2024-ben a mesterséges intelligencia (AI) már nem számít újdonságnak. Már nem kérdés, hogy milyen lehetőségek rejlenek a technológiában, valójában azonban még mindig kísérleti szakaszban vagyunk. Bár a legtöbb szervezetnél az AI alkalmazása még gyerekcipőben jár, már kezd kialakulni a képünk arról, hogy mire is alkalmas, és mire nem. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar vállalatok az AI alkalmazása terén némileg ‒ bár nem behozhatatlanul ‒ lemaradtak a világtendenciáktól. 
Tanulságos összevetni a McKinsey május végén publikált globális felmérését (The state of AI in early 2024: Gen AI adoption spikes and starts to generate value) valamint a K&H hazai cégekkel félévente készített innovációs indexének legfrissebb eredményeit. 
A McKinsey-kutatás szerint a világon egyre több vállalat alkalmazza a AI-t, és megtapasztalja annak kedvező hatását az eredményesség szempontjából is.

Magának a AI-nak az elfogadottsága a 2022-es 50 százalékról mára 72 százalékra emelkedett. A generatív AI használata pedig a 2023-as 33 százalékról egy év alatt 65 százalékra ugrott.

Külön érdekesség, hogy az ázsiai-csendes óceáni térség, valamint Nagy-Kína – vagyis Hongkong, Tajvan a Kínai Népköztársaság együtt – messze élen jár a technológiai alkalmazásában, maga mögé utasítva Észak-Amerikát és Európát.

Múlóban a hipe

A K&H adatai szerint

hasonló berobbanó folyamat játszódott le Magyarországon: 2023 első felében a cégek fele úgy nyilatkozott, hogy alkalmazzák az AI-t. Mára azonban ez az arány 30 százalékra esett vissza. A kezdeti lelkesedést tehát felváltotta a realitás,

vagyis az, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Másrészt viszont saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos, és főleg értékteremtő eszközévé váljon a cégeknek. Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17 százalékra ugrott. A világon másutt is hasonló tendencia figyelhető meg: a McKinsey felmérése szerint a legsikeresebb szervezetek olyan ökoszisztémákat építenek ki, amelyekben keverednek a saját fejlesztésű, a polcról levehető („off-the-shelf”) és a nyílt forráskódú modellek. Ráadásul a kiemelkedően sikeres cégek akár három vagy több üzleti felhasználás terén is bevetik az AI-t. 

Generatív AI-re a világban a legtöbbet a technológiai iparágban költenek, ez követi a kereskedelem, majd az egészség-, gyógyszer- és orvosieszköz-ipar. Magyarország e téren nagyjából követi a világtrendet: vezetnek a kereskedelmi, és szolgáltatócégek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (4 milliárd forint árbevétel feletti) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az úgynevezett analitikai AI alkalmazásáról, miközben a világ energia- és technológiai cégeinél rohamtempóban terjed ez a megoldás. 

Már a cégeknek is bevételt termel az AI

Az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok mára már jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövelésről adnak számot, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt jelentős összegű befektetések. Ebből a szempontból is érdekes összevetni, hogy egy-két év alatt hogyan változtak az AI felhasználásainak különféle területei. A McKinsey-felmérés szerint a világszerte a cégek 34 százalékban a marketing-kommunikáció terén használják (elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására) – Magyarországon ez az arány még csak 15 százalék. Világszerte a cégek 23 százaléka használja az AI-t termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztésére, erről Magyarországon nincs adat.

Újragondolt stratégiák kellenek

Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető. 
Akár a globális, akár a hazai cégvilágról beszélünk, a legfontosabb tanulság, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél lényegesen fontosabb az új üzleti modellek kialakítása és bevezetése. A technológia nem válhat öncélúvá. Nem lehet egyszerűen beágyazni a már meglévő munkafolyamatokba. Valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet: a stratégiaalkotástól kezdve a nem informatikus kollégák felkészítésén át az adatvagyonnal való gazdálkodásig mindenre kiterjed. Az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működést gondolják újra. És persze arra sem árt felkészülniük, hogy ez a változás folyamatos lesz. 

A szerző, Németh Balázs a K&H Bank innovációs vezetője