Legalábbis egyelőre az európaiak nem kapják meg az Apple iPhone-jának legújabb, fejlett funkcióit. A Meta sem dobja piacra a kontinensen a legerősebb mesterséges intelligencia modelljét. 

Az Apple és a Meta kulcsfontosságú termékek visszatartására vonatkozó döntése baljóslatú eszkalációja a Szilícium-völgy és az Európai Unió között régóta tartó konfliktusnak, 

állapítja meg összeállításában a Bloomberg.

Az amerikai vállalatok szerint az európai döntéshozók akadályozzák egy hasznos technológia fejlődését, a mesterséges intelligencia túlszabályozása megállíthatja az innovációt. Míg az európai tisztviselők úgy vélik, a laza szabályozás súlyosbíthatja a Szilícium-völgy technológiai dominanciája által már most is okozott károkat.

Nehéz megjósolni, hogy a jelenlegi európai patthelyzet egy határ menti csetepaté, vagy a nyugati világban az egyetemes internet-élmény végének kezdete. Új harcvonal áll előttünk


– mondja Matt Calkins, az Appian Corp. szoftvercég vezérigazgatója.

Az Európai Unió átfogó adatvédelmi szabálya évek óta fájó pont egyes amerikai technológiai vállalatok számára.

A tétet növeli az idén életbe lépett három jogszabály, amelyek az EU-t nagyobb hatáskörrel ruházzák fel a technológiai óriások ellen.

A digitális piacokról szóló törvény az EU által versenykorlátozónak ítélt magatartásokat veszi célba, például a saját szolgáltatások előnyben részesítését vagy a személyes adatok különböző szolgáltatások közötti kombinálását.

 A digitális szolgáltatásokról szóló törvény egy sor olyan szabályt tartalmaz, amelyek célja, hogy a technológiai platformok megerősítsék védekezésüket az illegális és káros tartalmakkal szemben.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény pedig tiltja vagy korlátozza a mesterséges intelligencia különösen kockázatosnak ítélt felhasználását, ugyanakkor átláthatósági szabályokat állapít meg az általánosabb felhasználásra szánt, nagy teljesítményű mesterséges intelligenciamodellekre vonatkozóan.

Ezek után júniusban az Apple bejelentette, hogy leállítja az Apple Intelligence, a készülékeihez készült új szoftvercsomag európai bevezetését. A vállalat akkor azt mondta, hogy a digitális piacokról szóló törvény arra kényszerítené az Apple-t, hogy elfogadhatatlannak tartott biztonsági kompromisszumokat tegyen. 

A Meta követte a példát, és visszatartotta a Llama, a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modelljének új verzióját, amelyet a fejlesztők és a vállalatok szabadon letölthetnek és módosíthatnak. A vállalat szerint a döntést a szabályozó hatóságokkal folytatott viták után hozták meg, amelyek arról szóltak, hogy az a terv, hogy a Llamát részben az európai nyilvános Facebook- és Instagram-fiókokból származó adatokkal képezzék ki, sértheti-e az adatvédelmi törvényeket.

Szakértők szerint e döntések közvetlen következményei akár a vállalatokra, akár az európai gazdaságokra nézve jelenleg  minimálisak. Sőt, az amerikai mesterséges intelligencia termékek átmeneti hiánya Európában akár még segíthetné is a helyi startupoknak megvetni a lábukat. Az európai AI-ipar azonban a technikai fejlődés és a tőkéhez való hozzáférés terén messze elmarad az amerikai mögött. 

A techóriások mindenesetre arra számítanak,hogy az uniós hatóságok előbb-utóbb enyhíteni fogják a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást.