Egyre komolyabb eszközök védik az ügyfelek pénzét a kibercsalóktól

A kormány célja, hogy minden területen megerősítse az emberek biztonságát. 2010-ben az országban 428 ezer bűncselekmény történt, ezek számát tavalyra 162 ezerre sikerült csökkenteni - mondta Tuzson Bence . Az igazságügy miniszter szerint a szám kedvező, ám az is látszik, hogy újfajta visszaélések jelennek meg. Ezek közül a bűncselekmények között az egyik legkomolyabb növekedést az online csalások mutatják. Azt, hogy a kihívás milyen mértékű, jól mutatja, hogy lényegében nincs olyan család, akit ne ért volna el valamilyen - sikeres vagy sikertelen csalási kisérlet, ahol az ügyfelek pénzére utaztak a csalók. Míg 2020-ban az I. negyedévben online csalások száma 120 darab volt, s az érintett összeg 400 millió forint felett volt. Az elmúlt év végén az utolsó negyedévben már 3737 visszaélésre derült fény, és csak ebben a negyedévben 5,3 milliárd forint volt a kár. Tuzson Bence szerint a bankok, a bűnöldöző szervek, az MNB és a kormányzat összefogásának, a Kiberpajzs kezdeményezés figyelemfelhívó munkájának köszönhetően az idei évben már csökkenést mutatnak a csalások és egyre nő a sikertelen kisérletek száma - mondta a miniszter.

Augusztus elsejétől a Parlament által tavasszal elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően erőteljesebb jogosítványokkal léphetnek fel a hatóságok az online bűnelkövetőkkel szemben - jelentette be Tuzson Bence.  

Megsegítik az adatmegosztást

Ezzel összefüggésben a jövő hónaptól új bejelentési, zárolási eljárás kerül bevezetésre, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletekben eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez. 

A szabályozás alapján a bankok között a korábbiaknál erőteljesebb információcserére van lehetőség, ezzel segítve az elcsalt összeg nyomonkövetését és annak időben történő befagyasztását.

Ebben a folyamatban nem csak a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók vesznek majd részt, de bekapőcsolódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szervezeti egysége is. Az új megoldás arra ad lehetőséget, hogy a bűncselekmény elkövetését követően ne csak a rendőrség, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók is gyorsabban és hatékonyabban tudják megakadályozni az illetéktelenül eltulajdonított összeg elvonását. 

A szabályozás másik része az online piactereken fellelhető csalási kisérletek elleni hatékonyabb fellépést teszi lehetővé. Itt vizsgálják annak a lehetőségeit, hogy a külső szolgáltatókat az eddigieknél jobban bevonhassák a megelőzésbe és az adatszolgáltatásba. Itt felülvizsgálandó az az eddigi gyakorlat, amely olyan jogkövetkezményekkel fenyegette a szolgáltatókat a nem megfelelő szintű együttműködés esetén, amelyek alapján sokan inkább az adatszolgáltatás megtagasását választották. Itt részben uniós szabályozási kérdésről van szó - jelezte az Economx kérdésére az igazságügyi miniszter, ám Tuzson Bence szerint még komolyabb kihívás, hogy az ügyletekben sok olyan szolgáltató érintett, amely az EU határain kívül működik.

Véget vetnének a bank nevében hívásoknak

Ősszel a kormány további törvénymódosítást készít elő, ez még inkább megerősítoi a bűnüldöző szervek és a bankok közötti együttműködést.

Az Economx kérdésére válaszolva az igazságügyminiszter jelezte: az új szabályok annak a technika és jogi lehetőségét igyekeznek majd megteremteni, hogy a szolgáltatók blokkolhassák azokat a megtévesztő hívásokat, ahol a csalók például úgy hívják fel az ügyfeleket, hogy azok telefonjának kijelzőjén úgy tűnik, mintha a bankja hívja.

Emellett a szabályozás újabb iránya az, hogy a bankszámlaszámok tényleges tulajdonosai is ismertek legyenek már az utalások elindításakor, s így észlelni lehessen azt, hogy megtévesztő-e az utalás - például más cég neve van megadva címzettként, ám a számlaszám valójában a csalóké, akik így akarják megtéveszteni az ügyfeleket. 

Tuzson Bence elmondta, az Igazságügy Minisztérium által működtetett 15 áldozatsegítő központ on és a 4 áldozatsegítő ponton keresztül jogi, szakértői és pszichológiai segítséget kínál a csalásokban érintett ügyfeleknek, adott esetben anyagi gyorssegélyre is lehetőség van.

Adatainkat használják fel ellenünk

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke emlékeztetett: a jegybank tavaly kiadott ajánlásának sok eleme immár törvényi szintre került. A online csalások elkövetésének minimalizálásához elsőként az ügyfelek ismereteinek bővítésére, edukációjára van szükség - ebben a Kiberpajzs elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ughyanakkor látszik, hogy az idei első negyedévben újra erősebben nőtt, örömöt az jelenthet, hogy az átutalásokban érintett károk korábbi drasztikus növekedése lelassult.  

Azt látjuk, hogy ez egy nagyon változatos és nagyon gyorsan változó világban kell megakadályozni a pénzek elcsalását - jelezte az MNB alelnöke. A csalók mostanság egyre inkább  alkalmazzák a személyre szabott csalások módszerét: a közösségi médiában fellelhető adatokat felhasználva valóban az ügyfélre célzott, adatokkal alátámasztott ajánlatokkal igyekeznek megtéveszteni az ügyfeleket. 

Szigorítják az online hitelek nyújtását

Az MNB a mai napon vezetői körlevében hívta fel a bankok figyelmét az akár személyes jelenlét nélkül, kizárólag online úton igényelhető személyi kölcsönök folyósítása kapcsán elvárt új eljárásokra. Kandrács Csaba szerint az ügyfélélmény, a kényelem a gyorsaság fontos, de a biztonság ennél fontosabb. Ezért

 Ugyancsak elvárás, hogy az ügyfelek a saját online banki felületeken letilthassák a bankok online hitel ajánlatai megjelenjenek. Így lehet megakadályozni azt, hogy azok a csalók, akik valamilyen módon megszerzik az ügyfelek online jelszavait a felületen egyetlen kattintással az ügyfélpénz elvételén túl, akár hitelt is vehessenek fel - mert sajnos már erre is volt több precedens - jelezte az alelnök.

Központi csalásszűrő rendszer érkezik

A jegybank elvárása, hogy a bankok a csalárd ügyleteket előzetesen valós idejű visszaélésszűrű rendszerket működtessenek, hiszen a bankok kiemelt feladata, hogy megvédjék ügyfeleik pénzét - mondta az MNB alelnöke. Az MNB ezt elősegítendő a bankokkal és a hazai pénzforgalom elszámolását bonyolító Giro Zrt.-vel együttműködte köozponti csaláűűsszűrő rendszer kiépítését kezdte meg. Ez a tervek szerint jövőre indul és minden, a rendszeren átfutó tranzakció teljesítése előtt kockázati értéket párosít az adott tranzakcióhoz - 5 másodperc alatt. A kapott érték ismeretében a bank felelőssége lesz, hogy az adott utalást engedi-e lebonyolítani. Ha bebizonyosodik a csalás és kiderül, hogy a központi rendszer magas értéket párosított a tranzakcióhoz előzetesen, akkor vita nélkül a bank kell, hogy viselje a tranzakciós kárt - hangsúlyozta Kandrács Csaba.

A cégeket is védeni kell

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a csalások összegében sokkal komolyabb mértékben veszélyeztetik a cégeket. Miközben a vállalatoknál kivétel nélkül vannak tűzrendészeti eljárások, oktatás és felelős, addig a vállalkozások a kibercsalások terén alig védettek - még a nagyvállalatok sem, a kis- és középvállalkozások pedig szinte teljesen védtelenek az ilyen csalásokkal szemben, miközben a kárösszeg valóban a tűzkárok okozta kárhoz hasonlatos. Épp ezért a továbbgondolkodás új irányának ennek is kell lennie - jelezte a főtitkár.