Donald Trump amerikai elnök április 2-án radikális vámintézkedéseket vezetett be, amelyek jelentősen érinthetik Európát és ezen belül Magyarországot is.

Az akkori bejelentés szerint az Egyesült Államok többek között 20 százalékos általános importvámot vet ki az Európai Unióból érkező árukra, az európai autókra és alkatrészekre pedig 25 százalékos pótvámot, ezzel új frontot nyitva a transzatlanti kereskedelemben​.

Az intézkedések célja az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének javítása és az amerikai ipar védelme, ám a globális kereskedelmi háború kiéleződése Magyarország számára is kedvezőtlen következményekkel járhat. 

Cikkünkben bemutatjuk a magyar–amerikai kereskedelem szerkezetét – a fő export- és importtermékeket –, valamint elemezzük, mely magyar ágazatok kerülnek nehéz helyzetbe, illetve áttekintjük Trump vámstratégiáját a második ciklusában.

Magyarország exportja az Egyesült Államokba

Az Egyesült Államok jelenleg nem tartozik Magyarország elsődleges exportpiacai közé, de az utóbbi években nőtt a jelentősége. 

2024-ben a teljes magyar árukivitel mindössze 4,1 százaléka irányult az Egyesült Államokba, amely értékben mintegy 6 milliárd eurót tett ki​.

2024-ben a magyar export összértéke 144 milliárd euró volt, amiből Németország egyedül 36 milliárd euróval részesedett​.

Az Egyesült Államok így is Magyarország 6. legnagyobb exportpiacává lépett elő (Kínát is megelőzve) az EU-n kívüli országok között​.

A magyar kivitel szerkezete az Egyesült Államok felé az elmúlt években átalakult, de továbbra is néhány meghatározó ágazat dominál.

A legfontosabb exporttermékek közé tartoznak a járműipari termékek (gépkocsik és alkatrészeik), az elektronikai berendezések, az ipari gépek és berendezések, valamint a gyógyszeripari termékek.

A legutolsó részletes statisztika (2023-ból) szerint az Egyesült Államokba irányuló magyar áruk 27 százalékát járművek és járműalkatrészek adták, további 11 százalék pedig az akkumulátorok exportjából származott. Tehát csaknem a kivitel 40 százaléka közvetlenül az autóiparhoz kötődik (autók, alkatrészek, járműakkumulátorok).

Az Audi győri gyára 2024-ben mintegy 33 ezer autót értékesített az amerikai piacon.

Emellett jelentős tétel még a villamos gépek és elektronikai cikkek exportja is. Magyarország exportált termékei között előkelő helyen szerepelnek a gyógyszeripari hatóanyagok, bár ezek egy része licencdíjas konstrukcióban jelenik meg az amerikai piacon.

A nagy magyar gyógyszergyártók (Richter, Egis) számottevő amerikai piaccal rendelkeznek, bevételeik jelentős része azonban nem közvetlen áruexportból, hanem a fenti licencekből származik, amit a jelenlegi vámok nem érintenek.

Azonban fontos kiemelni, hogy a statisztikákban megjelenő számok néha alulbecsülhetik a valóságos amerikai kitettséget: előfordulhat ugyanis, hogy a Magyarországon gyártott termékeket először egy másik uniós országba szállítanak, ott vámolják és onnan exportálják tovább az Egyesült Államokba, így a hivatalos adatokban például német exportként jelenik meg, miközben a hozzáadott érték Magyarországról származik.

Amerikai import Magyarországra és az EU-ba

2023-ban az Egyesült Államokból érkező magyar import értéke mintegy 2,9 milliárd dollár volt, ami a teljes magyar import nagyjából 2 százalékára tehető.

A magyarországi amerikai importban kiemelt helyen szerepelnek a fejlett ipari és technológiai termékek: például irodagép- és számítógép-alkatrészek (nyomtatott áramkörök), gázturbinák és repülőgép-hajtóművek, valamint távközlési és műsorszóró berendezések​.

2023-ban a három legnagyobb amerikai exportcikk Magyarországra az irodai gépek alkatrészei (nagyjából 467 millió dollár), a gázturbinák (nagyjából 414 millió dollár) és a híradástechnikai berendezések (nagyjából 219 millió dollár) voltak.

Emellett jelentős a vegyipari és gyógyszeripari import is az Egyesült Államokból: amerikai gyógyszerek, orvosi műszerek, vegyipari alapanyagok és speciális vegyszerek.

Szintén fontos kategória az energiaimport: az EU a 2022-es energiaválság óta egyre több cseppfolyósított földgázt (LNG) és kőolajat vesz az Egyesült Államokból, amely 2022–23-ban részben kiváltotta Oroszországot az európai energiaellátásban, miután az EU embargót vezetett be az orosz olajra és gázra​.

Mezőgazdasági termékek is szerepelnek az importban, Európa jelentős mennyiségben vásárol amerikai szójababot, kukoricát, húsféléket. Magyarországon azonban ezek kevésbé közvetlenek, mivel hazánk sok agrártermékből önellátó vagy exportőr.

Mely magyar ágazatokat sújthatják leginkább?

A bevezetett amerikai védővámok elsősorban azokat a magyarországi ágazatokat érintik, amelyek közvetlenül exportálnak az Egyesült Államokba, vagy részei az EU–USA kereskedelmi láncoknak.

Mindenekelőtt az autóipar van célkeresztben: ez a magyar gazdaság húzóágazata, és mint láttuk, a Egyesült Államokba irányuló export közel 40 százalékát ez adja.

Az amerikai 25 százalékos autóvám drasztikusan megdrágítja a Magyarországról importált járműveket az Egyesült Államok piacán, ami várhatóan visszaveti a keresletet irántuk.

Beszállítói oldalon nemcsak az autó-összeszerelők, hanem a magyar akkumulátorgyártók is megérzik a 25 százalékos pótvámot, hiszen a termékeik amerikai versenyképessége romlik.

2023-ban a magyar–amerikai export 27 százalékát adták a járművek és további 11 százalékát az akkumulátorok​.

A gépgyártás és elektronika szintén érzékeny lehet a vámokra, a gyógyszeripar egyelőre megúszta külön tarifa nélkül, azonban Washington a hírek szerint fontolgatja az európai gyógyszerek külön megvámolását is. Donald Trump ezt maga erősítette meg kedden a washingtoni Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vacsoráján, ahol arról beszélt, hogy „meg fogjuk vámolni a gyógyszereket, és amint ezt megtesszük, vissza fognak rohanni az országunkba, mert mi vagyunk a nagy piac”.

A mezőgazdaság és élelmiszeripar kevésbé lehet érintett, mivel innen minimális az Egyesült Államokba irányuló export. Ugyanakkor az élelmiszeripari feldolgozók közül rosszul járhatnak, akik amerikai piacra is szállítanak.

Egy osztrák gazdaságkutató intézet (WIIW) számításai szerint a bejelentett amerikai vámok

a teljes magyar export értékét nagyjából 0,37 százalékkal csökkentik, ami háromszorosa az uniós átlagnak. A magyar GDP-re vetítve ez körülbelül 0,16 százalékos visszaesést jelenthet közvetlen hatásként​. Az áttételes hatások figyelembevételével hosszabb távon akár 0,45 százalékkal is mérséklődhet a GDP a vámok miatt​.

Trump behúzta a kéziféket

Donald Trump már a 2024-es kampányában is nyíltan beszélt egy általános, 10 százalékos alapvám bevezetéséről gyakorlatilag minden importárura, és különösen magas tarifákat helyezett kilátásba azon országok ellen, amelyekkel szemben az Egyesült Államok jelentős kereskedelmi deficitet halmozott fel​.

