beszakadt a magyar ipar az ősz elejére

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024. szeptemberre vonatkozó első becslése szerint 2024 szeptemberében Magyarországon az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva pedig 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az iparunk ezzel a teljesítménnyel jelenleg a koronavírus-világjárvány idején tapasztaltaktól is elmarad. Most szeptemberben a szezonálisan és munkanappal kiigazított mutató 2021-hez képest 95,2 százalékon áll. Ennél rosszabb utoljára csak 2020 júliusában volt, 90,7 százalékos teljesítménnyel. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint már az előzetes GDP-adatok is gyenge ipari termelésre utaltak, de a szerdán megjelent adatok az erre épülő negatív várakozásokat is alulmúlták. A szakértő szerint a megjelent adat azt sejteti, hogy az ipar vesszőfutása korántsem ért véget, az európai konjunktúra-indikátorok alapján pedig gyors fordulat sem várható.

A hazánkban is gyárral rendelkező Volkswagen-konszern (Audi), BMW és Mercedes részvényeinek árfolyama 4-5 százalékot zuhant, amint kiderült, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást. A heves első befektetői reakciók után csütörtökön ugyan már emelkedtek a részvényárfolyamok, ám azt jól jelzi a szerdai kereskedési nap, hogy a befektetők mire számítanak a leendő amerikai elnök kereskedelempolitikájával kapcsolatban.

Első körben valószínűleg a fókusz a migrációs politikán lesz. (…) Ezután – és valószínűleg ezzel párhuzamosan – következhet a költségvetés és az adósságplafon, majd az adókérdések – az intézkedések jelenleg 2025 végéig vannak érvényben

– vetítette előre a vélhető intézkedési sorrendet az Economx kérdésére Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője, aki azt is elmondta: jó esetben csak ezek után fordulnak rá a vámok témakörére.

Donald Trump amellett, hogy politikus, üzletember is – sokan pedig úgy vélik, hogy a vámokat illetően is az „üzletemberi” fókusz lesz előtérben: „lebegteti” majd a vámokat, de nem fog gyorsan lépni, ezzel is bizonytalanságban tartva nagyjából mindenkit az USÁ-n kívül. „Ez nem tesz jót a globális hangulatnak, de sokan belemehetnek bizonyos kompromisszumokba addig, amíg nem jönnek a kőkemény vámok” – mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a bizonytalanság a legrosszabb.

Az elemző arról is beszélt, hogy gazdasági oldalról vizsgálva Magyarország számára talán nem is az a legfontosabb, hogy nekünk magyaroknak milyen a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, hanem sokkal inkább az, hogy miként alakul az amerikai-német viszony. Ahogy az sem segíti a bajban lévő német gazdaságot, hogy időközben széthullott a kormánykoalíció is.

Beütött a német bizonytalanság

Huszonnégy óra leforgása alatt 180 fokos fordulatot vett a belpolitikai helyzet Németországban Donald Trump elnökké választása után. A balközép szociáldemokrata (SPD) párt kormányfője, Olaf Scholz szerdán bizalmatlanságra hivatkozva menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, a fiskálisan konzervatív Szabad Demokraták (FDP) vezetőjét. A caus belli oka: Lindner ellenezte Scholz tervét, hogy a 2025-ös költségvetésben 3 milliárd euróval növeljék Ukrajna támogatását.

Válaszul csütörtökön az FDP kilépett a hárompárti jelzőlámpás kormánykoalícióból és visszahívta minisztereit, ezután több kormánytag pozíciója és feladatköre jelentősen megváltozott. Jelenleg az SPD és a Zöldek kisebbségi kormányt vezetnek, a német kancellár pedig húzza az időt: január közepére kért bizalmi szavazást maga ellen a parlamentben. Ezután várhatóan március végén szavazhatnak Németország polgárai az új szövetségi kormányról és annak vezetőjéről.

A belpolitikai helyzet bizonytalanságára érzékenyen reagáltak a piacok: csütörtökön megugrottak a német hitelfelvételi költségek – az irányadó 10 éves hozam 10 bázisponttal július óta a legmagasabbra emelkedett. A helyzet valószínűleg újabb csapást mér a fogyasztásra és a befektetésekre az elkövetkező hónapokban, miközben Donald Trump terve az európai termékekre tervezett importvámmal az export visszaesését vetíti előre – vélekednek a közgazdászok.

