Már tizenegyedik hónapja van lejtmenetben a globális élelmiszerárak mutatója. Februárban is folytatódott az árcsökkenés, noha ez nem volt jelentős – jelentették az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői.
A FAO élelmiszerár-index februárban 0,6 százalékkal zárt alacsonyabban idén januárhoz képest.
A tavaly februári csúcshoz képest pedig 18,7 százalékkal mérséklődtek az árak.
A globális árcsökkenés a hazai árakat is érinti
A FAO mutatója a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le. Februárban az egy hónappal korábbi árakhoz képest
- a növényi olajok
- és a tejtermékek ára csökkent;
- a gabonafélék
- és a húsfélék ára gyakorlatilag nem változott;
- a cukor pedig jelentősen drágult.
A búza nemzetközi ára csekély mértékben ugyan, de emelkedett, miután az Amerikai Egyesült Államokat sújtó szárazság körüli aggodalmak és az ausztrál búza iránti erős keresletet ellensúlyozta az exportőrök közötti verseny. A nemzetközi piacon egy százalékkal drágult a rizs az ázsiai piacon tapasztalt lanyhulás és az érintett valuták leértékelődése miatt.
A húsfélékre vonatkozó FAO mutató nem mozdult január óta. A baromfi ára a bőséges készletek miatt csökkent, amit a madárinfluenza megjelenése sem tudott megrengetni egyes főbb baromfitenyésztő országokban, míg a sertéshús drágult a szűkülő európai exportpiacokat kísérő aggodalmak miatt.
A FAO tizenegy hónapja mér árcsökkenést, ezzel szemben Magyarországon még mindig emelkedett az élelmiszerek ára. A világpiaci folyamatoknak rövidesen idehaza is meg kell jelenniük az árakban,
mivel a tisztességes piaci verseny elkerülhetetlenné teszi tehát az árak mérséklődését.
Évek óta nem volt ilyen drága a cukor
Jelentősen a cukor ára nőtt: 6,9 százalékot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legmagasabb szintjét. Az okok között találjuk a rosszabb indiai termelési kilátásokat, továbbá a nyersolaj és a brazil bioetanol árának csökkenését.
A FAO legfrissebb gyorsjelentése szerint a 2023-as globális búzatermelés kiemelkedő lehet, noha némileg elmarad a tavalyitól. Az idei évre vonatkozó első becslés szerint 784 millió tonna termés várható.
Az árcsökkenés még kevés az éhezés ellen
Az aszály, a konfliktusok és a magas árak mellett a helyi problémák is nehezítik az élelmezésbiztonságot: világszerte 45 ország szorul külső segítségre, mert nincs elég élelmiszer, hat ország pedig már az éhezés legsúlyosabb formájával szembesül. Több millióan szenvednek élelmiszerhiányban, amely Burkina Faso, Haiti, Mali, Nigéria, Szomália és Dél-Szudán lakosságát érinti legsúlyosabban.
Hiába az elmúlt hónapok enyhülése a FAO élelmiszerár-indexében, számos országban továbbra is az árak miatt nem férnek hozzá az alapvető termékekhez.