Tizennégy év után újra Magyarország az EU Tanács soros elnöke, az idén július 1-től december 31-ig tartó időszak pedig kivételes lehetőség arra, hogy hazánk még aktívabb szereplője legyen az európai politikának, növelve a nemzetközi befolyást és presztízst. A soros elnökség esély arra is, hogy olyan szakpolitikai területek is nagyobb teret kapjanak, amelyek máskor kevésbé hangsúlyosak. Ennek szellemében, a soros elnökség keretében adott otthon Budapest az első magyarországi ártalomcsökkentő konferenciának, ahol hazai és nemzetközi szaktekintélyek fejtették ki a véleményüket.

Összefoglalóan elmondható, hogy a tudományos konferencia célja az egészségügyi és társadalmi ártalmak csökkentésére irányuló megközelítések bemutatása volt. A főbb megállapítások és témák a következők voltak:

Kapcsolódó

  1. Fő rizikófaktorok: Az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint felelős az elhalálozások 74 százalékáért. Kiemelten fontos ezek kezelése a megelőzésen és ártalomcsökkentésen keresztül.

  2. Prevenció és társadalmi összefogás: Az egészségügyi problémák 80 százalékát társadalmi tényezők befolyásolják, ezért a tudományos eredmények széles körű alkalmazása és a társadalmi szemléletformálás kulcsfontosságú.

  3. Dohányzás visszaszorítása: A dohányzás ártalmait csökkentő stratégiák közé tartoznak a füstmentes alternatívák, amelyek akár 90 százalékkal csökkenthetik a kockázatokat. A svéd modell bemutatása rávilágított, hogy az ilyen megközelítések évente több százezer életet menthetnének meg.

  4. Elhízás és mozgáshiány: Az elhízás rákot előidéző tényezőként is jelentős. A rendszeres testmozgás és az egészséges életmód hangsúlyozása mellett a résztvevők kritikaként fogalmazták meg, hogy az orvosok ritkán ajánlanak aktív életmódot betegeiknek.

  5. Digitális függőség: A közösségi média és a képernyőhasználat növekedése súlyos hatással van a mentális egészségre, különösen a fiatalok körében. Az online zaklatás, a testképzavarok, valamint a szociális elszigetelődés komoly kockázatokként merültek fel.

Az esemény összességében rámutatott az ártalomcsökkentés és a holisztikus megközelítés fontosságára, amely a megelőzést és a társadalmi tudatosság növelését állítja a középpontba. A cél egy hosszú távon fenntartható és egészségesebb társadalom megteremtése.

A svéd modell megismerésére alighanem kellően figyelemfelkeltő az a dohányzásra vonatkozó állítás, amely szerint évente 350 ezer életet lehetne megmenteni Európában a skandináv megoldással. Magyar vonatkozásként elhangzott, hogy itthon jelenleg mintegy 2-2,5 millióan fogyasztanak valamilyen nikotin tartalmú terméket. Részükről egyre nagyobb az igény az ártalomcsökkentett alternatívák iránt, ezért sokkal nyitottabbnak és befogadóbbnak kellene lenni az ezzel kapcsolatos tudományos, szakmai és társadalmi vitákra.

Mit tudnak a svédek, amit más nem?

Dr. Karl Fagerström, a Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT) alapító tagja előadásában az agyról készült CT-felvételekkel igazolta látványosan a nikotin hatását a neurális receptorokra. Ezek idővel egyre erősebb ingert követelnek, ezzel növelve a nikotinbevitel intenzitását.

  • A cigaretta ráadásul még a vénásan beadott drogoknál is gyorsabban és hatékonyabban juttatja be a függőséget okozó szert az emberi szervezetbe.
  • A függőséget erősítik tovább az olyan jelenségek, mint az érzékszervi stimuláció, a rituálékhoz és tárgyakhoz való ragaszkodás, a másokkal való együttlét öröme. 

A professzor hazájában, Svédországban mégis a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni a dohányzás terén: a svéd felnőtt férfi lakosság mindössze 4,9 százaléka fogyaszt cigarettát napi rendszerességgel. „Svédországban a legkevesebb Európában a dohányzással összefüggő halálesetek és a tüdőrákos megbetegedések száma” – tette hozzá büszkén ehhez az adathoz a professzor. 

Kép: Getty Images / NurPhoto, Jakub Porzycki

A svéd titok abban áll – ahogy erre honfitársa, Dr. Anders Milton, a World Medical Association elnöke is rámutatott – hogy Svédországban 17 százalék az aránya a snüssz fogyasztóinak.

Vagyis a svédek leginkább saját elhatározásból, de a kormány által támogatott szabályozásnak is köszönhetően, a cigaretta helyett egy füstmentes alternatívát részesítenek előnyben.

A nikotin fogyasztásától a svédeket nem tudták eltántorítani, ám az ennél jóval kártékonyabb füst nincs jelen a svédek életében. Mivel az ártalomcsökkentés terén nyilvánvaló előnyökkel jár a snüssz fogyasztása, a svéd kormány a közelmúltban 20 százalékkal mérsékelte a snüssz jövedéki adóját, miközben a cigarettáét 10 százalékkal megemelte.

Döbbenetes számok, mégis tiltják

Mindezek ellenére, Svédországot kivéve, az egész Európai Unióban tiltott a snüssz forgalmazása, ami kapcsán a két svéd előadó egyaránt értetlenségének adott hangot. „Számításaink szerint, ismerve a dohányzás okozta korai elhalálozásra vonatkozó számadatokat, amennyiben az unió a svéd megközelítést alkalmazná, évente 350 ezer életet lehetne megmenteni” – mondta el Dr. Karl Fagerström. Hozzátette: a nikotin fogyasztása függőséget okoz, a dohányzásba viszont bele lehet halni.”

Vezető nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a különböző dohánytermékek szabályozásában fontos helye és szerepe van a kockázaton alapuló differenciált megközelítésnek.

Európában és a világban egyre növekszik azoknak a kormányoknak és szabályozó testületeknek a száma, amelyek kifejezetten elismerik az ártalomcsökkentés szerepét abban, hogy a dohányzás káros hatásai csökkenjenek, és a meglévő fogyasztók közül minél többen térhessenek át kevésbé káros, égés nélküli termékek fogyasztására. Ilyen, kormányzati szintre emelt ártalomcsökkentési stratégiával találkozhatunk – többek között – Csehországban, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Svájcban, az USA-ban, vagy Új-Zélandon.