Komoly színpadi elemekkel és erős politikai szlogennel megtámogatva avatta fel augusztus közepén Orbán Viktor miniszterelnök a német Rheinmetall zalaegerszegi gyárát, ugyanakkor a látványos felszín alatt a hazai kkv-szektor, sőt a startupok számára is lehetőséget nyújthat a magyar védelmi iparban elkezdődött fejlesztés. Erről és a gyilkos robotokról is kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE - Eötvös József Kutatóközpont, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) tudományos főmunkatársát.

A drónok háborúja

A magyar kormányfő a Rheinmetall Hungary ünnepélyes megnyitóján egyébként azt is bejelentette, hogy a német fegyvergyártóval együttműködő izraeli Uvisionnal is megállapodtak. Mint mondta,

„vegyesvállalatot hozunk létre Magyarországon harci drónok gyártására”,

amely

„németekkel és izraeliekkel közösen gyárt és fejleszt haditechnikát”.

Arról egyébként már korábban lehetett hallani, hogy hazánk a HERO-eszközcsaládba tartozó harci drónokat vásárol, a szakmában nem is jelentett meglepetést a Uvisionnal aláírt megállapodás, ugyanakkor arról még nincs hivatalos információ, hogy pontosan milyen típusú eszközöket kíván hazánk beszerezni – magyarázta Csiki Varga Tamás.

 

A szakértő még a laikusok számára is érzékeltetni tudta, milyen széles a spektrum. Vannak az egészen kicsi, három-négy kilogrammos drónok, amelyek félkilogrammos robbanóanyag hordozására képesek, és személyek, gyalogos katonák ellen lehet őket bevetni. Ezek az öngyilkos drónok, vagy kicsit hangzatosabban a „lézengő lőszerek” (loitering munitions). A lista másik végén ott vannak azok a szerkezetek, amelyek önmagukban százötven kilogramm súlyúak, és akár kétszáz kilométer távolságra, tízórás repülési idővel is eljuttatják a rájuk szerelt ötven kilogramm robbanóanyagot. Ezeket megerősített, nagy értékű célpontok, vezetési pontok és kommunikációs eszközök, légvédelmi rendszerek, repterek, logisztikai bázisok ellen vetik be.

 

Sajnálatos módon

a drónok háborújáról egy borzalmas szakmai bemutatót láthatunk Ukrajnában.

Adódik a kérdés, mennyiben változtatta meg a hadviselést a dróntechnológia használata.

 

Csiki Varga Tamás ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az első drónok háborúja a 2020-as hegyi-karabahi háború volt Azerbajdzsán és Örményország között. A pilóta nélküli eszközöket használták felderítésre, célmegjelölésre és bizonyos mértékű csapásmérésre is. Ugyanakkor a kettős felhasználású technika, azaz a civil drónok katonai célból történő ilyen mértékű tömeges felhasználása az ukrajnai háború előtt még nem volt tapasztalható. Nemcsak az ellátási kapacitás, hanem tragikus módon a felhasználási igény is adott, így a katonai szakértők nagyon sok értékes információt szereztek az elmúlt másfél évben erről a technológiáról. Ilyen például a korai felderítés. Az oroszok a védelmi állásaik elé is telepítenek szenzorokat és drónokat, hogy az ukrán ellentámadásokat minél korábban észleljék. A tüzérségi eszközök felderítésére is használja ezeket mindkét fél. Ha egy megfigyelt területen az ellenséges tüzérség aktív, a drón beazonosítja az ágyú, vagy tarack helyét, célként megjelölve a saját ütegeik számára.

 

Ilyen szempontból mondhatjuk, a gyilkolásra fordított pénzmennyiség arányaiban valóban nem olyan magas, ahol drónokat alkalmaznak

 

– tette hozzá.

Tarjányi Péter: A következő 10-15 évben még pokolibbak lesznek a háborúk

Elképesztő versenyfutás zajlik a nyugati országok és az Oroszország – Kína szövetségi rendszer között a fegyverfejlesztésekben. Ha kicsivel is, de az USA és szövetségesei még előnyben vannak – közölte Tarjányi Péter a Napi.hu videó podcastjában. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy az ember és a gépek háborúja már most zajlik: amikor egy katona menekül a harcmezőn, közben valaki egy szobából vadászik rá egy drónnal. Bővebben >>>

Magyar ötlettel a NATO védelmében 

 

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa kitért a kettős felhasználású technológia használatával kapcsolatos változásokra is. Korábban ugyanis a technológiai fejlesztések, a célzott kutatási projektek a haderőtől származtak (például: a teflon, mikrohullámú sütő). A katonaságnál összpontosult az állami finanszírozási háttér. Ugyanakkor a hidegháború második felétől, a hetvenes-nyolcvanas évek óta ez a helyzet az Egyesült Államokban – és fokozatosan máshol is – megváltozott. A kutatás-fejlesztéshez szükséges tőke sokkal inkább a civil oldalon jelent meg. S ezek az innovációk sokszor nem is a katonai felhasználás érdekében indultak el, a társadalom számára hasznos feladatokat akartak megoldani. Azonban az is világos, hogy sokféle civil technológia alkalmas akár egy az egyben, akár módosításokkal katonai célokra is.

