Ritkán tapasztalni az Orbán-kormányok részéről, hogy egy teljes szakpolitikát a kukába dobjanak, de a szélerőművek kapcsán ez megtörtént. A kabinet még 2016-ban akadályozta meg a szélerőművek telepítését többek között azzal, hogy 12 kilométerben határozta meg azt a védőtávolságot, amelyen belül nem lehet szélturbinát telepíteni.

A hét szűk esztendő 2023. december 15-én ért véget.

A Lantos Csaba vezette Energiaügyi Minisztérium (EM) nemcsak módosítók tervezeteit terjesztette elő társadalmi egyeztetésre a kormány.hu oldalon, de teljes egészében visszavonták a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló rendeletet. 

Miért pont most?

Az indokolásuk szerint a 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet hatályon kívül helyezése egyrészt megkönnyíti a szélerőművek létesítésének eljárását azzal, hogy csak a szélerőművekre vonatkozó kötelező pályázati eljárást kivezeti, másrészt csökkenti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adminisztratív terheit, mert a jövőben a vonatkozó pályázat kiírást nem kell közzé tennie. 

De módosítanák az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletet is, azt a szabályozást, ami a legnagyobb csapást mérte a szélenergia hazai használatára; hatályon kívül helyeznék a hírhedt 10. paragrafus 4. bekezdését:

Építési övezetben és annak határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.

Az EM aznap továbbá még azt is leszögezte,

a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergia kapacitás megháromszorozásával számol 2030-ra.

Kapcsolódó

A szakpolitikai intézet ügyvezetője és szakmai igazgatója az Economx érdeklődésére közölte, a törvénytervezetben a korábbi 12 kilométeres védőtávolság 700 méterre való csökkentését az Energiaklub üdvözli, a beépítésre és a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó alpontjait is megfelelőnek tartja. Ugyanakkor Méhes Martina kitért arra is, hogy a törvényjavaslat szerint továbbá kialakításra kerülnek „könnyített térségek”, amelyek feltételei, véleményük szerint nem megalapozottak (semmilyen háttérszámítás vagy egyéb szempont nem szerepel a törvénytervezet dokumentumaiban) és indokolatlanul korlátozóak.

A szélerőművek engedélyezésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló módosítócsomagban rendelkezik az EM a könnyített térségek kijelöléséről.Könnyített térség azon járás közigazgatási területén jelölhető ki,
  • ahol a járásra vetített átlag naperőművek létesítése vagy bővítése esetén a globálsugárzás átlagos évi összege meghaladja az 5 100 MJ/négyzetmétert, illetve a járásra vetített átlag szélerőművek létesítése vagy bővítése esetén a szél energiasűrűsége 150 méteres magasságban meghaladja az 500 W/négyzetmétert, illetve
  • ahol a szélerőmű vagy szélerőmű park már rendelkezik hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel.
  • A könnyített térségeket a miniszter jelöli ki. Ez egyébként gyorsított engedélyezést jelenthet, ugyanis a könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
Egyébként az nem derül ki a kormányzati szándékból, hogy miért éppen most döntöttek a változtatás mellett. Az Energiaklub például már tavaly december 30-án közölt egy szakmai összeállítást különböző tanulmányokról, amelyek a szélenergia hazai alkalmazásának előnyeit taglalták. Többek között arra is rámutattak, hogy Magyarországon pusztán piaci alapon is elboldogulnának a szélerőművek bármilyen extra támogatási forma (például METÁR) nélkül is. A megtérüléssel kapcsolatban mindenképpen a 8-10 éves megtérülési rátán belül tudnák tartani a beruházásokat.

