A 2023 januári 25,7 százalékos – negyed évszázados – csúcspont után folyamatosan mérséklődött az inflációs ráta, míg végül 3,6 százalékon érhette el a mélypontját 2024 márciusában, ugyanis

Az Economx-nak nyilatkozó szakértők többsége szerint véget érhetett a dezinfláció időszaka, minimálisan emelkedhetett az infláció áprilisban.

Nagy Márton tavaly novemberben, amikor napvilágot látott az októberi egy számjegyű inflációs adat, úgy fogalmazott: „a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt”. Az infláció aztán tovább csökkent, többször meglepetést okozó mértékben. A tárca szerint ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. Azt tudtuk, hogy ez a csökkenés nem tarthat örökké, a kérdés csak az volt, mikor ér véget.

Lezárult egy időszak: vége lehet a dezinflációnak 

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója már az előző, márciusi adatközlés előtt is rámutatott: az üzemanyagárak növekedése számottevő volt márciusban is, és az árak felfelé történő korrekciója még biztosan nem ért véget, tehát az áprilisi inflációs adatban is markánsan megjelenhet. Legfrissebb elemzésben jelezte, hogy ugyan az üzemanyagárak emelkedése jelentős mértékben mozgatja majd az árszínvonal alakulását,

azonban a reálbérek növekedésének inflációgerjesztő hatását éppen a növekvő üzemanyagárak miatt jelentkező költekezési óvatosság tudja tompítani.

A szakértő szerint látható, hogy a gazdaságban a negatív percepciók nehezen oldódnak, azonban már láthatóak a kedvező jelek is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnál 3,5-3,6 százalékos inflációval számolnak áprilisban, amely azt jelenti, hogy vagy megmarad a márciusi áremelkedési ütem, vagy szerény mértékben még csökkenni is tud.

Az infláció 4 százalék felé való ugrására egyelőre nem számítunk, hiszen az áprilisi számokat is jelentősen mozgatta a korábban is fajsúlyos bázishatás.

– jelezte Pásztor, aki szerint a maginfláció alakulását érdemes figyelemmel kísérni és ez is kedvezően alakul(hat). „Összességében azt mondhatjuk, hogy a dezinflációs periódus mindenképpen a végéhez ért, vagy ahhoz közeledik”.

Májustól kezdődően viszont arra készülünk, hogy a bázishatás fokozatos oldódásával lendületet vesz az árak emelkedésének üteme, és az év második felében rendre 4-5 százalék közötti mutatókat várunk

− világított rá lapunknak a szakértő. Ennek további okai többek között: a kiskereskedelem javuló teljesítménye, a reálbérek növekedésének egyre érezhetőbb hatása. Tartós marad továbbá a szolgáltató szektor árainak felfelé történő korrekciója. Pásztor megjegyezte, hogy a növekvő automatizálás ellenére a személyi jellegű költségek a szektorban tetemesek. „Érdemes figyelembe venni ugyanakkor például a német maginflációs mutatót is, amely áprilisra 3 százalékra esett. Ismeretes, hogy a hazai kereskedelmi nyitottság egyre inkább közelít a GDP 200 százalékához, így az alacsony inflációt éppen úgy tudjuk importálni, mint a magasat. A német adat az infláció szempontjából igazából kedvező”.

Az ING Bank előrejelzése szerint is 2024 áprilisában véget érhetett a dezinfláció időszaka, bár még némi esély van arra, hogy idén áprilisban ne emelkedjen az éves bázisú inflációs ráta (hanem változatlanul 3,6 százalékon álljon). Számításaik szerint azonban nagyobb a valószínűsége egy csekély emelkedésnek. 

Miközben a tavalyi évi bázis továbbra is magas sajnos az idei egyhavi árazások is meglehetősen magas szinten alakulnak

– mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint az idén négy hónapból négyszer is 0,7-0,8 százalékos lehetett a havi inflációs mutató. Ez azt jelenti tehát, hogy áprilisban ismét 0,8 százalékkal emelkedhetett az általános árszínvonal az előző hónaphoz képest.

A havi árváltozáshoz a legnagyobb mértékben a szolgáltatások és az üzemanyagok drágulása járulhatott hozzá

– jelezte a szakértő, aki szerint az emelkedő havi árváltozás az inflációs sokk óta kialakult retrospektív áremelések nemkívánt – és gyakran nehezen indokolható – gyakorlatának a következménye. Ezt a problémát korábban Virág Barnabás, az MNB alelnöke is kiemelte, elítélve az efféle árazási gyakorlatot. 