Az április 2-án (amelyre az elnök Felszabadítás Napja néven hivatkozott) bejelentett intézkedések értelmében minden ország importjára legalább 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok, míg bizonyos partnerekkel (elsősorban Kína, EU, Japán, Dél-Korea stb.) szemben ennél jóval magasabb tarifákat alkalmaznak.

Kínával szemben lépett fel a legkeményebben az amerikai elnök: 34 százalékos pótvámot jelentett be a kínai árukra, valamint megfenyegette Pekinget, hogy amennyiben az megtorló lépéseket tesz, további akár 50 százalékos tarifákat is kivet.

A Fehér Ház által „viszonossági vámnak” nevezett politika lényege, hogy az USA kiegyenlíti a szerinte méltánytalan kereskedelmi feltételeket: Trump egy szemléltető táblázaton mutatta ki, hogy szerinte sok partner magasabb vámokat alkalmaz az amerikai termékekre, mint fordítva.

Kép: Getty Images, Chip Somodevilla

A drasztikus lépések azonnali piaci sokkhatást váltottak ki világszerte. A bejelentést követően a nemzetközi részvénypiacok zuhanásba kezdtek – az amerikai S&P 500 és Nasdaq indexek pár nap alatt medvepiacba fordultak, Ázsiában több tőzsde felfüggesztette a kereskedést a pánik miatt.

Trump végül úgy reagált szerdán a történtekre, hogy 90 napra felfüggesztette a viszonossági vámok alkalmazását azon országok számára, amelyek nem vezettek be megtorló vámokat az Egyesült Államokkal szemben. Kína azonban még durvább terhet kap a nyakába: Trump 125 százalékra emelte a vámokat.

„A Kína részéről a világpiacokkal szemben tanúsított tisztelet teljes hiányára való tekintettel az Egyesült Államok azonnali hatállyal 125 százalékra emeli a Kínára kivetett vámot. Remélhetőleg Kína belátható időn belül felismeri, hogy az USA és más országok kizsákmányolásának időszaka már nem fenntartható és nem elfogadható” – írta az amerikai elnök a Truth Social-oldalán.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter újságíróknak arról beszélt, hogy a folyamat, ami szerdán a viszonossági vámok felfüggesztéséhez vezetett, az elnök stratégiájának része volt, amivel tárgyalóasztalhoz ültetett jelenleg már több mint 75 országot. Olyan államokról van szó, amelyek jelezték tárgyalási szándékukat az Egyesült Államokkal való kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozására. A miniszter szerint korábban is az volt az amerikai kormány üzenete, hogy azon ország, amely nem vezet be megtorló jellegű vámokat, engedményre számíthat, tárgyalások formájában.

Trump bejelentésére válaszul az Európai Unió is felfüggesztette 90 napra az Egyesült Államokra kivetett megtorló vámokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményében azonban figyelmeztetett, hogy amennyiben a tárgyalások nem lesznek kielégítőek, akkor az ellenintézkedéseik beindulnak.

Az uniós vezetők még szerdán napközben, Trump bejelentése előtt adtak zöld utat az Európai Bizottság által javasolt 25 százalékos amerikai árukra kivetett vámoknak.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre tisztázta, hogy Magyarország önállóan nem mentesülhet az Egyesült Államok új vámjai alól, mivel az Európai Unió részeként egy egységes gazdasági térséghez tartozunk, ahol nincsenek külön vámhatárok a tagállamok között. Ennek megfelelően Magyarország nem tud vámkönnyítést elérni az Egyesült Államokkal szemben, azonban nyitottak vagyunk az olyan amerikai megállapodásokra, amelyek a magyar gazdaság számára kedvezőek.

A tárcavezető közlése szerint a kormány örül annak, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette a vámok bevezetését, ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az Európai Unió tárgyaljon és megállapodjon az amerikaiakkal. Donald Trump és Orbán Viktor között folyamatos a kapcsolattartás és miniszteri szinten is zajlanak az egyeztetések, a magyar-amerikai kapcsolatok jelenleg kifejezetten intenzívek.

Kapcsolódó