Az élelmiszeripar az ország adottságaira jól építő, ellátásbiztonsági szempontból fontos stratégiai ágazat, melynek jelentősége geopolitikai tényezők miatt még nagyobb lett. A járműipar után a második legnagyobb foglalkoztató ágazat az iparban, de az élelmiszeripar önmagában nehezen értelmezhető, illetve fejleszthető, az agrárium részeként, az élelmiszerlánc elemeként vizsgálható csak.

A magyar kormány ágazati víziója a 2024-2030-as időszakra vonatkozóan a tervek szerint a következőképpen néz ki:

Kapcsolódó

  • garantálják az ország ellátásbiztonságát, melynek eléréséhez a kereskedelempolitikai eszközök mellett az ipar is jelentősen hozzájárul,
  • az élelmiszeripari üzemek digitalizáltsági szintjét jelentősen emelik, érdemi mesterséges intelligencia (MI) használatával,
  • élelmiszeriparunk termelékenysége az európai mezőny első felébe kerül.

A prognózis szerint a támogatási és szabályozási rendszerek átalakítása, alkalmazása révén mérethatékony, nemzetközi piacokon is versenyképes termelés kerül kialakításra. 

Az automatizálás hozhatja el hosszú távon a sikert

A Nemzetgazdasági Minisztérium meglátásai alapján a hazai élelmiszeripart meghatározó legfontosabb mikro- és makrokörnyezeti tényezők több részből állnak. Egyrészt figyelni kell a népesség változását, s a bérek növekedését, melynek következtében a FAO előrejelzése szerint az 

élelmiszer- és takarmánytermelésnek 2010-2050 között 70 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy a világ élelmiszer-szükségletét fedezni lehessen.

A minisztérium arról is beszámol, hogy az iparágban úgy a vállalatok, mint az alkalmazottak számában csökkenés figyelhető meg. Míg a FAO alapján 2000-ben 1,050 millió ember dolgozott az agrár-élelmiszeriparban, ma már csak 874 millió a munkavállalók száma.

Ráadásul a globális élelmiszerláncok sérülékenységére a covid rávilágított, így előtérbe került nemzeti szinten az önellátás erősítése.

A belföldi piac „visszaszerzése” stratégai fontosságú feladat az ágazat szereplői számára, melynek segítése évek óta kormányzati cél is. Az eredményességet jelentősen tudja fokozni a méretgazdaságosságban lévő lehetőségek kiaknázása – hívja fel a figyelmet a magyar kormány.

Az élelmiszeripar hagyományos termékei mellett egyre több növényi alapú termék is fejlesztésre, majd értékesítésre kerül, ám ezek helye és szerepe még formálódik.

Fontos továbbá, hogy ez a terület – más ágazatoktól eltérően – speciális élelmiszerjog alapján működik, a nemzeti hatóságok mellett pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósága (EFSA) is iránymutatást ad.

S hogy mi az, ami mellett ma már nem lehet elmenni szó nélkül?

Az automatizálás, MI, okos szenzorok, robotika és Ipar 4.0. Ezek együttes hozadéka a fokozott termelési hatékonyság, lehetőség a 24/7-es működésre, csökkentett munkaerőigény.

Az élelmiszergyártás automatizálási piaca 2026-ra várhatóan eléri a 17,46 milliárd dollárt, 9,63 százalékos éves növekedési ütem mellett.

Ezek a kiemelt célok és javaslatok

A hazai élelmiszeripar versenyképességi stratégiai céljait alapvetően 3 csoportba osztja a kormány, s mindegyikhez kapcsol javaslatokat is, melyeket összesen 8 pontban fogalmaz meg.

Hazai vállalatok védelme, szoft protektcionizmus

  1. Hazai kiskereskedelemben a magyar beszállítók helyzetének javítása szabályozási és gazdaságpolitikai intézkedések révén
  2. A kereskedelmi saját márkás termék szabályozása
  3. Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
  4. NAV, NÉBIH, GVH fellépésének megerősítése a piaci folyamatok átláthatóságának és tisztaságának erősítése érdekében

Technológia, digitalizáció erősítése

  1. Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal és/vagy az agrártámogatási rendszerben
  2. Magyar élelmiszeripar digitalizációs hátterét erősítő szoftverfejlesztés állami ösztönzése
  3. Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása

Exportösztönzés

  1. Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar vállalatok részére piacteremtés támogatása

Hat ágazat is kiemelt szerepet kap

A versenyképességi stratégia bemutatása során Nagy Márton úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa, majd 2025-ben tovább növelje a gazdasági növekedést annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. 

A célok érdekében versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség, mely a vállalatok javaslataira épül, közel 1300 vállalat problémáit és az azokra adott válaszait veszi alapul 6 kiemelt ágazatban, mégpedig 

  • járműipar, 
  • élelmiszeripar, 
  • kreatívipar, 
  • egészségipar, 
  • infokommunikációs szektor, 
  • valamint a vegyipar, fémipar és műanyagipar együttesen. 

Már korábban óriási tőkeinjekciót jelentettek be

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke már az április Foodtech Show-n is elmondta, kiemelt cél, hogy a kicsi-, közepes- és nagyvállalatok is találjanak olyan innovatív megoldásokat, amelyek eszközt jelenthetnek a fejlődéshez, hiszen a versenyben maradáshoz muszáj fejlődnie az élelmiszeripari cégeknek.

Éder Tamás bejelentette, hogy a következő hetekben olyan pályázati felhívások jelennek meg, amelyek 200 milliárd forint értékű támogatást adnak az ágazat szereplőinek, ezek pedig alapot adhatnak a versenyképes és fenntartható beruházásokhoz.

Ez a 200 milliárd nagyon nagy összeg. Felelősen, bölcsen, hatékonyan kell felhasználni, és egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az uniós segítség mellett ez részben a magyar adófizetők forintjaiból is van

– húzta alá alelnök, majd hozzátette, ilyen mértékű támogatást ritkán kap ez az ágazat, és hálásak lehetnek, ha ez még egyszer valaha megtörténik.