Miközben a választási hírekre a dollár és az amerikai határidős részvényárfolyamok emelkedtek, több kínai blue chip is bezuhant: a  CSI300 index 0,5 százalékkal, a hongkongi irányadó Hang Seng pedig 2,3 százalékkal. A Hang Seng China Enterprises Index (.HSCE) 2,6 százalékot veszített az értékéből.

A hongkongi tőzsdén jegyzett kínai technológiai részvények széles körben estek, az e-kereskedelmi óriás JD.com és az Alibaba 4 százalékkal csökkentek.

Bár a republikánusok dominanciája karnyújtásnyira van, egy darabig még mindig nem lehet végeredményt hirdetni a választások kimenetelét illetően. Az viszont biztos, hogy az eredmény jelentős hatást gyakorol a kínai gazdaságra és tőkepiacokra – írja a Reuters.

Trump egyik kampányígérete ugyanis az volt, hogy a Kínából származó árukra legalább 60 százalékos vámot vet ki. Bár egyes terméktípusok esetében ennél is nagyobb számot mondott.

Rong Ren Goh, az Eastspring Investments fix jövedelmű csoportjának portfóliómenedzsere a lapnak azt mondta, a piacok most szűken a vámokkal kapcsolatos kilátásokra összpontosítanak, mert ez befolyásolható a legkönnyebben egy elnöki rendelettel, ugyanakkor a 2016 és 2020 közötti időszakban más példákat is lehetett látni erre vonatkozóan, kezdve a szankciók lehetséges kivetésével és a kínai mesterséges intelligencia alapú technológiák további szigorításával.

Az elemző szerint a külföldi befektetők ennélfogva vélhetően védekező álláspontra pozícionálódnak a kínai eszközök kapcsán és fedezik a devizakockázatokat.

A piac épp az évek óta tartó visszaesésből való kilábalás kellős közepén kénytelen ismét egyfajta kényszerpályára állni, a hatóságok ugyanis ígéretet tettek a gyenge fogyasztás és az ingatlanszektor visszaesésének kezelésére.

Szeptember vége óta több mint 20 százalékkal emelkedett a CSI 300 index, miután Peking kamatcsökkentésbe és ösztönző intézkedések bevezetésébe kezdett. Ezt a ralit azonban megakaszthatja Trump győzelme.

A reakció azonban így sem nevezhető drámainak, mivel a demokraták és a republikánusok is viszonylag egyformán ellenségesek Kínával szemben, konkrét politikai változásokat pedig még nem jelentettek be.

Az onshore-piacok ugyanakkor további gazadságélénkítő javaslatokat várnak el november 4-8-ig ülésező Kínai Nemzeti Népi Kongresszus Állandó Bizottságától (NPC), míg az offshore-piacon a jüan több mint 1 százalékot esett a dollárral szemben, ami augusztus közepe óta a leggyengébb szint. Az onshore-megfelelője is 0,8 százalékos mínuszban van, és a valuta túl gyors gyengülésének féken tartása érdekében az állami bankok egyes források szerint dollárt adtak el.

A Trump által kilátásba helyezett vám- és adópolitikát többen inflációgerjesztőnek vélik, ezért az amerikai kamatlábak magasak maradhatnak, ezzel együtt pedig alááshatják a kereskedelmi partnerek valutáit.

Trump elnöksége alatt a jüan közel 5 százalékkal gyengült a dollárral szemben a kínai árukra kivetett amerikai vámok 2018-as első fordulója során, majd egy évvel később, amikor a kereskedelmi feszültségek eszkalálódtak, további 1,5 százalékot veszített az értékéből.

Sok milliárd forintot veszíthetnek a magyarok az amerikai elnökválasztással

Furcsa belegondolni, hogy miközben az Egyesült Államok választópolgárai a legkülönfélébb egyéni szempontok alapján választják ki a számukra rokonszenves elnökjelöltet, ezek a teljesen szubjektív, a gazdasági racionalitást kevésbé a homloktérben tartott egyéni döntések mennyire kihatnak az olyan, a globális piaci folyamatoknak végletesen kitett országok működésére, mint amilyen hazánk is.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.