Tekintettel a működésbe lépés idején és a működés során éppen aktuális árszabásokra és piaci környezetre, ez a megtérülés jóval gyorsabb is lehet. Egy 23 százalékos (a jelenleg működő magyar szélerőművek értékéhez hasonló) kapacitásfaktorral működő 3 MWp teljesítményű szélerőmű nagyjából évi 6 millió kWh áram megtermelésére képes, amely 15-30 Ft/kWh értékesítési ár mellett 100-200 millió forintos éves jövedelmet biztosítana a villamos energia értékesítésével

- írta az intézet energetikai szakértőkre hivatkozva. 

Négy fontos javaslatot fogalmaztak meg:

  1. A telepítési távolságot lakott területekről csökkentsék országos szinten 1000 méterre, de ettől legyen lehetőség helyi szinten lefelé eltérni, maximum 300 méterig. Ez megfelel az európai jó gyakorlatoknak és a szubszidiaritás elvének, és több jelenleg is működő szélturbina kevesebb, mint 1 kilométerre van a településektől.
  2. Ne állítsanak technológiai korlátokat a szélpotenciál kiaknázása elé. A maximum 2 MW-os szélerőmű telepítésére vonatkozó korlátozást töröljék el, vagy növeljék meg 4,5 MW-ra. A maximum 100 méteres telepíthető magasságot töröljék el, vagy növeljék meg 175 méterre.
  3. Túl szigorúnak és feleslegesnek tartották azt a korlátozást, ami alapján csak olyan területekre telepíthető szélerőmű, ahol a szél teljesítménye eléri a 460 W/négyzetmétert. Azt javasolták, hogy ne legyen ilyen korátozás annak érdekében, hogy minél nagyobb területi eloszlásban létesüljenek erőművek. Ha elkerülhetelen ilyen korlát valamilyen szakmai indok alapján, javasolják ennek csökkentését 340 W/négyzetméterre.
  4. A telepítési hely 1000 méteres körzetben kötelező földtulajdonosi hozzájárulások elvárása szintén túlzó és indokolatlan; csökkenteni kell a biztonsági övezet kiterjedésének határáig.

S mivel még az energiaügyi tárca szerint is az előkészületben lévő jogszabály-módosítás megszünteti a fennálló pályáztatási követelményt, hatályon kívül helyezi a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat, ezért kijelenthető, gyakorlatilag megvalósult az, amit már esztendők óta sürgetnek szakmai szervezetek. 

Az oroszok minimum 60 évvel terveznek Pakson, ha lesz hozzá elég magyar

A magyar nukleáris intézményt irányító MVM vezetősége arra számít, hogy az Európai Bizottság húsz évvel meghosszabítja a Paksi Atomerőmű üzemidejét. Ám milyen most a Paksi Atomerőmű 2023-ban? Bejártuk a reaktorcsarnokot, az üzemanyagtárolót és a különböző laboratóriumokat is. TEKINTSE MEG ÖN IS!

Miért pont advent idején?

Ugyanakkor Méhes Martina egy másik szempontból kitért az időzítésre. A szélerőművek szabályozásáról szóló törvénymódosítás ugyanis 2023. december 15-én került társadalmi egyeztetésre, így a véleményezést 2023. december 21-ig lehet megtenni, így az még meg sem felel a törvény által megadott minimum 8 napos határidőnek. 

Sajnálattal vettük azonban, hogy korábbi javaslatunk ellenére, melyet több szakmai szervezet is rendszeresen kér a különböző társadalmi egyeztetések kapcsán, nem sikerült tekintettel lenni a karácsonyi szabadságokra, így kérdéses, hogy meg tud-e valósulni a társadalmi egyeztetés olyan formában, hogy ténylegesen haszna legyen

- tette hozzá az Energiaklub szakmai igazgatója. 

A társadalmi egyeztetések hatékonyságát, hasznosságát az új idegenrendészeti törvény kapcsán vizsgálta meg az Economx. Cikkünkből többek között kiderült az is, hogy a beérkezett észrevételek sorsával nem foglalkozik az ellenőrző hivatal, és ha a minisztériumok megszegik a vonatkozó törvényeket, megússzák néhány millió forintos bírsággal.