Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ szerdán közzétett jelentésében, mely szerint

már 282 millióan szorulnak sürgősen élelmiszersegélyre.

A növekedést a világszervezet a fegyveres konfliktusokkal, a gazdasági válságokkal és a szélsőséges időjárási jelenségekkel magyarázta.

A tavalyi volt zsinórban az ötödik év, amikor nőtt az élelmiszersegélyekre szorulók száma, mely egyébként 2022-ben 24 millió volt.

Fleur Wouterse, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik vezető munkatársa Szudánt és a Gázai övezetet nevezte meg olyan helyként, ahol különösen nagy szükség van beavatkozásra. Hozzátette:

2023-ban mintegy 700 ezren sodródtak az éhezés szélére, ebből 600 ezren a palesztinok lakta Gázai övezetből.

Aggodalmát fejezete ki a haiti helyzet miatt is, ahol a fegyveres bandák rátették a kezüket a mezőgazdasági területekre is és lefoglalták a terméseket.

Az ENSZ 2016 óta ad ki éves jelentést a világ élelmezési helyzetéről, Wouterse pedig kiemelte, hogy azóta állandó a válság Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Nigériában, Szíriában és Jemenben is, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az El Nino időjárási jelenség súlyos szárazságokhoz vezethet Afrika nyugati és déli részén.

A mutatók javulása a konfliktusok alábbhagyásától függ, valamint attól is, hogy az érintett területek beengedik-e a segélyszervezeteket a harcok sújtotta zónákba.

A jelentést bemutató sajtótájékoztatón felszólalt António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki azt vetette a nemzetközi közösség szemére, hogy nem tesz eleget az élelmiszer-bizonytalanság ellen.

„A bőség világában gyerekek halnak éhen”

– jelentette ki.

Az összeállítók szerint a felsorolt okok közül tavaly a leginkább a fegyveres konfliktusok tehettek az élelmiszerhelyzet bizonytalanná válásáról: a harcok 20 országban 135 millió ember élelmezését fenyegették.

A gazdasági nehézségek 21 országban 75 millió ember, a szélsőséges időjárási jelenségek – köztük az aszály és az áradások – 18 országban 72 millió ember élelmezését veszélyeztették.

A jelentésben mindazonáltal arra is kitértek, hogy tavaly 17 ország, köztük Ukrajna és a Kongói Demokratikus Köztársaság élelmezési helyzete javult: „Ha a helyi mezőgazdaság támogatása révén közbe tudunk lépni, el tudjuk hárítani az emberek feje felől az élelmiszer-bizonytalanság fenyegetését” – jelentette ki Wouterse.