Ezen a héten tartják a Lefegyverzés hetét, amely az elmúlt évtizedeket tekintve soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban. Az évente egy héten át tartó figyelemfelhívó „eseményt” az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) még 1978-ban vezette be a nemzetközi béke és biztonság érdekében.
A nukleáristól az űrfegyverekig
Ezekben a példátlan időkben, amikor Ukrajnában továbbra is háború dúl, és Oroszország olykor nukleáris háborúval fenyegetőzik a nemzetközi közösség ellen, minden eddiginél nagyobb szükség van a leszerelési intézkedések előmozdítására. Ezek a törekvések ugyanis elősegíthetik a diplomáciai párbeszédet és a békés tárgyalásokat, amelyek az emberiség védelmét szolgálják.
A tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek továbbra is komoly aggodalomra adnak okot pusztító erejük és az emberiségre jelentett veszély miatt. A hagyományos fegyverek túlzott felhalmozódása és tiltott kereskedelme pedig veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a fenntartható fejlődést, míg a hagyományos nehézfegyverek lakott területeken történő alkalmazása súlyosan veszélyezteti a civileket. Ezt látjuk az ukrán és az izraeli háború kapcsán is.
Az ENSZ ezért minden évben tárgyal többek közt
- a nukleáris leszerelésről,
- a világűrben zajló fegyverkezésről,
- az új típusú tömegfegyverekről,
- a fegyverkezési átláthatóságról.
A testületnek eredetileg 40 állam volt a tagja, ezt később folyamatosan bővítették, s a mára 65 fősre duzzadt szervezet Magyarországot is magába foglalja.
A háború egyre feljebb tolja a kiadásokat
A nukleáris fegyverekre fordított globális kiadások 2023-ban a becslések szerint 13 százalékkal, 91,4 milliárd dolláros rekordrszintre nőttek. Az új végösszeg, amely 10,7 milliárd dollárral magasabb az előző évinél, nagyrészt az Egyesült Államok meredeken megnövekedett védelmi költségvetésének köszönhető, mely szoros összefüggésben áll az orosz-ukrán háborúval és az Izrael-Hamász konfliktus okozta globális geopolitikai bizonytalansággal.
A nukleáris fegyverekre legtöbbet költő országok:
- Egyesült Államok 51,5 milliárd dollár,
- Kína 11,9 milliárd dollár,
- Oroszország 8,3 milliárd dollár,
- Egyesült Királyság 8,1 milliárd dollár,
- Franciaország 6,1 milliárd dollár
– derült ki a The International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) összesítéséből.
Az Egyesült Államok és Oroszország tehát továbbra is a legnagyobbak között vannak, s az összes robbanófej körülbelül 90 százalékát birtokolják
– írja a The Guardian az ICAN adataira hivatkozva.
További aggodalomra ad okot, hogy már Észak-Korea is nagy ütemben fejleszti nukleáris arzenálját. Kim Dzsongun ráadásul az utóbbi időkben egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát Vlagyimir Putyinnal, a Fehér Ház többször is úgy nyilatkozott, hogy értesülései szerint Kim lőszereket, fegyvereket, ballisztikus rakétákat oszt meg Oroszországgal.
Halálra lövik egymást Amerikában
A lakosságot érintő legnagyobb probléma az Egyesült Államokban tapasztalható, a fegyveres erőszak gyakorlatilag napi szinten beépült az amerikaiak életébe. A Gun Violence Archive szerint eddig ebben az évben 385 tömeges lövöldözés történt – tehát olyan eset, ahol legalább 4 ember megsérül vagy meghal. 2020 óta minden évben több mint 600 ilyen esetet regisztráltak, átlagosan napi kettőt.
2021-ben 48 830 ember lett fegyver általi halál áldozata az Egyesült Államokban, ez csaknem 8 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Meghökkentő, hogy míg a tömeges lövöldözések és a fegyveres gyilkosságok általában nagy médiafigyelmet keltenek, 2021-ben az esetek több mint fele öngyilkosság volt.
Bár tűpontos adatot nem lehet pontosan tudni,
a Small Arms Survey jelentése szerint legutóbb 390 millió fegyver volt forgalomban az USA-ban, tehát 100 lakosra mintegy 120 lőfegyver jut
– írja a BBC.
További problémát jelent, hogy a fegyvertartók száma jelentősen nőtt egy időben: 2019 januárja és 2021 áprilisa között 7,5 millió amerikai felnőtt lett új fegyvertulajdonos.
A Gallup kutatása azt mondja, hogy
- az amerikaiak 57 százaléka szigorúbb fegyvertörvényeket akar,
- 32 százalékuk szerint a törvényeknek változatlanoknak kell maradniuk,
- míg a megkérdezettek 10 százaléka szerint kevésbé kellene szigorítani.
Az 57 százalék főleg annak fényében nagyon kevés, hogy csak 2023-ban 18 854 ember lett fegyveres erőszak áldozata. Még ennél is sokkolóbb, hogy
- 938 olyan 11 év alatti gyermek volt, aki lőfegyver által sebesült vagy halt meg.
- A tinédzsereket érintő számok ennél is elképesztőbbek: 1385 12-17 év közötti fiatal halt meg lövöldözés miatt, és további 3871 sérült meg.
A magyarok is jól felfegyverkeztek
Ami Magyarországot illeti, az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint hazánkban ma 144 334-en rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel. A nyilvántartásból kiderül, hogy a természetes személyek 250 809 lőfegyvert tartanak maguknál, míg a gáz- és riasztófegyver-viselési engedélyek száma 73 587.
A hivatalos statisztika szerint a következő kategóriákra osztható a lőfegyver-tartás:
- önvédelemre – 3696,
- munkavégzésre – 5917,
- céllövészetre – 6892,
- sportlövészetre – 20 297,
- vadászatra – 214 007.
Az Isten pénze sem elég az oroszoknak és az amerikaiaknak
Visszatérvén a globális problémákhoz: a SIPRI jelentése szerint a globális katonai kiadások minden idők csúcsára, 2400 milliárd dollárra emelkedtek.
Továbbra is az Egyesült Államok a világ legnagyobb védelmi költője, tavaly 916 milliárd dollár értékben bonyolítottak ilyen irányú kiadásokat – ezzel 2,3 százalékos éves növekedés, produkáltak.
Mögöttük láthatjuk Kínát, amely a becslések szerint 296 milliárd dollárt költött, s ez 6 százalékos növekedést mutat. Ukrajna inváziója közepette Oroszország jelentősen megmozgatta a nemzeti katonai kiadásokat, tavaly összesen 109 milliárd dollárt költöttek, s ez az összeg a 2023-ban elköltött összes kormányzati pénz 16 százalékát teszi ki.