A 2023. június 1-jén életbe lépett szabályozás az egymilliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozott: 20 termékkategória estében kellett hetente kötelező akciót hirdetniük. Ilyen termékkategória volt például
- a baromfihús;
- tej, tejföl és helyettesítői;
- sajt;
- kenyér;
- péksütemények;
- száraztészta, rizs egyéb ceráliák;
- friss gyümölcs
- és friss zöldség.
Az akció azt jelentette, hogy a kötelező akciózást megelőző harminc napban az adott bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron kell adniuk a boltoknak a termékeket.
2023 augusztusában – az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó – kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10 százalékról legalább 15 százalékra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, melyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni.
2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás
– közölte kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hozzátéve:
Az intézkedés elérte célját, így az július 1-jétől megszűnik, de a kormány a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert.
Az NGM közleménye emlékeztet, hogy a kötelező akciózást a kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta inflációs sokk leküzdése, a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében a tárca javaslatára vezette be.
Kiemelik azt is, hogy 2023 augusztusában - az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó – kötelező akciózás mértékét a kormány
- másfélszeresére növelte,
- jelentősen kibővítette az érintett termékkört.
Az NGM szerint a kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy a kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az
inflációt, majd azt alacsony, 4 százalék körüli szintre szorítsa vissza
A kötelező akciózás és az online árfigyelő mindemellett kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben. Ennek eredményeképpen az élelmiszerinfláció éves alapon az elmúlt hónapokban 1 százalékra esett vissza, sőt májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára
– írja közleményében a tárca.
A kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedés-rendszert vizsgálva megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ugyanakkor a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani, mert az a családok érdekeit szolgálja
– közölték.