Nem túl meglepő, hogy szerte Európában - a szavazatokért folytatott utolsó őrült hajszában -  öntik a pénzt az online hirdetésekbe. Pártok, képviselőjelöltek, vagy épp a nekik segítő civil vagy annak mondott szervezetek rendkívül komoly összegeket utalnak a Meta vagy éppen a Google számlájára. 

De egyikük sem ment olyan nagyot, mint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz, akik mindenkit lepipáltak a Google 35 millió weboldalból álló hálózatán, vagy éppen a Facebookon-Instagram pároson. 

A Politico átfésülte a Google és a Meta nyilvános hirdetési adattárát, valamint a WhoTargetsMe nonprofit szervezet adatait, hogy képet kapjon a kampányköltésekről április 30. és május 29. között. 

Magyarország és annak kormánypártja messze felülteljesít, különösen az ország méreteihez képest:

messze a kontinens legnagyobb hirdetőjévé váltak. 

Csak az érzékeltetés kedvéért: az elmúlt hetekben a Fidesz és Orbán Viktor önmagában többet költött reklámra, mint például egész Spanyolország összes hirdetője együttvéve. Persze, mentségükre szóljon, hogy a hazai kormánypárt nemcsak az EP-választásra készül, hanem az önkormányzatira is: az elköltött eurószázezrek alapján minden pártot kenterbe ver a 27 országot tömörítő közösségben. 

Plusz ha hozzávesszük az Orbán Viktor és a kormányához kötődő szervezetek vagy a megafonos influenszerek közvetlen költéseit is, akkor ez a szám még tovább nő, mi több, sokszorozódik. 

Túl a másfél milliárdon

A Meta friss adatai alapján egyébként az elmúlt három hónapban a Fidesz majdnem 260 millió forintot költött el a Facebookon, összesen 431 hirdetést adtak fel a párt nevében. Ám ehhez azért érdemes hozzávenni az Orbán Viktorhoz köthető 440 darab hirdetést is majdnem 90 millió forintért. 

Csak összehasonlításképpen: a Magyarországnál majdnem négyszer nagyobb Lengyelországban a vezető kormánypárt átszámítva 43 millió forintot, Donald Tusk miniszterelnök pedig alig 3 és fél millió tapsolt el ugyanennyi idő alatt. 

Ám az köztudomású, hogy az itthoni számok nem lennének teljesek a Civil Összefogás Fórum 100 milliója, vagy a Megafonhoz köthető influenszerek közel 600 milliója nélkül, amelyek a legpénzesebb hirdetők közé tartoznak, és elég egyértelműen a kormánypárt kampányát erősítik.

Ha mindebbe a különféle médiumok nevében feladott hirdetéseket is beleszámoljuk, bőven másfél milliárd forint felett van az az összeg, amit az elmúlt három hónapban a Fidesz érdekében, csak a Facebookon elköltöttek.

A lap emlékeztet: a fizetett hirdetések egyike sem finomkodik, különösen a politikai ellenfelekkel szemben nem. A magáét békepártinak nevező kormánypárt előszeretettel süti rá másra a háborúpártiság bélyegét, habár a cikk szerint ez egy leplezetlen kiállás Oroszország és persze a háború Putyinnak tetsző befejezése mellett.

Magyarországon persze a belpolitikai fejlemények is bőven szerepet játszanak: Magyar Péter fellépése és célponttá válása további jelentős reklámköltésekre sarkallta a kormánypártot.

Hoz ez bármit is a konyhára?

Míg az olyan országokban, mint Lengyelország, Belgium és Románia - vagy éppen Magyarország, szinte lehetetlen fedezékbe menekülni az online politikai hirdetések áradata elől,

nem világos, hogy az elmúlt hetekben reklámokra költött eurómilliók elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy azokat konkrét szavazatokra is lehessen váltani. 

Egy lap által idézett áprilisi tanulmány ugyan kimutatta, hogy a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetések ugyan befolyásolhatják a választási eredményeket, ám az új európai technológiai és adatvédelmi törvények jelentősen megnehezítik, hogy az üzenetek valóban a konkrétan megcélzott csoportokhoz jussanak el. 

Ám a mainstream médiába bekerülni nem mindenhol és nem mindenkinek egyszerű feladat, így nem véletlen az sem, hogy a 10 legtöbbet költő politikai formáció közül hét jobboldali vagy szélsőjobboldali párt volt. A kutatás közéjük sorolja a Fideszt, a német AfD-t, az osztrák Szabadságpártot, a Svéd Demokratákat, a lengyel Jog és Igazságosságot, az Olaszország Testvéreit valamint a spanyol Vox pártot.

Hasonló a helyzet az európai pártcsaládok esetében: a legtöbb pénzt itt is a jobboldal költi el. Az Identitás és Demokrácia (ID) és az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoporthoz kötődő pártok hirdetnek a legtöbbet az online térben, az összes hirdetési pénz több mint 40 százalékát ők adják. Ha ehhez még hozzávesszük a független padsorokban ülő Fideszt, akkor egyenesen 60 százalékon áll már a jobboldal mutatója. 

Belgiumban, a Magyarország után az egyik legnagyobb reklámbüdzsékkel rendelkező országban a Google és a Meta adatai alapján az erősen jobboldali Flamand Érdek párt hónapok óta az egyik legnagyobb költekező, már ami a közösségi médiás hirdetéseket illeti. 

Ursula von der Leyenék sem sajnálják a pénzt

Elbújni persze a jobbközép Európai Néppárthoz (EPP) köthető pártok és jelöltek hirdetéseitől sem egyszerű. Az elmúlt hónapban több mint 550 000 eurót költöttek Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai szövetségesei, és a WhoTargetsMe civil szervezet által gyűjtött Meta-adatok szerint a finanszírozásuk egy részét arra használták fel, hogy üzeneteiket a Facebookon és az Instagramon terjesszék.

A második helyen ott van a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, 430 ezer euróval, a dobogó legalsó fokán pedig a szociáldemokraták, akiknek a költéseiből Marcel Ciolacu román miniszterelnök mellett Dobrev Klára és Molnár Csaba is jelentős mértékben kivette a részét. 

A reklámokat ma már nagyon nehéz megúszni, ha kell, ha nem, a Facebook vagy a Google kíméletlenül az arcunkba tolja. Talán csak a Franciaországban élők menekülhetnek ettől:

az ottani választási törvény hat hónappal a voksolások előtt konkrétan megtiltja a politikai reklámokat, beleértve az online hirdetéseket is.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a képviselők, jelöltek vagy kampánycsapatok nem hirdethetnek, ám a tartalom komoly korlátozások alá esik. 

A számok - különösen az egyes pártok reklámköltései - persze csalókák. A mögöttük álló, hozzájuk politikailag kötődő szervezetek is rengeteg pénzt fordítanak politikai hirdetésekre, ahogy ezt számos ország, köztük Magyarország esetében is láthatjuk. 

Közben több nonprofit szervezet bírálja a Google-t, amiért megnehezíti a politikai hirdetések ellenőrzését. A Metát pedig már maga az Európai Bizottság is vizsgálja, amiért esetleg elmulasztotta ellenőrizni a hálózatán megjelenő hirdetéseit. A cég többmilliárd eurós bírságot kaphat a többi közt a digitális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében.