A lakóingatlanok energetikai hatékonyságának javítása nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú elvárás. Az Európai Uniós irányelv szerint hazánkban 2030-ra 16 százalékos csökkenést kell elérni a lakóépületek energiafogyasztását illetően, ennek több mint felét az átlag alatti, rendkívül rossz energetikával rendelkező épületek korszerűsítésével kell elérni.

„A magyarországi lakóingatlanok jelentős része energetikailag elavult, a Lechner Tudásközpont statisztikája szerint 2023-ban a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra szóló, kevéssel több mint 81 ezer kiállított energetikai tanúsítvány 37,29 százaléka nem érte el az átlagos ’FF’ minősítést sem.

A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze a tanúsított ingatlanok 18,66 százaléka esett.

Pozitívum azonban, hogy ez az arány több mint 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2022-es év adataihoz képest" – kezdte Deme Roland, a DH Energy Zrt. vezérigazgatója.

Az irányelv szerint a lakóingatlanok és kereskedelmi épületek korszerűsítésére 150 milliárd eurónyi összeg ráfordítása szükséges a megjelölt 2030-as évig, ennyi pénz hatékony elköltéséhez azonban nagyon alapos tervezés és strukturálás szükséges. Enélkül várhatóan csak áremelkedés és szükségtelen beruházások sora lesz az eredmény, ezzel együtt nem célravezető azt sem, ha csupán kampányszerűen zúdul a támogatás az építőiparra, hiszen az kapacitás-, valamint áruhiányhoz és áremelkedéshez vezethet.

A szakértő azzal folytatta, hogy a lakóingatlanok döntő többsége magántulajdonban van, azonban

a tulajdonosok részéről sok esetben hiányzik a kellő kompetencia és rendszerszemlélet, amelynek köszönhetően reálisan meg tudnák ítélni, hogy pontosan mit és hogyan kellene felújítani.

A jártasság hiánya a korszerűsítéssel elért energiahatékonyság mértékének rovására is mehet, hiszen fennáll a veszély, hogy energetikai szaktudás hiányában nem az energetikailag legésszerűbb beruházás valósul meg.

A legtöbb ingatlantulajdonos megfelelő pénzügyi forrással sem rendelkezik, így a döntő többségnek kiszámítható, tervezhető támogatási programok keretén belül biztosított anyagi támogatásra is szüksége van a korszerűsítések megvalósításához. Finanszírozási oldalról az aktuális Otthonfelújítási programon túl egyéb vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitellehetőség vagy akár adókedvezmény bevezetése is támogathatja a felújítást tervező ingatlantulajdonosokat.

Egy átlagos, felújításban és energetikai korszerűsítésben nem jártas tulajdonos strukturált és összetett szakértői közreműködéssel, valamint megfelelő és széles körben elérhető támogatási programokból származó anyagi segítséggel könnyedebben és hatékonyabban terelheti ingatlanát a fenntarthatóság felé vezető útra.

„A valódi, kézzelfogható eredmények eléréséhez elengedhetetlen a hozzáértő szakértői gárda. A DH Energy szakértői országszerte támogatják az ingatlantulajdonosokat a korszerűsítésben az elhatározástól a megvalósulásig. Rávilágítanak, hogy mit érdemes egyáltalán felújítani, ugyanis 

a vidéki családi házak esetében sokszor a teljeskörű felújítás költsége az ingatlan teljes értékét is meghaladhatja.

Energiaauditot végeznek, megtervezik, hogy milyen munkálatokat és milyen sorrendben érdemes elvégezni, ehhez milyen technológiát érdemes választani. Segítséget nyújthatnak a minőségi kivitelezés, de még a szükséges adminisztratív lépések menedzsmentje terén is” – tette hozzá Deme Roland.
 
Az energetikai tanúsítás rendszere 2023. novembere óta már megújult, a statisztika azonban még az év nagyobb részében használt, régi besorolás szerint osztályozott ingatlanok arányát mutatja, tehát eszerint a lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a teljesen elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik.