Úgy tűnik, saját sikereinek áldozatává vált Dubaj. Míg pár éve egy ottani álláshirdetésre mindössze 100-an jelentkeztek, manapság már akár 2 ezren is pályázhatnak. Elárasztották a külföldiek  a jókora fizetéseiről és előkelő életmódjáról híres várost, aminek hátrányaival most kezdenek szembesülni - számolt be a Bloomberg. 

Dubai a Covid-19 járvány után került a nemzetközi figyelem középpontjába. Az Egyesült Arab Emírségek 2021-ben ugyanis egy új vízumkategóriát vezetett be egy olyan intézkedéssorozat  részeként, amelynek célja, hogy több embert vonzzon és ezzel fellendítse a növekedést az országban.

Kapcsolódó

A hosszútávú „aranyvízumok” lehetővé tették, hogy a magasan képzett munkavállalók 10 évig az országban maradhassanak anélkül, hogy egy munkáltatóhoz kötődnének.

A kormány azt is engedélyezte, hogy a külföldiek bizonyos iparágakban 100 százalékos tulajdonrészt szerezzenek a vállalkozásokban, feloldva ezzel egy szövetségi előírást, amely sokáig 49 százalékban korlátozta a helyi vállalatokban való részesedésüket.

Ennek hatására valóban kezdtek a világ minden tájáról az emírségekbe özönleni a külföldiek, hogy kihasználják a könnyű vízumszabályokat és az alacsony adókat.

Most, pár évvel később azonban a helyiek a fellendülés másik, kevésbé fényes oldalával kénytelenek szembesülni.

A lakásbérleti díjak rekordszintre emelkedtek, a forgalom rendszeresen akadozik, és a legjobb iskolák teltházzal működnek. A munkaerő-közvetítők szerint a tehetséges szakemberek túlburjánzása a fizetéseket is kezdi lenyomni.

2020 óta ugyanis több mint 400 ezer ember érkezett Dubajba, ami a lakosság számát több mint 3,8 millióra emelte. A csúcsforgalom idején megnövekedett forgalmi dugók miatt a város emelte az útdíjfizetési díjakat. Az egylakásos családi házak - a helyben villáknak nevezett lakások - bérleti díja 94 százalékkal emelkedett a járvány kezdete óta, míg a lakásoké 66 százalékkal.

Tavaly Dubaj a nemzetközi munkavállalók számára már a legdrágább közel-keleti város lett. A globális sorrendben pedig a 15. helyről három helyet lépett előre 2023-hoz képest, és regionális szinten megelőzte Tel-Avivot és Rijádot is.

A Bloomberg által megkérdezett fejvadászok és vezetők többsége egyetért abban, hogy

Dubaj pénzügyi és életmódbeli előnyei mára a külföldi szakemberek számára mérséklődtek, mivel túl sokan versengenek ugyanazokért a pozíciókért.

Sok ide települt vezető persze továbbra is többet visz haza Dubajban, mivel ott nincs jövedelemadó. Ám néha már ez az egyetlen valódi ösztönző.

De a problémák jóval túlmutatnak a fizetésen. A külföldiek szinte egyáltalán nem jutnak be az állami iskolákba, és számos magánintézményben már várólisták vannak. Az egyik iskola nemrég jelentette be, hogy 33 ezer dolláros éves tandíjjal nyitja meg kapuit. Az emelkedő bérleti díjak miatt pedig egyre többen kénytelenek a város peremére, vagy akár a kevésbé fényűző Sharjah emírségbe költözni.

A döntéshozóknak pedig kezelniük kell a növekvő népesség igényeit. Dubajban a közelmúltban 11 nagyszabású útépítési projektet indítottak és 2027-ig további 22-t terveznek a zsúfoltság csökkentése érdekében. Igyekeznek emellett biztosítani, hogy az ingatlanárak is mindenki számára elérhetőek maradjanak.