Nem meglepő, hogy nemcsak a vásárlók és az átlagbérből élők figyeltek fel rá, hogy a nyáron ismét megugrottak az élelmiszerárak. A fogyasztóvédelem érdeklődését is felkeltette a drágulás olyan alapvető termékeknél, amelyeket azelőtt hatósági áron kellett értékesíteni. Ez egy tudatos stratégia része, amelyben az áruházláncok a versenyhelyzet adta, jogszerű eszközökön túl összejátszhatnak – jelentette ki az Economxnak Bubenkó Csaba.

A kereskedelemben működő Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke annak kapcsán mondta ezt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán közölte: fellépnek a tisztességtelen cégekkel szemben, ezért kezdeményezték a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát a nagy piaci szereplőknél.

Kapcsolódó

Az online árfigyelő rendszer valós idejű adatai alapján megállapították, hogy például a finomliszt, az UHT tej és a cukor esetén túlzott áremelések történtek a júniustól kivezetett kötelező akciózás után, ami a fogyasztóvédelem szerint aggályos, mivel az érintett láncok egy időben hajtottak végre jelentős emeléseket. 

Szembe köpik a közös küzdelmet

Olyan napi fogyasztású élelmiszereket érint a versenyhatósági vizsgálat, amelyeket mindenki megvásárol, hiszen lisztre, cukorra, tejre minden háztartásban szükség van. Az alapanyagokra rápakolt haszonszerzési vágy ilyen megnyilvánulása túlmutat az ésszerű áremelésen, és nem csupán a vásárlókat, hanem a magyar gazdaságot is lényegében szembe köpi – közölte Bubenkó Csaba.

Szerinte a piacot uraló láncok ezzel keresztbe tesznek az infláció elleni közös küzdelemnek és visszaélnek a helyzetükkel, aláásva a korábbi árstoppal, a kötelező akcióval és az árfigyelővel elért eredményeket.

A rutinos vásárlók és a bolti dolgozók, de a statisztikák is alátámaszthatják, hogy az árak nemcsak az alaptermékeknél, hanem számos más napi vagy tartós élelmiszernél elrugaszkodottak – fogalmazott. 

Nő a feszültség, fuldokolnak a családok

Ez pedig a szakszervezeti vezető szerint arra is alkalmas, hogy társadalmi feszültséget szítson.

Az elmúlt két évben elszenvedett inflációs sokk mostanra már fojtogatja a családokat: hiába a reálbérek növekedése, a fogyasztás nem tud érdemben javulni. Az élelmiszerellátás mindenkinek alapvető joga, ha azonban arra egyre kevésbé tudnak költeni a munkavállalók, az komoly feszültség forrása lesz – mondta.

Nemrég megírtuk: az Egyenlő.hu közgazdasági elemzése szerint 2021-hez képest a legtöbb élelmiszer esetén jelentősen csökkent a mediánfizetések vásárlóereje a fogyasztói árak drasztikus emelkedése miatt. 

Költségek, különadó, tisztességes verseny

Az érdekképviselő szerint azt senki nem vitatja, hogy a kereskedőket is komoly költségemelkedés terhelte az utóbbi időben – többek között az energiaválság, az élelmiszeripar átadási árainak drágulása, a kamatkörnyezet, a háború, az infláció miatt.

Nem hagyható ki a 4,5 százalékos különadó sem, amit a láncoknak nagy nyereségeket hozó pandémia idején vezettek be az extraprofit megadóztatására.

Senki nem várja el, hogy veszteséget termeljenek ezek a vállalkozások. Azonban a nyilvános mérlegek alapján következetesen levezethető, hogy számukra fő szempont a külföldi tulajdonosok által elvárt nyereség. Azt nem hallottuk még, hogy a megemelkedett költségeket nem terhelik át a fogyasztókra, de most úgy tűnik, hogy ez a kilábalási esélyeink kárára is megtörténik. 

Arra is számítania kell a vásárlóknak, hogy további áremelések lesznek – jegyezte meg. 

Kinek az érdekeit szolgálják?

Bubenkó Csaba felvetette: az a kérdés, hogy a fogyasztást visszavető döntésekkel kinek a kezére játszanak a multiláncok, amelyek a nemzetközi kereskedelmi szervezeteken keresztül Brüsszelben többször is felpanaszolták a kormányt a kereskedelmi különadó és az árstop miatt.

Emlékezetes, uniós jogaikra hivatkozva az Európai Bizottságnál azt is kezdeményezték a láncok, hogy Magyarország csak akkor kapja meg az EU-tól járó pénzeket, ha ezeket az intézkedéseket a bevételeik érdekében elmeszelik – idézte fel. 

Nem jut majd másra pénz

Kitért arra is, hogy zajlanak a jövő évi minimálbér tárgyalások, ahol arra törekednek a felek, hogy a legkisebb jövedelemből élők fizetése egyre inkább felzárkózzon.

Ha a bolti árak megint elszabadulnak, a kiharcolt kétszámjegyű béremelés már előre erejét veszti. Mivel enni kell, az élelmiszerbeszerzés továbbra is elviszi a jövedelem nagy részét és így jövőre sem jut másra, hogy egy kicsit végre mindenki fellélegezhessen.

A megélhetés kérdése nemcsak a kormány vagy a munkaadók, hanem a kereskedők felelőssége is – mondta. 

Magas árak, nyomott bérek

Ráadásul évek óta kimutatható módon csökken az áruházi dolgozók száma, vagyis a cégek ezen a téren is racionalizálják a költségeiket.

Rámutatott: a szektorban jellemző béreket a nemzetgazdasági átlag alatt tartják, ezért sokan elhagyják a pályát, mert belefáradnak abba, hogy naponta rajtuk csattan a vásárlók feszültsége.

A munkaerőhiány miatt általánosan romlik a szolgáltatás színvonala, például elszaporodtak a sokak által szidott automata kasszák, nincs hozzáadott érték, pár jó szó a pénztárnál, miközben többet kell fizetni a bevásárlásért.

Hiába a láncok megdöbbenése, a túlkapások ellen minden területen üdvözlendő az olyan hatósági ellenőrzés, amely a magyar vásárlók és a gazdaság érdekeit szolgálja – összegezte az Egyenlő.hu elnöke.