Ennek során a szolgáltatók a jövőben várható költségnövekedéseik helyett a múltban történt általános inflációt veszik kiindulási alapnak és sok esetben a törvényben meghatározott maximum mértékben emelik az áraikat

– magyarázta Virovácz Péter. „Az üzemanyagok esetében az olaj és a dollár árfolyamának változása és a marzsok (vélt) emelésének mixtúrájaként adódott az érdemi inflációs hatás”. Azonban míg utóbbi esetében már április végén és május elején visszájára fordult a folyamat – részben a kormányzati beavatkozás, részben piaci folyamatok (forint erősödése és olajárak csökkenése), addig a transzparencia hiánya a korlátozott versenyhelyzet miatt sok szolgáltatástípus esetében aligha várhatjuk ezt a fordulatot – véli a szakértő.

Mindezekből fakadóan az éves bázison mért 3,7 százalékos árindex – ami tehát már magasabb, mint a márciusi mutató – legnagyobb hozzájárulója a szolgáltatószektor lesz. 

Az ING Bank számításai szerint az infláció kétharmadát a szolgáltatások áremelkedése generálja. Emellett a második legmarkánsabb hozzájáruló az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkategória lehet, amelyben nem meglepő módon az üzemanyagok árváltozása a legfontosabb tényező. 

De hogy ne csak a kellemetlen folyamatokat emeljük ki, az inflációs kosár éltanulója az élelmiszerek csoportja lehet

– világított rá Virovácz. A továbbra is visszafogott havi átárazás mellett és a magas bázis következtében itt már éves bázison negatív inflációs rátát láthatunk majd. Vagyis az előző év azonos időszakához képest már csökkenhetett az élelmiszerek átlagára.

Még, ha áprilisban meg is ússzuk az éves inflációs ráta emelkedését, májusban ez már biztosan nem lehetséges

– véli a szakértő. Kifejtette, hogy az előző évi bázis miatt ugyanis májusban és októberben is jelentős mértékben megugrik majd az infláció. Emellett pedig a továbbra is erős inflációs alapfolyamatok okozta havi átárazás is felfelé hajtja az általános áremelkedés ütemét. Ennek hatására az év végére 5,5-6,0 százalék közelébe emelkedhet a pénzromlás üteme, ami jelentősen felfelé húzza az éves átlagot is. Ennek eredőjeként az éves átlagos infláció 4,5 százalék körül alakulhat 2024-ben. Az év egészét tekintve mind pozitív, mind negatív inflációs kockázatok jelen vannak, ezeket fel is sorolta a szakértő: 

  • Az inflációs ráta emelkedésének veszélyét hordozza magában a közel-keleti konfliktus potenciális eszkalációja, mely a nyersanyagok árát és a forint árfolyamát is felfelé mozdíthatja. 
  • Emellett az év második felében további költségvetési kiigazítást várunk, amelynek az elmúlt évek tapasztalatai alapján érdemi inflációs kockázatai vannak az esetleges adóemelések fogyasztókra történő áthárítása révén. 
  • Ezzel szemben az üzemanyagok jelenleg megfigyelt áresésének tartós folytatódása és az élelmiszerárak további csökkenése a vártnál alacsonyabb éves átlagos inflációt hordoz magában.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint az inflációval kapcsolatban a legfontosabb kérdés az üzemanyagárak alakulása, itt a legnagyobb emelkedés pont az áprilisi felmérési időszakra esett, havi alapon 2,9 százalékkal növekedhetett az üzemanyagok ára, amely 0,2 százalékpontot adhatott a havi inflációhoz. 

Mindent összevetve havi alapon 0,8 százalékkal nőhettek az árak, éves szinten pedig 3,7 százalékkal

– világított rá a szakértő. Vagyis április lehetett sorban a negyedik hónap, amikor az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult. A tavalyi havi árcsökkenések bázisból való kiesése nyomán gyorsulást mutathat az éves inflációs index, azonban ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentő. Éves átlagban 5 százalék alatt, 4,7 százalékon alakulhat a pénzromlás üteme és jövő év elején kezdhet el ismét lassulni, 2025 nyarára érheti el a 3 százalékos jegybanki célt az elemző szerint.