Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott a 2024-es ingatlanpiacon. Két éves csúcson a vevői kereslet, a Duna House Tranzakciószám-becslése szerint pedig már 42 százalékkal több magyar ingatlan cserélt tulajdonost eddig az idei év során 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanközvetítő értékesítési adatai és a vevői motivációt vizsgáló felmérés szerint az idei évben a befektetési céllal vásárlók, a nagyobb ingatlanba költözők, valamint az első ingatlanjukat szerzők mozgatják a hazai ingatlanpiacot.

„A Duna House Barométerben szereplő 2024-es havi adatok átlaga alapján a tavalyihoz képest a fővárosban 1 százalékkal, vidéken 2 százalékkal emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya, ami alapján 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést”

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.  

A fővárosi otthonteremtők első lakásukra átlagosan 44 millió forintot költenek, a megvásárolt ingatlanok átlagosan 52 négyzetméteres életteret biztosítanak tulajdonosuknak, amely az előző évi értéknél 5 négyzetméterrel kisebb alapterületet jelent. A vidéki lakásvásárlók esetében átlagosan 34 millió forinthoz közelítő összegből is megoldható az első ingatlan szerzése, ami ráadásul a budapestinél jóval nagyobb, 84 négyzetméteres otthonokhoz segítette a Duna House ügyfeleit.

A vidéki területeken vármegyénként eltérő összeg szükséges az első lakáshoz jutást illetően: a kelet-magyarországi vármegyékben letelepedők 18,3-38,4 millió forint közötti értékben szerződtek első lakásukra, a nyugati országrész vármegyéiben átlagosan 23,7-31 millió forintra van szükségük az otthonteremtőknek a lakásvásárláshoz. Aki Pest vármegyei ingatlant szeretne, a fővárosihoz közelítő, 43,3 millió forintos átlagos kiadásra készülhet.

Az első otthonukra szerződő, fővárosban letelepedő vásárlók harmada a 20-30 év közötti korcsoporthoz tartozik, több mint negyedük a 30-40 éves korosztály képviselője. A vidéki ingatlanvásárlók között azonos arányban, 31-31 százalékban vannak jelen a fenti két kategóriába tartozó ügyfelek.

„Az első lakást vásárlókat a csökkenő kamatpálya és a javuló gazdasági helyzet mellett a 10 százalékos önerő lehetősége, valamint esetlegesen a CSOK Plusz és a hozzá tartozó részleges tartozás-elengedés, valamint az illetékmentesség is támogathatja az ingatlanszerzés során”

 – tette hozzá a szakértő.

Az országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítő értékesítési adatai szerint a tavalyi évben az adásvételek 19,3 százaléka köttetett első lakás vásárlása céljából. Idén, az első nyolc hónapban ez az arány szinte megegyező, 19,4 százalék. Jobban árnyalja azonban a képet, ha a két év azonos időszakának adatait hasonlítjuk össze, így 2023 januárjától augusztusáig ugyanis mindössze a hazánkban eladott lakások és házak 11,2 százaléka került első lakását vásárló ügyfélhez. Tehát az idei évben több mint 8 százalékponttal magasabb az első lakásukat vásárlók aránya a magyar ingatlanpiacon.