Riadót fújtak a fogyasztóvédők Németországban a csökkenő infláció ellenére még mindig túl magas, bolti élelmiszerárak miatt és azt követelik, hogy a szövetségi kormány most már tegyen határozott lépéseket – közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hozzátéve, hogy a statisztikák szerint szeptemberben az élelmiszerárak 7,5 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest. Ugyan a drágulás már némileg lassult, számos élelmiszercsoportnál a fogyasztói árak emelkedése még így is jelentősen meghaladja a teljes, 5,7 százalékos inflációt, különösen a cukor, a méz és az egyéb édességek, valamint a kenyér és a gabonatermékek esetében.

A Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége konkrét cselekvési tervet is javasolt, mivel szerintük ijesztő, hogy a felmérésük szerint a németek 44 százaléka kénytelen spórolni az élelmiszereken.

Ezért kezdeményezték a kormánynál, hogy az élelmiszerszegénység által fenyegetett, alacsony jövedelmű polgárok évente egyszer részesüljenek a jelenleg érvényes energiaátalány mértékéhez hasonló állami támogatásban. Akárcsak az energiaárféknél, itt is a 300 eurós adóalappal számolnának.

Kispórolják a terméket a csomagolásból

Emellett a fogyasztóvédők szerint egy, a Szövetségi Kartellhivatal részvételével létrehozott ármegfigyelő központon keresztül a teljes értéklánc mentén kontrollálni kell az árréseket, ehhez pedig kötelezzenek minden kiskereskedőt az árak közzétételére az interneten.

Mi történt Magyarországon? Magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok 2022 őszén, profitjukat pedig ilyen gazdasági viszonyok között is garantálni akarták. Részben ezért is szökött az egekbe itthon az élelmiszerek ára – a hatósági vizsgálatok eredménye alapján, ezt mondta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke egy korábbi interjúban hozzátéve, hogy egyes láncok árspekulációja is hajtotta az élelmiszer-inflációt. A július elseje óta érhető el a GVH által működtetett – a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szakmai támogatásával – Magyarország Kormányával közösen kifejlesztett online Árfigyelő adatbázis. A honlapon hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1200 boltjában, összesen 62 termékkategóriában hasonlíthatják össze a napi fogyasztói árakat a látogatók. A témáról bővebben korábbi cikkeinkben>>>

Azonban ahogy Magyarországon, úgy a németeknél is kritikus ezzel kapcsolatban a kiskereskedelmi szektor, mert ilyen intézkedés a versenyjog értelmében érzékeny üzleti információkat is sérthet.

A vásárlókat védő javaslatok a megtévesztő csomagolások elleni lépéseket is szorgalmazzák. Például a gyártókat kötelezni kell arra, hogy a csomagolás elején jelezzék a termék súlyában bekövetkezett változásokat, ugyanis egyre több terméknél bizonyosodik be, hogy azokból az eddig megszokott töltési mennyiség egy részét kispórolják a cégek. Ebben a kérdésben már zajlik a vita a Bundestagban, ahol a CDU/CSU konzervatív képviselőcsoport hasonló kérését a jelzőlámpás kormánykoalíció zöldpárti fogyasztóvédelmi minisztere, Steffi Lemke egyszer már elutasította.

A Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége arról a korábbi kezdeményezéséről viszont már letett, hogy a kormány csökkentse a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek áfáját, mert szerintük a forgalmi adó mérséklésének nincs politikai támogatottsága. 

