A tavalyi évben Magyarországon egy gombóc fagyi ára 440-520 forint körül alakult, mely idén 10-15 százalékkal drágulhat.

2024-ben 500-600 forint lehet egy gombóc fagyi ára, míg a frekventáltabb helyeken 600-650 forint körül várható

– erre korábban Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke világított rá. A másik kedvelt strandennivaló, a sima lángos ára tavaly az alapanyagok drágulása miatt 20-40 százalék körül emelkedett egy év alatt, így 900-1300 Ft körül alakult idehaza. Idén éves szinten 8-10 százalék körüli áremelkedés várható, 

átlagosan 1000 forint felett alakulhat a sima lángos ára is

– de országrészek között lehetnek jelentősebb eltérések is Kovács László, Magyar Vendéglátók Ipartestület elnökének korábbi nyilatkozata szerint.

A fogyasztók ingerküszöbén táncolnak 

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója úgy véli, hogy a legtöbb árusítóhely igyekszik, hogy árszintjükkel ne lépjék át a vendégek ingerküszöbét (közgazdasági értelemben a rezervációs árat). Ennek a szintnek megtalálása ugyanakkor nem könnyű, tekintve annak szubjektív, vásárlóról vásárlóra változó szintjét. Ezt befolyásolja a vásárlók elkölthető jövedelme.

Általánosságban elmondható, hogy Magyarország nyugati országrészében az átlagkereset magasabb, mint a keleti országrészben.

Például 2023-ban a KSH közlése szerint a Nyugat-Dunántúlon (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyékben) a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete közel 371 ezer forint volt, míg az észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben) 301 ezer volt a nettó átlagkereset tavaly.

Ezekhez a kereseti szintekhez igazodnak a nyaralóhelyek is, az ottani étel- és italárak: más az árszint a Balatonon, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál. Egy terepkutatás eredményei alapján:

  • egy Balatonon eltöltött nap szállással, egy éttermi étkezéssel és strandolással közel 58 ezer forintra jött ki,
  • a Velencei-tónál 45 ezer forintra,
  • míg a Tisza-tónál 52 400 forintra.

A Balaton a legközkedveltebb magyarországi nyaralóhely, ez az árakban is megmutatkozik, mivel ott volt a legdrágább a nyaralás tavaly, ezt támasztotta alá egy 2023-as kutatás, amely során a 2 fős nyaralás költségeit vizsgálták – világított rá Pásztor Szabolcs. 

Mennyire drága Magyarország más országokhoz képest?

Erdélyi Dóra,  az Oeconomus szenior elemzője szerint bár a fagylalt ára idén előrejelzések szerint 10-15 százalékkal tovább emelkedhet Magyarországon, nemzetközi szinten – európai népszerű strandokat vizsgálva –

nem drága a hazai fagyi, ugyanis a tavalyi gombócárak a legolcsóbb fagyikat áruló európai helyek szintjét érték el.

Az Omio utazásfoglaló oldal 75 európai strand árait hasonlítja össze minden évben. A török partok 2023-ban is a legolcsóbbnak számítottak, az első tízből három strand is itt található, míg az alanyai Kleopátra-part a legolcsóbb európai strand lett. Itt mindössze 0,1 (angol) font, azaz 44 forint volt egy gombóc fagylalt (2023-as átlagos árfolyamon átszámolva, MNB-adatbázis).

Ezzel szemben a francia strandok a legdrágábbak között szerepelnek, volt ahol egy gombóc fagyi 4,11 fontba – 1800 forintba – került

– mutatott rá a szakértő. Magyarországon 2023-ban egy gombóc fagyi 440-520 forintba került, mely tavalyi átlagárfolyamon 1,0-1,2 fontnak felelt meg, ezzel a legolcsóbb strandok között szerepelnénk. Frekventáltabb helyeken, például a Balatonnál, akár 600 forint is lehetett a gombóc fagyi, de ezzel is csak 1,4 fontot tett volna ki 2023-ban, mellyel továbbra is a legolcsóbb európai strandok között szerepeltünk volna.

Innivalók tekintetében 2023 nyarán a Balatonon egy üveg sör 800-1000 forintba került, mely 1,8-2,3 fontnak felelt meg. Európa legdrágább strandjain egy üveg sör 3-3,5 fontba került (Franciaország, Egyesült Királyság), míg a legolcsóbb spanyol, lengyel és német strandokon volt, 0,54-0,7 font között járt az összeg.

Az alapanyagok drágulása megdobta a strandételek árait is

Jóna Bence, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője jelezte, hogy áprilisban egy év alatt alapanyagárak közül a cukor, illetve a kakaó-csokoládé ára nőtt a legnagyobb mértékben (előbbi 30,4 százalékkal, utóbbi pedig 9,2 százalékkal).

Globális szinten átlagosan csökkennek az élelmiszerárak 2022 második felétől kezdődően – kivéve a cukornál, ahol csak az utóbbi hónapokban látható mérséklődés az árakban. A globális folyamatok idővel a hazai árakban is megjelennek:

  • a liszt ára már csökkent idehaza is (áprilisban 19,7 százalékkal éves alapon),
  • ahogy a tejtermékeké is (a tej ára áprilisban 9,3 százalékkal mérséklődött éves alapon),
  • a cukornál ugyanakkor egyelőre jelentős drágulást láthatunk idehaza (áprilisban 30,4 százalékkal emelkedett).

A szakértő szerint a világpiaci csökkenő trend hatása még nem érvényesül hazánkban. Ez és a kakaó árának drasztikus emelkedése nehéz helyzetet teremt a hazai fagylaltozóknak.
A lángos készítéséhez használt alapanyagok fogyasztói átlagára idén áprilisban az egy évvel korábbi szinthez képest ugyan csökkent – például liszt, tejföl, sajt, tej, étolaj –, de ezzel együtt is magas szinteken stabilizálódtak az árak.

Nem akarják elriasztani a fogyasztókat

Az Oeconomus szakértőit arról is kérdeztük, hogy mit tegyenek a vendéglátóhelyek, hogy ne riasszák el a vásárlókat. Elmondták, hogy az alapanyagok árának alakulása mellett egyéb tényezők miatt is várható áremelés a fagylaltozóknál, illetve strandételeket áruló helyeken, hogy ki tudják termelni az emelkedő költségeket és talpon tudjanak maradni:

  • üzemeltetési költségek emelkedése (például rezsidíjak, bérleti díjak),
  • munkaerőhiány miatt emelkedő bérek.

Bár mindkét esetben kismértékű enyhülés tapasztalható 2023-hoz képest, a költségek emelkedését nem minden esetben tudják érvényesíteni az árakban a vállalkozások a kereslet árérzékenysége miatt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos összeghatár felett már nem vennék, vagy csak jóval kisebb mennyiségben az adott árut.

Korábban a Balaton környéki négyzetméterárak alakulását is megvizsgáltuk, és nagy meglepetésre bukkantunk. Ide kattintva tudhat meg többet.