Brutális összeg - Ezer milliárd forint mentheti meg az egészségügyet

Megtanultuk, hogy a megfelelő háttér-információk nélkül bedobált adatokkal sok minden és azok ellenkezője is alátámasztható, írja Svéd Tamás a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a kamara weboldalán közzétett írásában.

Többek között felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben több nyilatkozat szólt az  egészségügyről és annak finanszírozásáról. Például, hogy 2010 óta az egészségügyre fordított összeg 2-2,5-szeresére nőtt. Ez igazán remekül hangzik. Csak hát…mint írja elég öreg már ahhoz, hogy emlékezzen az 1 forintos gombóc fagyira. 2010 környékén a 150 forint körülire, most pedig 600 forint egy gombóc fagylalt. Egy kilogramm fehér kenyér 2010-ben 240 forint volt. Most pedig 1000 forint körül alakul – emelte ki.

GDP arányosan keveset költünk egészségügyre

Éppen ezért - az  inflációs hatások kiküszöbölésére és az összehasonlíthatóság kedvéért szokták ezt az adatot GDP arányosan, az országok közötti különbségeket is kiiktatva pedig egy főre jutó ráfordításként megjeleníteni.

A GDP amúgy 2010-ben 27 485 093 millió forint volt, 2022-ben 65 951 746 millió forint a KSH adatai szerint.

Ezen GDP 7,45 százalékát költötte Magyarország egészségügyre 2010-ben, 2011-ben 7,48 százalékot. Azóta pedig a 2015-ös és 2016-os csekély emelkedéstől eltekintve folyamatosan csökkent és 2019-ben elérte 6,2 százalékot a GDP arányos egészségügyi kiadás.

Mindezen idő alatt  Európában az egészségügyre fordított GDP aránya átlagosan - azaz minden fejlett és fejlődő, volt szocialista országot, Bulgáriát, Romániát is beleértve - 10 százalék körül maradt, de Magyarország stabilan és következetesen több, mint 3 százalékponttal kevesebbet fordít a GDP-ből egészségügyre, mint az Európai átlag. 

4600 vs. 1800 euró

Azt írja Svéd Tamás, hogy tovább rontja a képet, hogy míg az Európai Unióban átlagosan egy állampolgárra 3562 euró egészségügyi kiadás jut addig Magyarországon 1865 euró. Eszerint Magyarország az EU átlag felét fordítja lakosai egészségére - a gazdagabb országok között találunk az 5000 eurós költést Németországban és 4661 eurós költést Ausztriában.

Ehhez azonban hozzá kell tenni, írja a MOK főtitkára, hogy Magyarország - mindenki máshoz hasonlóan - számos műszert, eszközt és gyógyszert a nemzetközi piacon szerez be, azaz ugyanannyit fizet érte, mint a nyugat-európai országok. 

Az egészségügyi kiadások harmadát a családi kasszákból finanszírozzák a magyarok, az unióban az összes kiadás negyede megy saját kasszából. A gyógyszerkiadásoknál ha lehet, még rosszabb a helyzet, itt a magyar emberek a költségek több, mint felét fizetik saját zsebből, míg az EU átlag 40 százalék körüli, hívja fel a figyelmet Svéd Tamás.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász számításai szerint a 2024-es költségvetésben az államháztartás konszolidált egészségügyi kiadása a mai állás szerint, a GDP százalékában Magyarországon 4,1 százalék az EU-ban pedig  8,1 százalékra tehető.

Svéd Tamás írt a kórházi adósságok alakulásáról is. Sok éve működnek veszteségesen a magyar kórházak, évente következetesen és sokáig lassan, de egyenletesen emelkedve évi 50-70 milliárd forintnyi adósságot termelve. Az adósság görgetése egyben azt is eredményezte, hogy az intézmények vezetőinek alig volt mozgástere a szükséges karbantartásra, végképp nem volt forrás érdemi fejlesztésekre, átépítésekre, jutalmazásra és differenciált bérezésre a munkaerő megtartása, a minőség növelése érdekében.  És megemlítette az orvosbéreket is, szükség van a bérrendszer struktúrájának változtatására. 

– írta Svéd Tamás.

Azzal zárja a bejegyzését, hogy a nyílt lábszártörést, a szívinfarktust sem akkor kezelik, amikor az kényelmes és biztosan minden feltétel optimális hozzá hanem, akkor amikor kialakul. Most van baj, most kellene lépni, vagy csak súlyosbodni fog a helyzet, írta az orvosi kamara főtitkára.