A német ipari gerincét együttesen alkotó autóipari, vegyipari és energiaszektor szereplői ugyancsak sürgetik az előrehozott választásokat, mondván, hogy Európa vezető gazdaságának nincs vesztegetni való ideje. A cégek képviselői szintén gyors reformokat sürgetnek, hogy megállítsák leszakadásukat a nemzetközi versenyben. Míg a Deutsche Bank azt közölte: az új választások gyors lebonyolítása azért fontos, mert csökkentheti a bizonytalanságot a befektetők körében.

Egyelőre nem fél Trumptól a Fed

Szinte meg sem emésztettük az elnökválasztás eredményét, csütörtökön máris egy másik elnök „lopta el a show-t” Donald Trump elől. Ugyanis a globális üzleti elit ezúttal is itta a Fed elnök, Jerome Powell szavait, aki sajtótájékoztatóján a 25 bázispontos kamatcsökkentés okairól és annak hátteréről beszélt. A meglepetés tehát elmaradt: az új kamatok 4,5-4,75 százalékra mérséklődtek. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerint tehát továbbra is szilárd ütemben bővül a gazdaság.

Továbbra is adatvezérelt üzemmódban marad a Fed, amely folytatja mérlegének visszaépítését, vagyis folytatódik a kincstárjegyek, illetve a jelzálogfedezetű értékpapírok eladása. Mindeközben szőrmentén reagáltak az amerikai elnökválasztásra is annyival, hogy kijelentették: a bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a bizottság céljainak elérését.

Jerome Powell az elnökválasztás lehetséges hatásairól elmondta: szerinte rövid távon semmilyen hatást nem lehet azonosítani, egyébként is idő kell az új gazdaságpolitikai irányvonal értékeléséhez. Vagyis amíg nincsenek új (gazdaság)politikai intézkedések, addig ők sem tudnak semmilyen változást beépíteni a modelljeikbe. A Fed elnök így egyelőre nyitva hagyta a kérdést a decemberi a kamatdöntéssel kapcsolatban, így lehet, hogy itt szünet következik a kamatvágási ciklusban.

Még öt fontos hír a hétről

1. Rengeteg változtatást tartalmaz a 2025-ös költségvetés – derül ki a büdzsét megalapozó törvény tervezetéből: érdemes átböngészni a javaslatcsomagot.

2. Reménykedhetnek a nyugdíjasok, 3,2 helyett 4,1 százalékos emelés is jöhet: a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott adótörvény-tervezet tartalmazza azt az újdonságot, hogy 2025-től minden évben inflációkövető adóemelés lenne a szeszes italok, a dohánytermékek és az energiatermékek, az üzemanyagok tételes jövedéki adójánál, a gépjárműadónál, valamint a regisztrációs adónál is.

3. A légzsákok meghibásodása miatt több mint 114.000 amerikai jármű kivonásáról döntött a Volkswagen.

4. Kiderült, hogy októberben mintegy 40 milliárd forintot engedett át a magyar kormány a Türk Tanácsnak.

5. Megállíthatatlanul fogy a Wegovy, viszik mint a cukrot: a Novo Nordisk szerint a súlycsökkentő szer eladásai 79 százalékkal voltak magasabbak 2024 harmadik negyedévében, mint az előző év azonos időszakában, ezért a cég még többet fektet a gyártókapacitásba, hogy megsokszorozza eladásait.

Inflációs és építőipari adatokkal érkeznek a költségvetés számai

A Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn hozza nyilvánosságra gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének október végi helyzetéről.

A költségvetés szeptember végén 234,2 milliárd forint többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb szeptember havi mutatója. Szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2623,5 milliárd forint hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2607,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 186,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 202,4 milliárd forintos hiányt mutattak.

Kedden teszi közzé a KSH a fogyasztói árak októberi adatát. Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek, ezen belül a járműüzemanyagok 3,7 százalékkal olcsóbbak lettek.

Szerdán közli a KSH második becslése alapján a szeptemberi ipari termelés részletes adatait. Szeptemberben az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás augusztushoz viszonyítva 0,7 százalékkal mérséklődött. 2024 szeptemberében a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. Az év első kilenc hónapjában az ipari termelés 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.

Csütörtökön az építőipar szeptemberi teljesítményéről közölnek adatokat. Augusztusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 3,2, az egyéb építményeké 10,2 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,1 százalékkal kisebb volt a júliusinál.

Az új szerződések volumene 19,6 százalékkal esett vissza. Az épületeké 27,1, az egyéb építményeké 11,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 22,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az év első nyolc hónapjában az építőipari termelés volumene 1,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten.