Stein elmondta, hogy a fúziós energia fejlesztése nagyban függ a rendelkezésre álló forrásoktól.
„Minden azon múlik, mennyi pénz áramlik ebbe a területbe, mivel a technológia és a lehetőség már adott egy első tesztreaktor megépítéséhez. A költségek azonban milliárdos nagyságrendűek, és még vannak megválaszolatlan kérdések”
– fogalmazott. Hozzátette, hogy „magas kockázatú, de magas megtérülésű” projektről van szó, amely jelentős befektetést igényel. A szakértő optimista a határidőket illetően: ha a vállalatok megkapják a szükséges támogatást, 15 éven belül láthatunk működő prototípust.
A fúziós technológia egyik előnye, hogy az atomok összeolvasztásával hoz létre energiát, és ellentétben a maghasadással, nem termel nukleáris hulladékot és nem áll fenn a reaktorleolvadás veszélye.
A folyamat melléktermékei a hélium, neutronok és az energia. A lítium használatával kapcsolatban Stein kiemelte: „Újrahasznosítható. Gyakorlatilag hűtőközegként használják, és saját üzemanyagot lehet újratermelni vele a reaktoron belül. Tehát fenntartható üzemanyagciklus alakul ki az erőművön belül.”
Egymást érik a mérföldkövek a fúziós technológiában
Emlékezetes, hogy idén májusban a franciaországi WEST nevű fúziós reaktor elért egy fontos energetikai mérföldkövet: a berendezés egy szuperforró plazmát hozott létre, amelynek hőmérséklete 6 percen keresztül folyamatosan elérte az 50 millió Celsius-fokot – számolt be róla korábban a Business Insider.
A tudósok egyfajta mesterséges Napot akarnak létrehozni a Földön,
amely magfúzióval működik, ami nem tévesztendő össze a mai atomreaktorokat működtető maghasadási folyamattal. A fúziós energia erősebb, mint bármelyik mai energiaforma, és ha hasznosítanánk, közel 4 milliószor több energiát tudna termelni kilogrammonként, mint a fosszilis tüzelőanyagok, ráadásul szén-dioxid-mentes.
Már 2022-ben volt egy nagy áttörés
A CAMINNO vezetője kiemelte a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban 2022-ben elért áttörés fontosságát.
„A fúzió ma már bizonyított technológia. 2022-ben történt az igazi áttörés egy jobb jövő felé, amikor a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban több energiát nyertek ki a fúzióból, mint amennyit befektettek”
– világított rá. Ugyanakkor rámutatott a jelenlegi korlátokra is: „Most még korlátozottak a lehetőségek, mivel az áttörést eredményező technológia a 90-es évekből származik. Ez is egy fontos elem a teljes erőmű puzzle-jában: az akkori technológia nem volt elég fejlett, de ma már rendelkezésre áll.”
Nem olyan veszélyes, mint egy atomreaktor
Dr. Stein személyes elkötelezettségét is kifejezte a tiszta energia mellett: „Szeretem a Földet, szeretek a Földön élni, és szeretném, ha ez így is maradna”. Szerinte ezért van szükségünk olyan energiára, amely nem függ széndioxid-kibocsátástól.
A szakértő kitért a szabályozási környezetre is. „A szabályozási keretrendszer még nem tisztázott, de már történt előrelépés.
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban úgy döntöttek, hogy nem a maghasadáshoz hasonlóan fogják szabályozni, ami véleményem szerint helyes döntés, mivel itt nincs meg a leolvadás kockázata, és nincs olyan nukleáris hulladék, mint a maghasadásnál.”
A CAMINNO vezérigazgatója szerint bár még sok munka van hátra és a szabályozás hiánya akadályozó tényező lehet, a kormányok és az emberek világszerte támogatják a tiszta energia megvalósulását.
„A szabályozási keretek kialakítása még nem tisztázott, így sok munka van még hátra, és ez akár megállíthatja a folyamatot. De a kormányok és az emberek világszerte szeretnék látni a tiszta energia megvalósulását, így biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a megoldást” – zárta gondolatait a szakértő a lisszaboni Web Summit konferencián, ahol több mint 70 ezer résztvevő gyűlt össze a technológia legfontosabb kérdéseinek megvitatására.
Korábban bemutattunk egy áttörést a fúziós energia terén, ugyanis elkészült a 19 hatalmas tekercsből álló fúziós reaktor, az ITER, amelynek az üzembe helyezése azonban még várat magára. Ide kattintva olvashat róla bővebben.