A PlanRadar építőipari szoftvergyártó 15 európai országban – köztük Magyarországon –, 2500 cég bevonásával végzett kutatást.

Az idő minden üzleti stratégia lényeges tényezője, ami különösen igaz az építőiparra, ahol az utómunka korántsem ritka, és minden érdekelt félnek költséges késedelmet okoz.

Az utómunka által okozott előre nem látható helyzetek nemcsak gazdasági szempontból, hanem a projektek és az üzlet egészére nézve is komoly következményekkel járnak, amelyek azonban a megfelelő eszközök használatával könnyen elkerülhetők.

Miért van szükség annyi utómunkára?

  • A válaszadók többsége a projektek szereplői közötti kommunikáció hiányosságait jelölte meg kiemelt problémaként (a 15 országból 12-ben ez volt az utómunkák elrendelésének elsődleges oka),
  • amit szorosan követett a szervezetlenség és a megfelelő dokumentumkezelés hiánya,
  • valamint a minőségellenőrzés mulasztásai.

Az már nagy baj, ha utómunkára szorul egy projekt

Az utómunkák miatt

  • nemcsak a költségek ugrottak meg,
  • hanem a határidők is csúsztak,
  • kárt szenvedtek a kivitelezők és a megrendelők kapcsolatai,
  • csökkent az ügyfelek elégedettsége,
  • romlott a projektekben résztvevő cégek szakmai megítélése.

Megelőzéssel sok millió eurót spórolnának a cégek

A piaci kihívások korában szükség van a minőségellenőrzés rendszerének megerősítésére, ami évente akár több millió euró megtakarítást eredményezhet a vállalatoknak azzal, hogy kevesebb hibát kell kijavítaniuk.

Az építőipari folyamatok digitalizációja mérsékelheti az utómunka és a költségnövekedés kockázatát.

Nemcsak a presztízs veszik el, pert is veszthet, aki késik

Az utómunkák a közvetlen gazdasági, valamint a vállalatok megítélésében keletkező szakmai károk, a presztízsveszteség mellett sok esetben vezetnek szerződésszegés miatt indított pereskedésekhez, kártérítési követelésekre alapozott eljárásokhoz.

Ráadásul az anyagpazarlás a környezetet és így az egész társadalmat is hátrányosan érinti.

A képzett munkaerő hiányával küszködő vállalatoknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az utómunkák károsan befolyásolják a dolgozók hozzáállását a munkához, frusztrációt okozhatnak, ami rontja a termelékenységet, a hatékonyságot.

A magyar építőipari szereplők is a kommunikációt okolják

  • A magyarországi válaszadók 63 százaléka látja úgy, hogy a projektek szereplői közötti kommunikáció, információcsere hiányosságai jelentősen befolyásolják az elvégzendő utómunkákat.
  • A cseh és a szlovák építőipari szereplők is hasonló mértékben küzdenek ezekkel a gondokkal.
  • A probléma súlyát jól mutatja, hogy az ebben az összevetésben még a legjobb helyezést elérő német, osztrák és svájci cégek eredménye is megközelíti a 43 százalékot.

Az építési folyamatok dokumentálásában és szervezésében valamivel jobban áll Magyarország.

A válaszadók 36 százaléka szerint az ezen a területen jelentkező hiányosságok kiemelten fontos szerepet játszanak az utómunkák elrendelésében.

A Németország-Ausztria-Svájc triónál ez az arány kimondottan magas, a 62 százalékot közelíti.

 

Greenpeace: Kivételesen elavult a magyar épületállomány uniós összevetésben

A magyar társadalom és gazdaság számára előnyösebb lenne, ha az új földgázprojektre szánt pénzt a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, energiaigényük csökkentésére és megújuló energiaforrások hasznosítására fordítanák – állítja a Greenpeace. Bővebben>>>

Kevésbé megy nekünk a minőségellenérzés

 

  • A minőség-ellenőrzés hiányosságaiban szintén az élen állunk a csehekkel és a szlovákokkal karöltve, 57 százalékos eredménnyel,
  • a nem megfelelő tervezés kategóriában pedig a középmezőnyhöz tartozunk, 35 százalékos aránnyal.

 

A képzett munkaerő hiánya, nálunk nem okoz akkora gondokat, mint a lista élén álló olaszoknál, a briteknél vagy a spanyoloknál.

Nagyjából a németekkel, az osztrákokkal, a svájciakkal és a lengyelekkel vagyunk egy szinten. A legkisebb gondot az építőanyagok minősége okozza.