Tovább csökkentek a GDP arányos egészségügyi kiadások, előzetes adatok szerint Magyarországon 4427,3 milliárd forintot fordítottak egészségügyi kiadásokra 2022-ben, a kiadások GDP-arányos értéke 6,7 százalék volt, ami elmarad a 2021. évi 7,4 százaléktól – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából.

Az alacsony egészségügyi kiadások miatt már kaptunk fejmosást Brüsszeltől is. Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre. 

Kapcsolódó

A statisztikai hivatal szerint a 2022-es kiadás csökkenés oka, hogy a koronavírus-járvány enyhülésével az  egészségügyi prevencióra szánt kiadások csökkentek, azonban az összes egyéb ellátásra (gyógyszertámogatás, rehabilitációs és gyógyító ellátás) több forrás jutott. A GDP-arányos kiadással párhuzamosan a közkiadások aránya 4,9 százalékra módosult.

2024-re a költségvetési törvény számításai szerint GDP 3,8 százaléka jut közegészségügyre, ami egyébként az uniós átlag felét teszi ki, mondta korábban egy egészségügyi konferencián  Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Az egészségügyre 2024–re előirányzott kiadás meghaladja a 3200 milliárd forintot így tíz év után az arányokban hasonló a helyzet, és az államadósság növekvő kamatterhének alakulása tekintetében az utóbbi ma újra lényeges tétel az államháztartási kiadásokban, mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke még novemberben a Medicina Fórumon. 

Egy főre 459,1 ezer forint egészségügyi kiadás jutott 2022-ben.

Az állam az egészségügyi kiadásokból 72,6 százalékos részesedést vállalt. Uniós adatok jelenleg 2021-ről állnak rendelkezésre, amelyek szerint az Európai Unióban átlagosan a GDP 10,9 százalékát fordították az egészségügyre, így a magyar adat abban az évben az ötödik legalacsonyabb volt a tagországok között.

Tovább csökkent a háziorvosok száma

2022-ben tovább csökkent a háziorvosok száma, de emellett 2021-ben és 2022-ben javult hazánkban az orvosellátottság. 2020–2022 között 3,5 ezerrel, 40,7 ezerre emelkedett az orvosok száma. Így tízezer lakosra 42 dolgozó orvos jutott.

Budapesten 73 orvos jutott tízezer lakosra, a hagyományosan orvosi egyetemmel rendelkező Csongrád-Csanádban (66), Baranyában (63) és Hajdú-Bihar vármegyékben (62) mértek az országos átlagnál magasabb orvosellátottságot.

Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében viszont tízezer lakosra 20 és 23 orvos jutott.

Az orvosellátottság általános javulása mellett folytatódott a háziorvosok és a házi gyermekorvosok két és fél évtizede tartó létszámcsökkenése: 2022 végén együttesen 5748-an látták el a betegeket. Tízezer lakosra átlagosan 6 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott.

Míg 2010-ben 6,5 orvos jutott tízezer emberre, 2022-ben az arányuk 5,7 orvosra csökkent. 

A háziorvosok és a házi gyermekorvosok 2022-ben átlagosan mintegy napi 50, évi 12,6 ezer esetet láttak el. 2022-ben is folytatódtak a személyes találkozás nélküli, távkonzultációs ellátások, amelyek a betegforgalom ötödét jelentették.

A koronavírus-járvány számos, kórházi ellátást érintő intézkedést tett szükségessé: sok esetben a tervezett egészségügyi ellátásokra csak sürgős esetekben kerülhetett sor, illetve a rendelkezésre álló ágyak egy részét covidos betegek ellátására tartották fenn. Az intézkedések fokozatos feloldásával emelkedni kezdett a kórházi kezeléssel járó esetek száma is.

De a KSH adatai szerint a 2022-ben teljesített 12,7 millió ápolási nap jóval elmaradt a járvány előtti, 2019-es év 17,8 milliós értékétől. 

A működő  kórházi ágyak száma tartósan csökkent, de a 2022. évi 65 541 ágy ezer lakosra számított értéke (6,8) európai viszonylatban még mindig magasnak számít.

Az  egészségügyi ellátás korszerűsítése érdekében célként fogalmazódott meg az ellátórendszer kórházcentrikusságának mérséklése, az elkerülhető kórházi felvételek csökkentése. Példaként említik, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a szívelégtelenség egyes fajtái, az asztma  vagy a cukorbetegség megfelelő feltételek esetén eredményesen kezelhető a járóbeteg-ellátás keretében is. Az erre irányuló intézkedések jelenleg még kidolgozás alatt vannak.

A járóbeteg-ellátó intézmények 59 millió, egészségbiztosítás által finanszírozott megjelenést regisztráltak 2022-ben, 6,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ám az esetek száma így sem érte el a járvány előtti évek átlagát. Száz lakosra 609 megjelenési eset jutott. 

Emelkedik a daganatos betegek száma

2022-ben 70,8 ezer új, rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztráltak hazánkban, az esetszám második éve nő. A betegek több mint fele, 52 százaléka nő volt. Százezer férfira 737, százezer nőre 726 felfedezett rákos megbetegedés jutott. Az új hörgő- és tüdődaganatos esetek lakosságra vetített aránya 106, a női emlődaganatoké 166 százezrelék volt.

Évente 10 ezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, 8500-9000 beteg életét is veszti, mondta lapunknak korábban Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, pulmonológus, onkológus. A tüdőrákban diagnosztizáltak átlagéletkora 65 év. A betegek kétharmada előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz.

A Nemzeti Rákintézet adatai szerint 2015 óta évente két százalékkal nőtt a mellrák aránya a negyvenes éveikben járó nők körében, és szűrővizsgálattal a korai stádiumban felfedezett mellrák jól gyógyítható.