A korallok genetikai titkait igyekeznek megfejteni a tudósok: olyan adatokat elemeznek, amelyek létfontosságúak lehetnek a világ zátonyainak megmentésében – ismertette a The Guardian.

A globális felmelegedés következtében világszerte pusztulnak, kifehérednek a zátonyok. Néha egy-egy telep felépül, de ahogy a károsító események egyre gyakoribbá válnak, úgy veszítik el a képességüket arra, hogy újra egészségesek legyenek.

A legsúlyosabban érintett területek közé tartozik az ausztráliai Nagy-korallzátony.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal Korallzátony-megfigyelő Központja kimutatta, hogy idén a zátonyokat tartalmazó óceánok 54 százalékánál volt a hőstressz olyan mértékű, hogy az pusztulást okozott.

A kifehéredés jelenlegi üteme mellett a világ korallzátonyainak mintegy 90 százaléka 2030-ra funkcionálisan kihal, és nem lesz képes többé életet fenntartani

–  hívta fel a figyelmet Sweet. 

Most a tudományos figyelem középpontjában a korall és a vele szimbiózisban élő partnere, az alga közötti pontos kapcsolat megértése áll. A korall védelmet nyújt az algáknak, amelyek viszont a nap energiáját a korall táplálékává alakítják. Ez biztosítja a korallnak az energiát a növekedéshez, a szaporodáshoz és vázának felépítéséhez. Az algák adják a korall színét is.

„A szimbiózisról azonban még nagyon sok mindent nem tudunk” - mondta Mark Blaxter, a Wellcome Sanger Intézet másik kutatásvezetője. „Mi történik a fajokkal, amikor szimbiózisba lépnek, mi változik meg bennük, és hogyan működnek együtt?”

Ezek létfontosságú kérdések, amelyekre gyorsan választ kell kapnunk, különben a korallzátonyok kevesebb mint egy évtizeden belül elpusztulnak.

A kutatók jelenleg többezer korall DNS-mintát tanulmányoznak. A legfontosabb céljuk, hogy meghatározzák azokat a szimbiózis partnereket, amelyek a korallokat a legjobban ellenállóvá teszik a tengerek hőmérsékletének növekedésével szemben.

Ha egyszer izolálnak egy ígéretes genommal rendelkező korallt, a tudósok remélik, hogy képesek lesznek kolóniákat tenyészteni a mintából, vagy génszerkesztéssel manipulálni egy másik koralltípus DNS-ét, hogy azt hőtűrőbbé tegyék.

Ily módon kombinálhatunk tulajdonságkészleteket, így egyfajta szuperkorallt hozhatunk létre

- mondta Sweet.