A nehéz költségvetési helyzetben a kormány jól járt az inflációval, legalábbis a családtámogatások terén egész biztos. Az általános árszínvonal emelkedése ugyanis némán, de annál erőteljesebben és gyorsabban csökkentette az állam terheit. Némán, hiszen a támogatási rendszer megszüntetéséről szó sincs, egyszerűen elértéktelenedik az „állami segítség”.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közölt adatai szerint idén júliusban 17,6 százalék volt a fogyasztói áremelkedés mértéke. Az elmúlt évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Bár csökkent az inflációs ütem, hazánk továbbra is rekordernek számít az EU-ban. De most számoljunk az egyszerűség kedvéért 18 százalékkal, bár egyes elemzők szerint ennél is magasabb lehet az éves áremelkedés.
Egyre kevesebbet érnek a támogatások és az adókedvezmények, vegyünk sorra ezek közül néhányat.
A legismertebb példa talán a családi pótlék összege, amely már másfél évtizede változatlan. Értéke függ a gyermekek számától, attól, hogy valaki egyedül vagy párjával közösen neveli a gyermekét, illetve az is plusz pénzt jelent, ha a kiskorú tartósan beteg vagy fogyatékos. Az egy gyermeket nevelők 12 200 forintot kapnak minden hónapban alanyi jogon, míg a legmagasabb elérhető összeg havi 25 900 forint.
- Egy gyermekes család esetén: 12 200 Ft
- Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 Ft
- Két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13 300 Ft
- Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14 800 Ft
- Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16 000 Ft
- Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17 000 Ft
- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén: 23 300 Ft
- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25 900 Ft
Az infláció 2008-tól a tavalyi évig a KSH adatai alapján meghaladta a 75 százalékot, az idei év végére pedig akár elérheti a 80 százalékot is.
A 2008-as árakon számolva az alsó határ a hétezer forintot sem éri el a 2022-es éves adatokat figyelve, az idei év végére pedig akár ötezer forint alá is mehet ez az érték. Így jól látszik, hogy szinte a teljes támogatás elinflálódott.
A családi pótlék átlagos díja pedig nem, hogy emelkedett volna, csökkent 3 százalékkal az elmúlt 15 évben. Nem véletlenül, hiszen az összegek azóta is változatlanok. Lapunk korábbi felmérése szerint a magyarok túlnyomó többsége érdemi emelést szeretne.
Az Orbán-kormány valószínűleg két okból nem emel:
- jól jár a költségvetés és papíron nincs megszorítás,
- a nyilatkozataikból kiderül, hogy inkább a munkához és a bérekhez kapcsolódó családtámogatásokat szorgalmazzák – fontos társadalmi cél ugyanis, hogy munkára ösztönözzék a lakosságot.
Nézzük meg ezért a kapcsolódó adókedvezményeket is. Itt sem sokkal jobb a helyzet...
Az első házasok kedvezménye és a családi adókedvezmény is adóalapot csökkentő kedvezmény, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a ténylegesen kézhez kapott bér nem ennyivel lesz több – csak az összeg szja (15 százalék) tartalmával. A következő táblázatban összefoglaltuk, melyik támogatás mennyi plusz pénzt ad jelenleg a családoknak.
A családi kedvezmény egy- és három gyermekre vonatkozó értékét 2010-es bevezetése óta nem módosították, a kétgyermekes családokét 2019-ben emelték meg, az első házasok kedvezmény összege pedig szintén nem módosult 2015-ös bevezetése óta. Számításaink szerint az adókedvezmények reálértékén is erősen érződik az infláció hatása már most is, az év végére pedig ez a tendencia is csak tovább erősödhet.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) esetében az ötezer fő alatti kistelepüléseken a jelenlegi 10-ről 15 millióra emelik januártól a támogatás mértékét, tehát 50 százalékkal több lesz a megszerezhető pénz, közben azonban egy megszorítás is történt, a „városi csok” ugyanis megszűnik. Tehát megtörtént az infláció feletti emelés, közben azonban több ezer embertől elvették a lehetőséget. Annyiban indokolt a megszüntetés, hogy az ilyen jellegű állami támogatások hozzájárulnak az ingatlanárak elszállásához. A statisztikai adatok alapján az 5 éves kor alatti gyermekek száma a kistelepüléseken egyértelműen nőtt, a 2024-től érvényes szabályokról ITT írtunk részletesen.