A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az építőipar 2025. februári teljesítményéről azt közölte, hogy

az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,3 százalékkal mérséklődött a 2025. januárihoz képest.

2025 februárjában az előző év azonos hónapjához képest:

  • a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 11,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 15,3 százalékkal nőt.
  • Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 11,2 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésénél - az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál - 44,0 százalék nagyobb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 10,9 százalékkal csökkent.
  • A megkötött új szerződések volumene 15,5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,0 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények  építésére vonatkozóké - az előző évi, magas bázishoz képest - 32,9 százalékkal visszaesett.
  • Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 6,9 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 8,9 százalékkal nagyobb volt a 2024. februárinál.

2025 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest: 

  • Az építőipari termelés volumene 7,0 százalékkal csökkent.

Juhász Attila, az Újház Zrt és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint továbbra is szenved a hazai építőipar, az állami beruházások elmaradása, és a rendkívül bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet miatt a vállalati beruházások hiánya nyomja rá a bélyegét az ágazat teljesítményére. A bizonytalanság február óta csak fokozódott, ha pedig az amerikai vámok, a kereskedelmi háború hatása hosszabb távon is velünk marad, az nem ad okot a bizakodásra az építőipart illetően sem, és várhatóan emiatt a költségvetés helyzete sem javul. A mostanában beinduló állami támogatások nem feltétlenül kompenzálják a lakosság körében is érzékelhető bizonytalanságot, a kamatszintek pedig azon a határon táncolnak, ami felett a lakossági, valamint a vállalati körben is gondot jelent a finanszírozás.