Donald Trump amerikai elnök április 2-án tervezi bejelenteni az új amerikai vámrendszert, azonban annak pontos részleteiről egyelőre keveset tudni biztosan.

„Az új szisztéma tényleges vámtételeiről keveset tudunk egyelőre, hiszen napról napra változnak a Fehér Házból érkező nyilatkozatok, menet közben formálódik a szabályozás”

Kapcsolódó

– fejtette ki a vezető elemző. Tatár Mihály szerint a hangsúly nem a kidolgozottságon vagy a zökkenőmentes bevezetésen van, hanem a tervezett intézkedések hatásának nagyságán és a gyors végrehajtáson.

Az Oeconomus vezető elemzője biztosnak látja, hogy az új vámrendszer:

  • egy általános, akár 20 százalékos generális vámból;
  • iparág-specifikus vámokból;
  • és „kölcsönösség” alapú, egyes országokkal szembeni kiegyenlítő vámok kombinációjából fog állni.

A Bloomberg óvatos becslésére hivatkozva Tatár Mihály rámutatott, hogy az átlagos amerikai vámszint néhány nap alatt 2,5 százalékról 35 százalékra ugorhat fel.

Jöhet a „Trumpcession”?

A vezető elemző szerint a drasztikus változások nemcsak működési zavarokat és áremelkedéseket okozhatnak, hanem akár 4 százalékos visszaesést is az amerikai gazdaságban – ezt a piacokon már csak „Trumpcession”-ként emlegetik.

„Ez rendkívül fájdalmas alkalmazkodásra kényszeríti majd az Egyesült Államokba exportáló gazdaságokat, Németországtól Japánon át Kínáig, beleértve az ő partnereiket is”

– magyarázta Tatár Mihály. A szakértő szerint a megváltozott helyzetre és a probléma súlyára jó példa, hogy Kína, Japán és Dél-Korea már egymás közötti szabadkereskedelmi egyezményről tárgyal, Kanada pedig a „Kanada az első” program keretében adómentessé tenné a külföldi tőke újrabefektetéseket.

Trump elszántsága sokkolta a piacokat

Tatár Mihály szerint a piaci szereplők sokáig azzal áltatták magukat, hogy Donald Trump csak taktikázik és alkudozik a vámokkal, de most nyilvánvalóvá vált az amerikai elnök és stábja elszántsága.

„Az amerikai elnök és stábja teljes meggyőződéssel vallja, hogy az Egyesült Államok válságos és rendkívül sebezhető helyzetben van, amit bármilyen áron meg kell változtatni: akár gazdasági sokkterápia árán is” 

– világított rá az elemző. A szakértő idézte Scott Bessent amerikai pénzügyminisztert, aki kifejezetten „detoxikációs folyamatról” beszél, és a kereskedelempolitika vezetőit, akik rendre kijelentik, hogy a „Wall Street helyett most a Main Street”, vagyis a tőzsde és a pénzügyi szektor helyett most egyedül az amerikai székhelyű ipar újraépítése a fontos. Tatár Mihály hozzátette, hogy Trump alkudozás helyett egyenesen megfenyegette Németországot és Kanadát, hogy ha megpróbálnak ellenvámokkal visszavágni, csak még magasabb vámtételekkel szembesülnek.

Kép: Reuters, Evelyn Hockstein

Tőzsdei zuhanás és a dollár jövője

Amikor a befektetők számára nyilvánvalóvá vált az amerikai kormányzat elszántsága, megkezdődött a tőkekivonás – magyarázta Tatár Mihály.

Az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő S&P tőzsdeindex 10 százalékot esett február közepe óta – azaz mintegy 5000 milliárd dollárnyi tőke égett el

– ismertette a szakértő. Tatár Mihály részletezte, hogy a félvezetők indexe 20 százalékkal van lejjebb, a tőzsdei befektetések korábbi sztárja, a mesterséges intelligenciához használt chipeket gyártó NVIDIA pedig csaknem 27 százalékot zuhant. A szakértő szerint azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy a befektetők az amerikai recesszióra készülnek.

„Az újraiparosításhoz és az amerikai államháztartás válságának rendbe tételéhez alacsonyabb kamatokra és sokkal gyengébb dollárra lesz szüksége az Egyesült Államoknak” 

– mutatott rá a vezető elemző. Tatár Mihály szerint mindez felveti a kérdést, hogy meddig maradhat a világ tartalékdevizája a dollár, és meddig maradhatnak a világ fő tartalékolási eszközei az amerikai állampapírok és részvények.

Költségvetési dilemmák és az aranyláz

Tatár Mihály arról is beszélt, hogy a dollár leértékelődés és a kamatok leszorítása elkerülhetetlennek látszik a jelenlegi helyzetben.

„A napokban az összes autóimportra kivetett magas, 25 százalékos vám a Fehér Ház számításai szerint mintegy 100 milliárd dollárt hoz a konyhára az amerikai költségvetésnek. Az amerikai államháztartás hiánya azonban idén elérheti a 2000 milliárd dollárt is”

– hívta fel a figyelmet a szakértő. Az elemző szerint a dollárral kapcsolatos félelmek hajtják felfelé az arany árát, amely kedd reggelre újabb csúcsra emelkedett: 3150 dollárra. Ez 2022 óta mintegy 73 százalékos emelkedésnek felel meg.

„Az arany ára négy és félszer annyit emelkedett, mint az amerikai részvénypiac ugyanannyi idő alatt. Ami nem túl jó előjel a „felszabadulás napja előtt” – zárta elemzését Tatár Mihály.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!