Egy drón megfigyelheti az időjárást és az ellenséges katonai mozgásokat is, vihet magával ezer liter permetezőszert, segítve a mezőgazdasági termelést, vagy szállíthat bombákat, rakétákat is.

Mindenesetre az látható, hogy az innováció a civil szférából görget át új technológiákat a katonai felhasználás felé – magyarázta a szakértő.

 

A startupok szerepe is kettős. Egyrészt a magyar honvédség szeretné az innovációba becsábítani a képzett mérnököket, AI-szakértőket, akik új megoldásokkal képesek előállni. Másrészt a startupok kapcsán megjelenik egyfajta forrásigény is; a haderő nem tud arra játszani, hogy egy ötlet bejön-e vagy sem, de a civil szférában működő kockázati tőkealapok finanszírozhatják ezeket a projekteket.

 

A most épülő hazai védelmi ipari innovációs ökoszisztéma egy másik lehetőséget is felkínálhat a magyar cégek számára a Rheinmetallhoz hasonló nagy cégek megjelenésével. Ezeknek a gyártóknak ugyanis szükségük van egy komplett beszállítói láncra – magyarázta Csiki Varga Tamás. Nem lehet és nem is érdemes minden alkatrészt Németországból behozni a zalaegerszegi üzembe. Költséghatékonyabb magyar kis- és középvállalkozások számára kiszervezni például a fémmegmunkálást. Még akkor is, ha ehhez be kell fektetni a magyar kkv-szektorba.

Ideális esetben a startup-kultúra és az ellátási láncban megjelenő beszállítók közösen vehetik ki a részüket a hazai védelmi innovációkból.

Június 19-én hirdette meg a NATO a DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic - Észak-Atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor) innovációs hálózat keretein belül az első három kihívását

 

  • (ellenállóképesség katasztrófák és konfliktusok esetén, 
  • biztonságos információmegosztás, valamint 
  • információgyűjtés és földalatti infrastruktúrák monitorozása). 

A kiválasztási program során az összes tagállamban várják azokat jelentkezőket (hazánkban a győzteseket szeptember 25-én jelentik be), akik megoldásokkal, ötletekkel tudnak szolgálni. Az arra érdemeseket pedig többek között pénzügyileg és marketing szempontok szerint is támogatják, a NATO-akkreditált zalaegerszegi tesztközpontban pedig teszteltetik, hogy aztán az elképzelések piacképesekké váljanak.

 

Kép: MTI Fotó, Varga György
Leopard 2A4HU harckocsi bemutatója a Zalaegerszegi ZalaZONE Rheinmetall Off-road Tesztpálya első ütemének átadása napján, 2021. július 15-én.

A NATO is felismerte a jövő technológiáit, a radarérzékelést zavaró különleges fémbevonatoktól kezdve, az automatizáción és a mesterséges intelligencián keresztül egészen a biotechnológiáig és a lézereskutatásokig. S ha a megfelelő ötlet Magyarországról érkezik, akkor azt valósítják meg – magyarázta az NKE munkatársa.

 

Csiki Varga Tamás szerint teljesen logikus, hogy a hadiipari fejlesztésben érdekelt cégek az olyan hadipari központok köré csoportosulnak, mint amilyen Zalaegerszeg, Kaposvár, illetve Budapest.

Gyilkos robotok

Az Economx szeptember 11-én egy nagyszabású konferenciát tart a mesterséges intelligencia gyakorlati hasznosításáról. Az egyik megválaszolandó kérdés, hogy megjelennek-e a gyilkos robotok a hadszíntereken. Felvetésünkre a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa elmondta, vannak és lesznek olyan algoritmusok, automatizált rendszerek, amelyek a döntési sebességet meggyorsítják, nagy mennyiségű adatot aggregálnak, illetve döntési javaslatokat fogalmaznak meg, de a gyilkolást kiváltó parancsot, racionális okokból is, az ember nem fogja kiengedni a kezéből.