Kampányolnak a munkanélküiekért

Ausztriában egyenlőtlen bánásmódban részesítik az 50 év felettieket és a hosszabb ideje munkanélkülieket az állásra jelentkezéskor, ezért az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS) őszi kampányt indít az egyébként több ágazatban súlyos munkaerőhiánnyal küzdő alpesi országban – közölte a Kronen Zeitung, amely idézi azt a héten Bécsben bemutatott tanulmányt, ami szerint az életkoruk alapján a jelentkezők 12 százalékát egyenlőtlenül kezelik a cégek, ezen belül hét százalék azok aránya, akikkel szóba sem állnak, mert régebb óta nincs állásuk. Megállapították: főként az élelmiszerüzletekben és a villanyszerelő cégeknél jellemző ez a tendencia. A foglalkoztatási hivatal közölte, hogy ezzel szemben Ausztria munkaerőhiánnyal küzd, főként amiatt, hogy az 1955 és 1970 között született baby boomerek nyugdíjba vonulnak, és kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra. Az elkövetkező hetekben az AMS nagyobb nyitottságot hirdet a munkaerőkeresésben egy országos kampány keretében, amelynek során a médiában azt hirdetik, hogy a „Bezárás helyett érdemes nyitni” – ezzel enyhíteni kívánják az idős és tartós munkanélküliekkel szembeni előítéleteket.

A jövőben szervizbe kell vinni a kidobásra szánt termékeket

A hibás termékek még mindig gyakran inkább a szemétbe kerülnek, mint szervízbe, mert a javítás túl drága vagy kényelmetlen lenne, ezért az Európai Parlament egy friss törvénymódosítási javaslattal változtatna a fogyasztók helyzetén.

A Belső Piaci Bizottság szerdán megszavazott javaslata szerint a jövőben EU szerte biztosítanák a vásárlók jogát arra, hogy a hibás árut a kétéves jótállási idő lejártát követő ésszerű időn belül – díj ellenében – ki lehessen javíttatni a gyártóval, amelyhez a gyártóknak a szükséges pótalkatrészeket is biztosítani kell. Az alkatrészeket a független szervízműhelyeknek is közvetlenül elérhetővé kell majd tenni, vagy ennek híján azokat az információkat kell biztosítani, amelyek alapján például 3D nyomtatók használatával replikálni lehet a pótalkatrészeket.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung által részletezett módosítás szerint annak elkerülése érdekében, hogy a gyártók nehezítsék a javítást az alkatrészek magas árai miatt, a felelős nemzeti hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük az árakat. Emellett a jövőben a vásárlók nem kell, hogy a kereskedőnél próbálják elérni a javíttatást, hanem közvetlenül fordulhatnak a gyártóhoz, amely lazítás azt is elősegíti, hogy a gyártók eleve „javításbarát” termékek tervezzenek, mivel az övék lenne a felelősség a javított áruk újra javításáért is egy éven keresztül.

Az új, fogyasztóbarát szabályok alkalmazását az EU azokra az iparcikkekre írná elő, amelyeknél eleve kötelezettség a javíthatóság, vagyis például a háztartási gépek, okostelefonok, laptopok vagy kerékpárok esetén. 

Klímavédelem és pénzmegtakarítás

A bizottság ugyanakkor meggyengítené az eddigi, garanciális időszakra vonatkozó szabályokat. Eszerint a vásárlást követő első két évben a törvény elfogadása esetén a hibás termék cseréjével szemben a javítás mindig elsőbbséget élvezne, akkor is, ha az egyébként jelentős kényelmetlenséget okozna a fogyasztóknak. Ennek hátterében a klímavédelem és a pénzmegtakarítás szempontjai állnak.

Ha ugyanakkor a terméket megjavították, a garancia is egy évvel meghosszabbodik – tartalmazza az elfogadott javaslat, amellyel a jogalkotók szerint 15 év alatt 18,5 millió tonna üvegházhatású gázt, 1,8 millió tonna nyersanyagot és 3 millió tonna hulladékot lehet megtakarítani unió szerte. A fogyasztók pedig mintegy 176,5 milliárd eurót spórolhatnak meg, ha az elromlott termékeket a jövőben a szeméttelep helyett a javítószervízbe vihetik.

A tagállamoknak november végéig kell dönteni a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról, konszenzus esetén jövőre megszülethetnek az új szabályok – írja a német napilap.